Európa

A sok évszázados emberi tevékenység és az 500 milliósra növekedett népesség ellenére Európa tájképét még jelentős erdők, hegyek, tavak, száraz fennsíkok és mocsárvidékek tarkítják. A földrészt egykor borító mérsékelt övi erdő java részét már kiirtották, de helyenként még találkozhatunk az érintetlen vadonnal – főleg északon, így Skandináviában, Finnországban és a Baltikumban, valamint Közép-Európa egyes vidékein.

Terület: 9.841.263 km2 (A Föld szárazföldi területének 6,6%-a)
Népesség: 682.934.000 fő (A Föld népességének 10,6%-a)
Országok száma: 43 (Oroszországgal együtt)
A legnagyobb területű európai ország: Oroszország, európai területe: 3.701.500 km2, összterülete: 17.031.900 km2 Oroszország a Föld legnagyobb területű országa. Oroszország nélkül: Ukrajna, 603.700 km2
Legnépesebb ország: Oroszország, európai népesség: 92.370.800 fő, össznépesség: 146.743.800 fő. Oroszország nélkül: Németország, 82.633.200 fő
Legkisebb területű ország: Vatikán, 0,44 km2 – a Föld legkisebb területű országa.
Legnépesebb város (elővárosokkal együtt): Moszkva (Oroszország), 12.622.400 fő
Legmagasabb pont: Mont Blanc/Monte Bianco, 4.807 m (Alpok)
Legmélyebb pont: Kaszpi-mélyföld, -28 m (Oroszország)
Legnagyobb tó: Ladoga-tó, 18.135 km2 (Oroszország)
Leghosszabb folyó: Volga, 3.531 km (Oroszország)
Legnagyobb sziget: Fő (Angol)-sziget, 209.131 km2

Részletes országleírások térképpel az alábbiakban név szerinti sorrendben, vagy a következő linkeken érhetők el:
Albánia, Alderney, Andorra, Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Észtország, Fehéroroszország, Feröer-szigetek, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Grönland, Guernsey, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Jersey, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Man-sziget, Moldova, Monaco, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Vatikán, Wales

Észtország

2018.06.10.2018.05.19. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Észt Köztársaság, Eesti, Eesti Vabariik (észt), Estonija, Reszpubliika Esztonija (orosz), Viro, Viroen Tasavalta (finn)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: EST, Gépkocsi jelzés: EST, Internet jelzés: .ee

Amit Észtországról tudni érdemes

A Balti-alföld északi részén fekvő ország átlagosan 100 m-nél is alacsonyabb. Felszínét a kisebb morénaszigetek közötti lápok és mocsarak tagolják. Az országhoz tartozó 1520 sziget többsége a Rigai-öbölben és a Balti-tengerben helyezkedik el.

Olvass tovább

Gibraltár

2018.06.10.2018.05.19. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Gibraltar (angol, spanyol), Jebel at-Tarik (arab)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GIB, Gépkocsi jelzés: GBZ, Internet jelzés: .gi

Amit Gibraltárról tudni érdemes

A Földközi-tengerbe 4,5 km hosszan benyúló, max. 1,5 km széles, főként mészkőből álló félsziget az Ibériai-félsziget délnyugati részén.

711-ben arab (mór) hódítók foglalták el, akik vezérükről Tarik sziklájának nevezték el, és jelentős erődítménnyé építették ki. Az angolok 1704-ben foglalták el a stratégiai fontosságú Gibraltárt, amit az utrechti béke (1714) örökre a briteknek juttatott. A félszigetre a spanyolok is igényt formálnak, ami többször okozott feszültséget a két ország viszonyában. 1969-ben Spanyolország lezárta a határt, és csak 1985-ben nyitották meg újra teljesen. A britek és a spanyolok 2002-ben tárgyalásokat kezdeményeztek a Gibraltár feletti szuverenitás megosztása érdekében, de a 2002 novemberében megrendezett népszavazáson a lakosság többsége elutasította a közös fennhatóságot.

Olvass tovább

Man-sziget

2018.06.10.2018.05.19. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Isle of Man (angol), Ellan Vannen (manxi)
Jelzések, jelölések: Gépkocsi jelzés: GBM, Internet jelzés: .im

Amit a Man-szigetről tudni érdemes

Az Észak-Anglia partjai mentén, az ír-tengerben fekvő kis szigetállam őslakosai a kelták és a gaelek voltak. 800-ban a vikingek foglalták el, és egészen 1.266-ig Norvégiához tartozott. Norvégia ekkor eladta Skóciának, majd III. Edward (1327-1377) uralkodása óta az angol királyok fennhatósága alá tartozott. Kétkamarás parlamentje van (Tynwald). 1826-ban széles körű autonómiát kapott, és 1990 óta a brit alkormányzó mellett választott elnök kormányoz.

Olvass tovább

Guernsey

2018.06.10.2018.05.18. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Guernsey and its Dependencies (angol), Dgérnésy et dependances (francia) Lásd még: Egyesült Királyság.
Jelzések, jelölések: Gépkocsi jelzés: GBG, Internet jelzés: .gg

Amit Guernseyről tudni érdemes

A Csatorna (English Channel/La Manche) vizéből, Franciaország partjainál (Cotentin-félsziget) kiemelkedő sziklás, hegyes-völgyes szigetcsoporton terül el. 1066-tól tartozik Angliához. Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom-, a szőlő- és a vágott virág-termesztés. Emellett kiemelkedő a halászat, a grafit- és sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi.

Olvass tovább

Jersey

2018.06.10.2018.05.18. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Jersey (angol) Jérri (francia)
Jelzések, jelölések: Gépkocsi jelzés: GBJ, Internet jelzés: .je

Amit Jerseyről tudni érdemes

A Csatorna (English Channel /La Manche) vizéből, Franciaország partjainál (Cotentin-félsziget) kiemelkedő szigetcsoport. 1066-tól tartozik Angliához. Jersey, a többi szigethez hasonlóan széleskörű belső önkormányzattal rendelkezik, a lakosság angol és francia eredetű.

Olvass tovább

Alderney

2018.06.10.2018.05.18. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Alderney (angol) Aurigny (francia)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GBA. Lásd még: Egyesült Királyság

Amit Alderneyről tudni érdemes

A Franciaország partjainál elterülő enyhén dombos szigetet 1066-ban a normannok hódították meg, azóta tartozik Angliához.

Olvass tovább

Észak-Írország

2018.06.10.2018.05.18. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Northern Iraland (angol)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: NIR Lásd még: Egyesült Királyság

Amit Észak-Írországról tudni érdemes

Az ír-sziget északkeleti részén elterülő egykori hat grófság a katolikus Írország része volt egészen I. Erzsébet uralkodásáig (1558-1603), amikor három ír felkelés leverését követően az angolok ír területeket foglaltak el és skót presbiteriánusokat telepítettek le Ulster tartományban. Mintegy tíz évvel később egy újabb felkelést (1641-1651) Olivér Cromwell vert le brutálisan és ennek következményeként anglikán angolokat telepítettek le.

Olvass tovább

Wales

2018.06.10.2018.05.17. Szerző: Magyarország térkép

A hivatalos neve: Wales, Cymru (walesi).
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: WAL. Lásd még: Egyesült Királyság

Amit Walesről tudni érdemes

Wales eredeti őslakossága tulajdonképpen ismeretlen annak ellenére, hogy jelentős történelmi emlékeket (megalitok, impresszív szobrok) hagytak maguk után. Őket a kelták követték, akik az i. sz. az I. és V. század között római megszállás alatt éltek. Az őket követő angolok, szászok és jüttök foglalták el a Brit sziget déli részét, de Wales mai területéi tulajdonképpen érintetlenül hagyták.

Olvass tovább

Skócia

2018.06.10.2018.05.17. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: Skócia, Scotland (angol), Alba (gael/skót)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SCO. Lásd még: Egyesült Királyság

Amit Skóciáról tudni érdemes

Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el, három földrajzi tájegységre tagozódik: a Skót-felföldre, a Középső (Skót)-alföldre, és a Déli-felföldre. A nyugati részét keskeny, hosszú tavak, fjordok szabdalják. Skóciához tartoznak a körülötte elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigetcsoportok is.

Olvass tovább

Anglia

2018.06.10.2018.05.17. Szerző: Magyarország térkép

Az ország hivatalos neve: England (angol) Lásd még: Egyesült Királyság
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: ENG, Gépkocsi jelzés: -, Internet jelzés: .-

Amit Angliáról tudni érdemes

Az eredetileg kelta lakosságú Brit-szigetek déli része az i. e. 55-től Britannia néven római tartomány volt. Az i. sz. V. század első felében az európai kontinensről germán törzsek, angolszászok, jüttök, vikingek, dánok áramlottak be. Az V-X. század között hét nagyobb királyság alakult meg, amelyek a X. században egyesültek Wessex királyának vezetésével. Edvárd király halála után kirobbant örökösödési vita miatt a Hódító Vilmos vezette normannok 1066-ban leigázták az itt élő népeket és fokozatosan összeolvadtak velük, így alakult ki a mai angol nép és az angol nyelv.

Olvass tovább