Skip to content

Magyarország

Az ország hivatalos neve: Magyarország, Hungary (angol), Ungarn (német), Hongrie (francia)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: HUN, Gépkocsi jelzés: H, Internet jelzés: .hu

Magyarország zászlója
Magyarország zászlója

Magyarország elhelyezkedése
Magyarország elhelyezkedése

Magyarország
Magyarország

Amit Magyarországról tudni érdemes

A Kárpát-medence belsejében fekvő ország túlnyomó része termékeny talajokkal borított alföld (Alföld, Kisalföld). Az országon délnyugat-északkeleti irányban áthúzódó hegységek (Dunántúli- Északi-középhegység) az Alpok, illetve a Kárpátok lealacsonyodó nyúlványai. A hegységek előterében és az ország délnyugati részén dombságok terülnek el.

A mai Magyarország területének dunántúli része az i. e. I. századtól az i. sz. IV. századig Pannónia néven római provincia volt. A népvándorlás korában hosszabb-rövidebb időre germán, türk, hun, avar és szláv törzsek telepedtek meg. A kelet és dél felől 896-ban érkező magyarok először a sík vidékeken, majd a X. századtól kezdve fokozatosan, az egész Kárpát-medence területén telepedtek le. A magyar államalapítás I. (Szent) István nevéhez fűződik, aki 1000 karácsonyán megalapította a Magyar Királyságot. Utódai 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig uralkodtak. Az Árpád-házi királyokat az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, a lengyel és a Habsburg királyok követték a trónon. Az államalapítás óta eltelt öt évszázad során Magyarország európai hatalommá fejlődött. 1526-ban a törökök megszállták az ország nagy részét. A 150 éves török megszállás után az osztrák uralom következett, 1848. március 15-én polgári forradalom (később szabadságharc) tört ki Pesten, amelyet 1849-ben az osztrákok cári orosz segédlettel levertek. A forradalom elfojtása után az országot Habsburg tartományként kormányozták. Deák Ferenc vezetésével sikerült elérni a kiegyezést a császárral, így 1867-ben megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, az osztrák császárt Magyarország királyává koronázták. A dualizmus korában az ország gazdasága gyorsan fejlődött, majd az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott. 1918. október 31-én győzött a polgári forradalom és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1919 márciusában a kommunisták kerültek hatalomra, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúrát terror és zűrzavar, majd külső támadás (cseh és román) követte.

Magyarország 1920-ban kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést, amely során az ország területének több mint kétharmadát elcsatolták. A második világháború után, 1946. február 1-jén kiáltották ki ismét a Magyar Köztársaságot, az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés pedig lényegében visszaállította a trianoni határokat. Magyarország, a többi szovjetek által felszabadított és egyben megszállt szomszédos országhoz hasonlóan, a Szovjetunió irányítása alá került. 1948-tól pedig teljessé vált a kommunisták uralma.

Az ország neve az 1949-ben életbe lépett alkotmány szerint Magyar Népköztársaság lett. A hatalomra került kommunisták sztálini típusú proletárdiktatúrái és személyi kultuszt vezettek be. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a szovjet hadsereg leverte. A véres megtorlásokat követően a diktatúra enyhült, javultak a lakosság életkörülményei. Az 1980-as évek végén elindult egy kelet-közép-európai erjedési folyamat, amelynek során, 1989-ben egy békés rendszerváltásra került sor. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1990 márciusában sor került az első szabad választásokra, és júniusban megalakult az első választott kormány. A szovjet csapatok 1991 júliusában távoztak a Magyarországból. 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett.

Magyarország Google™ térkép


Magyarország részletesen

Terület: 93.030 km2
Népesség: 9.818.000 fő (2016)
Népsűrűség: 108,8 fő/km2
Főváros: Budapest 1.729.800 (2.590.600) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: március 15. (Az 1848-as forradalom, augusztus 20. (Szent István-nap), október 23. (Az 1956-os forradalom emléknapja és a köztársaság kikiáltásának napja)
Közigazgatás: 19 megye, 22 megyei jogú város és a főváros: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Békéscsaba, Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest, Csongrád, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Fejér, Győr, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Hódmezővásárhely, Jász-Nagykun-Szolnok, Kaposvár, Kecskemét, Komárom-Esztergom, Miskolc, Nagykanizsa, Nógrád, Nyíregyháza, Pécs, Pest, Salgótarján, Somogy, Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tolna, Vas, Veszprém, Veszprém, Zala, Zalaegerszeg
Fontosabb települések: Debrecen 205.400 fő, Miskolc 181.400 fő, Szeged 162.800 fő, Pécs 158.900 fő, Győr 128.600 fő, Nyíregyháza 116.300 fő, Kecskemét 106.700 fő, Székesfehérvár 103.500 fő
Városi lakosság aránya: 65%
Pénznem: Forint (1 forint = 100 fillér)
Nyelvek: magyar (hivatalos), német, szlovák, román
Népcsoportok: magyar 90%, cigány 5%, német 2%, szlovák 1%, horvát 1%, egyéb (román, szerb, szlovén, görög, lengyel, ruszin) 1%
Vallások: római katolikus 68%, református 20%, felekezeten kívüli 5%, evangélikus 3%, görög katolikus 2%, zsidó 1%, egyéb (unitárius, ortodox, baptista) 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 77 év
Népességnövekedés: -0,29%
Csecsemőhalandóság: 8,58%
Írástudatlanság: 0,6%
Férfiak/nők aránya: 0,91
Legmagasabb pont: Kékes, 1.014 m
Legfőbb folyók: Duna, Tisza, Dráva, Maros, Kőrös, Szamos, Rába
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 11 800 USD (2017)
Munkanélküliség: 3,9% (2018)
Munkaerő: 4,2 millió fő
Infláció: 3,9% (2017)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 34%, szolgáltatások 62%
Exporttermékek: gépipari eszközök és berendezések, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok, üzemanyag, elektromos áram
Importtermékek: műszaki berendezések és felszerelések, üzemanyag és elektromos áram, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Franciaország, Kína, USA, Egyesült Királyság
Közutak hossza: 188.230 km
Vasútvonalak hossza: 7.875 km
Repülőterek száma: 16
Kikötők száma: 2
Kereskedelmi hajóflotta: 1 hajó, 3.784 BRT

Abban az esetben ha hasznosnak találta a Magyarországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!

Kapcsolódó bejegyzések

  • Macedónia Az ország hivatalos neve: Macedón Köztársaság, Republika Makedonija (macedón), Maqedonia, Republika e Maqedonise (albán) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: MKD, Gépkocsi jelzés: MK, […]
  • Liechtenstein Az ország hivatalos neve: Liechtensteini Hercegség, Fürstentum Liechtenstein (német), Liechtestei, Fürschtetum Liechtestei (allemán) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: LIE, Gépkocsi […]
  • Dánia Az ország hivatalos neve: Dán Királyság, Danmark, Kongeriget Danmark (dán) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: DEN, Gépkocsi jelzés: DK, Internet jelzés: […]
  • Szlovákia Az ország hivatalos neve: Szlovák Köztársaság, Slovensko, Slovenská Republika (szlovák), Slovakia (angol), Slowakei (német) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SVK, Gépkocsi jelzés: SK, […]
  • Szlovénia Az ország hivatalos neve: Szlovén Köztársaság, Slovenija, Republika Slovenija (szlovén), Slovenia (angol), Slowenien (német) Repubblica di Slovenia (olasz) Jelzések, jelölések: Olimpiai […]
  • Lengyelország Az ország hivatalos neve: Lengyel Köztársaság, Polska, Rzeczpospolita Polska (lengyel) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: POL, Gépkocsi jelzés: PL, Internet jelzés: […]
  • Norvégia Az ország hivatalos neve: Norvég Királyság, Norge, Kongeriket Norge (bokmal), Noreg, Kongeriket Noreg (nynorsk/újnorvég) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: NOR, Gépkocsi jelzés: N, […]
  • Portugália Az ország hivatalos neve: Portugál Köztársaság, Portugal, República Portuguesa (portugál), Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: POR, Gépkocsi jelzés: P, Internet jelzés: […]
  • Anglia Az ország hivatalos neve: England (angol) Lásd még: Egyesült Királyság Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: ENG, Gépkocsi jelzés: -, Internet jelzés: […]
  • Görögország Az ország hivatalos neve: Görög Köztársaság, Elláda, Ellenike' Démokratía (görög) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GRE, Gépkocsi jelzés: GR, Internet jelzés: […]