Skip to content

Dunakanyar

Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A folyó ezen szakaszát nevezték el Dunakanyarnak (a térképeken ilyen helység valójában nem létezik). Bátran mondhatjuk, hogy a folyó teljes 3000 km-es hosszának egyik legszebb vidéke a festői Dunakanyar.

Dunakanyar

A vonzó falvak és városok is a táj részét képezik, amely már régóta a budapesti lakosok kedvenc kiránduló-helye. A főváros forgatagából pihenésképpen érdemes akár néhány órára is kilátogatni e csodás vidékre. A nagy művészek városa, Szentendre alig 40 percre alatt elérhető Budapest központjából HÉV-vel. A folyó jobb partján fekszik, szemben a Szentendrei szigettel, amely egy hosszú vékony sáv a Dunában. A sziget két részre osztja a folyót Visegrádtól Budapest külvárosáig. A Dunán felfele hajózva, a bal parton találjuk Vác öreg városát. Ezután a folyó másik oldalán Visegrád következik, amely fölé magasodik lenyűgöző kastélya. A Dunakanyar nyugati kapuja Esztergom, amely többek között egy csodálatos bazilika otthona. Mindezt körbefogják a Pilis és a Börzsöny hegyei, zöldellő erdei. A vidéken számos turistaút várja a kirándulót vagy a lovagolni vágyó látogatót. A Pilis bükk és tölgy erdőiben barangolva még az is elképzelhető, hogy váratlanul egy vadkan vagy őzcsorda keresztezi utunkat. Dobogókő immár száz éve a túrázók kedvenc helyének számít. A Börzsöny hegyei 939 m-ig emelkednek, a Csóványosi hegy igazi csúcsnak számít magyar viszonylatban.

Ezeket a helyeket érdemes meglátogatnia:

  1. +++ Esztergom: csodás bazilika otthona.
  2. +++ Szentendre: a művészek városában a Néprajzi Múzeumot látni kell.
  3. ++ Visegrád: a csodálatos fellegvárat és a Királyi Palota romjait nézzük meg
  4. ++ Pilis hegyei: kiválóan alkalmasak túrázásra
  5. ++ Duna: tegyünk hajókirándulási Budapestről a Dunakanyarhoz.
  6. + Vác: elegáns öreg város az északi parton

Szentendre

Budapest központjától csupán 20 km-re fekszik. A sokszínű barokk alkotások városa, amely mára turistaközponttá fejlődött, órákon át képes foglyul ejteni keskeny kis utcáival. Meglepetésként szolgálhatnak Szentendre szerb nevezetességei. A várost a törökök elől menekülő szerbek lakták nagy számban a 17. században. Hagyatékaik, a templomok ma is állnak a városban, a lélekszámuk azonban néhány családra csökkent.

A HÉV megállótól elindulva először is a Szerb Ortodox templom, a Pozarevacka (1763) előtt haladunk el, átkelve a Bükkös patakon. A jobb oldalon következik a Marcipán Múzeum a Dumtsa Jenő utcában, ahol egyben kedvünk szerint akár vásárolhatunk is marcipánt. A Barcsay Gyűjteményt és a Kmetty Múzeumot - Kmetty János (1889-1975) kubista festő - elhagyva máris a Fő térre érkeztünk.

Szentendre

A tér túloldalán a márvány talapzaton a Pestis-emlékmű (1763) díszeleg, lentebb a Görög utcában a Kovács Margit Múzeum Magyarország egyik legnevesebb szobrászának állít emléket. A Görög utca sarkán a barokk Ortodox Blagovestenska templom (1754) Mayerhoffer András munkája. A templom mellett a Fő tér 6. szám alatt a Ferenczy Múzeum egy korábbi szerb iskolában látható. Ferenczy Károly volt (1862-1917) a magyar impresszionizmus megalapítója.

Szabadtéri múzeum A hatalmas szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) 3 km-re északnyugatra fekszik Szentendrétől, a Pismán lejtőin. A 46 ha területen a 340 épületet 10 régióra osztották, hogy a legjobban tükrözzék vissza a hagyományos magyar építészetet.

A tértől északra a Bogdányi utca 12. alatt, a Bórmúzeum közelében található Ámos Imre - Margit Anna Múzeum, ahol az 1930-as és 1940-es évek szimbolista festészetének remekművei kerültek kiállításra. Ha a Várhegy irányába haladunk tovább, hamarosan a Templom téren leszünk (Plébániatemplom), amelyet nyáron különböző árusok foglalnak el. A Templom tér 1. alatt, a Czóbel Múzeumban, Czóbel Béla (1883-1976) impresszionista művész munkái láthatók. A fekete és vörös templom az Alkotmány utcában a barokk-rokokó Belgrád Katedrális, amelyet 1760-ban építettek és a magyarországi Szerb Ortodox Egyház központja. A szomszédságban lévő Szerb Egyházi Gyűjtemény az ország minden részéről ideszállított szerb templomok tárgyi emlékeit őrzi.

Visegrád

Annak ellenére, hogy alig kétezren lakják, Visegrád jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A 13. századtól királyi erődítményként szolgált. Napjainkban három különböző elemből; áll össze a visegrádi kép: a Duna fölé magasodó (300 m) fellegvár, a Salamon torony és a Királyi Palota ásatása.

A csodálatos Citadellát IV. Béla kezdte építeni 1242-ben további mongol támadásoktól tartva. Az ő nevéhez kötődik az az alsó kastély is, amelyet Károly Róbert idején (80 évvel később) fejlesztettek tovább királyi palotává.

Visegrád

A gót stílusú épületet Mátyás király és Beatrix királyné idején reneszánsz mesterek átépítették a 15. század végén. A Duna szemközti partjáról lehet igazán jól megfigyelni a magasztos építményt.

Az ásatások és részleges restaurációs munkálatok a korabeli Európa egyik legszebb épületén napjainkban is folytatódnak. Az oroszlános kút az eredeti hű másolata, a kápolna és becsületbíróság épületei rekonstrukció. A magas falak a fellegvárat és az alsó várat kötötték össze két évszázadon át, ezt szemlélteti a fellegvárban kiállított modell.

A fellegvárban őrizték a koronaékszereket a 15. század közepéig, amíg el nem lopták őket. Érdemes megtekinteni a torony belső világát is, amelyben különböző kiállítások láthatóak. Ezután az építmény tetejéről csodálatos látványt nyújt a Duna és a Börzsöny hegyeinek tájképe.

Salamon torony A Visegrádra tartók messziről felfigyelnek a hatszögletű Salamon toronyra. A torony egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődítmény. A torony a fellegvárat az alsó várral összekötő erőd-rendszer részét képezte, és egy XI. századi magyar királyról kapta a nevét. Napjainkban múzeum látogatható az épületben, ahol számos tárgyi emlék mellett a vörösmárványból készült Visegrádi Madonna is megtekinthető.

Esztergom

A neoklasszikus Esztergomi Bazilika zöld kupolája jól kitűnik a tájból, így a városba tartó látogatók elsőként ezt vehetik szemügyre. A magyar katolicizmus központjának tekinthető Esztergom, Szent István király szülővárosa. A bazilikában került István király fejére a korona 1000-ben, Karácsony napján. A templom óriási méreteire jellemző, hogy a kupolája 72 m magas, alapja pedig 118-szor 40 m.

Esztergom, Bazilika

A főszékesegyház 1822-es tervezői Kühneland Pál és Packh János voltak, majd az Egri katedrális tervezője Hild József kapcsolódott be az építkezésbe és járult hozzá az 1869-es átadáshoz. A bazilika felszenteléséhez a misét Liszt Ferenc komponálta és vezényelte. Mindenképpen szánjunk egy kis időt a főoltárkép - Tiziano: Assuntája-megtekintésére.

A Bakócz kápolna vörös és fehér márványból készült és a bazilika jobb, belső oldalán található. Másszunk fel a harangtoronyba, a fáradságért kárpótol a város látványa.

Mindszenty József (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros sírhelye az Esztergomi Bazilikában található. Elszántan védte az egyház érdekeit, bátran szembeszállt a kommunista párt erőszakos törekvéseivel.

Az ÁVO letartóztatta, majd 1949 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadon engedték, a forradalom leverése után a budapesti amerikai nagykövetségre menekült, ahol 15 évig élt.

1975-ben halt meg Ausztriában. Holtestét 1991-ben szállították Magyarországra, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt.

Közvetlenül a székesegyház mellett déli irányba, a római erődítés helyén található a helyreállított korábbi királyi palota. III. Béla építtette, majd az utána következő uralkodók használták 300 éven át, addig míg a főváros státusa átkerült Budára. A mindenkori érsek, herceg-prímás székelye volt, míg a törökök fel nem dúlták. Napjainkban a Kastély Múzeum foglalja el a helyreállított termeket.

A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé, amelynek hangulatos főutcáján középkori eredetű épületek sorakoznak. A főterén álló kéttornyú plébánia templomot a jezsuiták építették barokk stílusban. A mellette lévő jezsuita rendházból építették ki a prímási palotát. A palota második emeletén találjuk a Keresztény Múzeumot. Tovább, a Víziváros déli bástyáján kapta halálos sebét Balassi Bálint 1594-ben, a városban emlékét szobor és múzeum őrzi.

Keresztény Múzeum Esztergomban a korábbi püspöki palota épülete ad otthont Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeuma, a Keresztény Múzeum számára. A középkori magyar művészet jelentős kincsei találhatók itt, festménytára lenyűgöző. Kolozsvári Tamás két kiváló 15. századi alkotása a Kálvária oltára és A garamszentbenedeki úrkoporsó is látható.

Jelentős a grafikai, az érme-és a közel 2.000 tárgyból álló vallásos néprajzi gyűjteménye. Holland, német és olasz mesterek művei is kiállításra kerültek.

Vác

Vác a legnagyobb település a Duna bal partján. Az elegáns, háromszög alakú Március 15-e térről rövid sétával eljuthatunk a lombos folyóparti sétányhoz. A központban, a virágokkal díszített teret tetszetős épületek övezik. A barokk stílusú domonkos templom a tér déli oldalát foglalja el. A korábbi püspöki palotában 200 éve siketek és némák intézete található a tér keleti oldalán. A tér keleti oldalán a barokk Városháza (1764) épülete díszeleg. A Dózsa György úttól északra fekvő Kőkaput vagy Diadalívet Mária Terézia 1764-es látogatására emelték Migazzi püspök irányításával. A Mária Terézia által alapított váci akadémia épületét az oktatás után a hadsereg vette birtokba, napjainkban az épület börtönként funkcionál.

Vác

Vác másik fontos épülete a Katedrális a Konstantin téren. Isidore Canevale francia tervező építette az 1770-es években. Hatalmas korinthoszi oszlopokkal a homlokzatán a katedrálist Magyarország első neoklasszikus épületei közé sorolják. A kiváló oltár és freskók Franz Anton Maulbertsch munkái. A templom alatt, annak teljes hosszában altemplom húzódik, amely temetkezési helyként szolgált.

Váctól kb. 20 km-re, a Duna felső szakaszán találjuk a békés nagymarosi vidéket. Napjainkban csak a kutyák ugatása töri meg a csendet, de nem volt ez mindig így. Az 1980-as években ezt a területet jelölték ki egy vízlépcső és erőmű építésére. A folyamatos tüntetések és tiltakozások eredményeként a hatalmas beruházást leállították.

Irány a hegyekbe Pilis mészkő hegyei 756 m-es magasságig emelkednek a Dunakanyar déli részén.

A pilisi erdőgazdaság 32.000 ha területe tájvédelmi körzet, amely a középkorban királyi vadászterület volt.

A különböző jelzésű hegyi utak a kezdő és a gyakorlott turisták számára is biztosítanak sportolási lehetőséget. A bükk és tölgyfaerdők gazdag madárvilága, valamint a Duna látványa lenyűgöző látványt nyújt. Dobogókő a gyalogtúrák kiindulási pontja, a HÉV pomázi megállójától busszal közelíthető meg.

A szomszédos Zebegényben található, Kós Károly által tervezett (1914) katolikus templom az egyetlen romantikus templom Magyarországon. Különös, de ugyanakkor érdekes a Hajózástörténeti Gyűjtemény - Farkas Vince magángyűjteménye-, amely 1984-től várja látogatóit.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? A Dunakanyar falvai és városai nyáron kelnek igazán életre, amikor a sok látogató megszállja a vidéket. A Börzsöny és Pilis ősszel csodálatos színekben pompázik, érdemes megnézni.

Megérkezés: A HÉV a budapesti Batthyány téri megállótól Szentendrére 20 percenként indul. Az esztergomi és váci vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak. A buszok az Árpád hídnál lévő megállótól (Budapesten) indulnak Szentendrére, Vácra, Visegrádra és Esztergomba. A MAHART hajó- és szárnyashajó járatai a Dunakanyar térségébe Budapestről indulnak, kora tavasztól késő őszig.

Kirándulások: A budapesti MAHART utak elsősorban a főváros turistáit szolgálják ki dunakanyari élményekkel. A hajókirándulások azonban lehetőséget adnak, hogy néhány órára az Esztergom és Szentendre közötti régiót is meglátogassuk.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]
  • Magyar Királyság Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette. Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján […]
  • Az I. világháború Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több […]
  • Alföld Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • Balaton A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb […]
  • Magyarország történelmi kronológiája Lényeges dátumok Magyarország történelméből. Kr. e. 9 - Kr. u. 430 Római Birodalom provinciája Pannónia a Dunáig 896 Magyar törzsek telepednek a Kárpát-medencébe 955 Nagy Ottó […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • Észak-Magyarország Budapesttől északkeletre, a szlovák határ mentén húzódó hegyes, erdős terület az észak-magyarországi régió. Itt helyezkedik el a dunakanyari Börzsönytől a Zemplénig terjeszkedő 260 km-es […]
  • Habsburgok alatt A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és […]