Skip to content

Horthy korszak

A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar területek visszaszerzése. A kormányok törekvéseik megvalósítását az olasz és a német orientációban vélték felfedezni.

Az első bécsi döntés (1938) és a második bécsi döntés (1940) eredményeként Magyarország visszakapta a Felvidék és Erdély egy részét, de a háborúba sodródása elkerülhetetlen volt az adott európai keretek között.

Az ország 1941 júniusára egy olyan háborúba kényszerült, amelynek emberi és gazdasági vesztességei jócskán meghaladták az első világégését. A tengelyhatalmak oldalán harcoló II. Magyar Hadsereg katasztrofális vereséget szenved a Don-kanyarnál, a háború alatt a harctéren elesett katonák száma meghaladta a 140.000 főt.

Kállay Miklós miniszterelnök óriási német nyomás ellenére a szövetségeseknél próbál tájékozódni Magyarország helyzetéről. A német válasz nem várat sokáig magára, Hitler 1944 márciusára rendeli el az ország teljes megszállását. Horthy az adott körülmények között nem tehetett mást, a német követeléseknek megfelelően Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes kormányát helyezte hatalomba. Megkezdődött a magyarországi zsidóság gettókba gyűjtése és deportálása.

Zsidóság helyzete A magyar zsidóság helyzete 1940-től fokozatosan romlott. Az 1944 márciusi megszállás után, a németek állal hatalomba helyezett Nyilaskeresztes Párt kegyetlenkedésének áldozataivá váltak. Német mintára zsidó-ellenes törvényeket hoztak, amelyben a sárga Dávid csillag viselését kötelezővé tették, és elkezdődött a zsidóság gettókba gyűjtése és deportálása. A 800.000-es magyarországi zsidóság felét pusztították el a különböző munka táborok vagy a Nyilaskeresztesek.

1944 karácsonyára a Vörös Hadsereg elérte a fővárost, és elkezdődött a város több, mint két hónapig tartó ostroma, amelynek következtében az épületek kb. egynegyede maradt meg, a Dunán átívelő hidak megsemmisültek. A németek 1945 áprilisában menekültek el az országból.

A magyarországi zsidóságot a nácik a sárga Dávid-csillag viselésére kötelezték

Kapcsolódó bejegyzések

  • Török hódoltság Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos […]
  • Habsburgok alatt A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és […]
  • Magyarország történelmi kronológiája Lényeges dátumok Magyarország történelméből. Kr. e. 9 - Kr. u. 430 Római Birodalom provinciája Pannónia a Dunáig 896 Magyar törzsek telepednek a Kárpát-medencébe 955 Nagy Ottó […]
  • Magyar Királyság Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette. Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján […]
  • Az I. világháború Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több […]
  • Történelmi áttekintés A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]