Horthy korszak

A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar területek visszaszerzése. A kormányok törekvéseik megvalósítását az olasz és a német orientációban vélték felfedezni.

Az első bécsi döntés (1938) és a második bécsi döntés (1940) eredményeként Magyarország visszakapta a Felvidék és Erdély egy részét, de a háborúba sodródása elkerülhetetlen volt az adott európai keretek között.

Az ország 1941 júniusára egy olyan háborúba kényszerült, amelynek emberi és gazdasági vesztességei jócskán meghaladták az első világégését. A tengelyhatalmak oldalán harcoló II. Magyar Hadsereg katasztrofális vereséget szenved a Don-kanyarnál, a háború alatt a harctéren elesett katonák száma meghaladta a 140.000 főt.

Kállay Miklós miniszterelnök óriási német nyomás ellenére a szövetségeseknél próbál tájékozódni Magyarország helyzetéről. A német válasz nem várat sokáig magára, Hitler 1944 márciusára rendeli el az ország teljes megszállását. Horthy az adott körülmények között nem tehetett mást, a német követeléseknek megfelelően Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes kormányát helyezte hatalomba. Megkezdődött a magyarországi zsidóság gettókba gyűjtése és deportálása.

Zsidóság helyzete A magyar zsidóság helyzete 1940-től fokozatosan romlott. Az 1944 márciusi megszállás után, a németek állal hatalomba helyezett Nyilaskeresztes Párt kegyetlenkedésének áldozataivá váltak. Német mintára zsidó-ellenes törvényeket hoztak, amelyben a sárga Dávid csillag viselését kötelezővé tették, és elkezdődött a zsidóság gettókba gyűjtése és deportálása. A 800.000-es magyarországi zsidóság felét pusztították el a különböző munka táborok vagy a Nyilaskeresztesek.

1944 karácsonyára a Vörös Hadsereg elérte a fővárost, és elkezdődött a város több, mint két hónapig tartó ostroma, amelynek következtében az épületek kb. egynegyede maradt meg, a Dunán átívelő hidak megsemmisültek. A németek 1945 áprilisában menekültek el az országból.

A magyarországi zsidóságot a nácik a sárga Dávid-csillag viselésére kötelezték

Kapcsolódó bejegyzések

  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]
  • Török hódoltság Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos […]
  • Észak-Magyarország Budapesttől északkeletre, a szlovák határ mentén húzódó hegyes, erdős terület az észak-magyarországi régió. Itt helyezkedik el a dunakanyari Börzsönytől a Zemplénig terjeszkedő 260 km-es […]
  • Habsburgok alatt A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és […]
  • Balaton A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • Az I. világháború Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több […]
  • Dunakanyar Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A […]
  • Történelmi áttekintés A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas […]