Skip to content

Az I. világháború

Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több százezer magyar katona esett el az orosz és olasz fronton.

A monarchia szétrobbantása elkerülhetetlen volt, a Trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá. Magyarország háború előtti területének kétharmadát a szomszédos országok, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia kapták. Magyarország lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.

Nagy Magyarország hegy- és vízrajzi térképe 1913-ból

A legnagyobb vesztességet Erdély elcsatolása jelentette, 2 millió magyar került Romániába. A trianoni döntés eredményeként 3,3 millió magyar nemzetiségű rekedt a határokon kívül.

Földkérdés A két világháború között az ország lakosságának több, mint fele a mezőgazdaságból élt, mindazonáltal a birtokviszony sajátságos formát mutatott, hiszen a saját földdel bírók döntő többsége kevesebb, mint 5 ha területet művelt. A második világháború utáni földrendezés sem oldotta meg a korábbi problémákat, a kollektivizálás és a kommunista rekvirálás következtében egyre többen hagynak fel a földműveléssel.

A háború után Károlyi Mihály szociáldemokrata kormánya nem volt hosszú életű, 1919-ben Kun Béla és kommunista társai ragadták magukhoz a hatalmat. Tanács-köztársaság működését államosítások, koncepciós eljárások jellemezték. A rendszer összeomlott amint a román csapatok elfoglalták Budapestet.

A kommunista „vörös terrort” felváltotta egy új rendszer, Horthy Miklós kormányzósága, az államforma „király nélküli királyság”.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Magyar Királyság Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette. Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • Alföld Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az […]
  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]
  • Történelmi áttekintés A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas […]
  • Török hódoltság Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • Balaton A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb […]
  • Horthy korszak A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar […]