Habsburgok alatt

A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és Lengyelország létrehozta a Szent Szövetséget, amely 1686-ban felmentette Budát a 145 éves török elnyomás alól.

A Habsburg ellenes hangulat egyre erősödött, amely aztán 1703-1711-es felkeléshez vezetett. A nemesség és parasztság türelmével játszó bécsi udvar politikájának egyre többen kívántak véget vetni, akár fegyverrel is. II. Rákóczi Ferenc Erdélyben sikerrel egyesítette zászlaja alatt a magyarokat. A szabadságharc elbukott ugyan, de világossá tette a Habsburgok számára, hogy a monolitikus hatalomgyakorlás kilátástalan dolog.

Mária Terézia (1740-1780) és fia II. József (1780-1790) felvilágosult abszolutizmusának idején jelentős változások történtek Magyarországon. A déli lakatlan területekre szerbeket, románokat, szlávokat telepítettek. Jelentős gazdasági és társadalompolitikai változásokat hajtottak végre.

A lakosság 90%-ának a megélhetés továbbra is gondot okozott. A nemesség egy része megértette a társadalmi, gazdasági változtatások szükségességét és sürgette is azt, amely végül függetlenségi harcba torkollott a 19. század közepére.

Függetlenségi törekvések

Az 1848-49-es forradalom, amely szabadságharcba torkollott, az 1848-as márciusi forradalommal kezdődött. Petőfi Sándor és az ifjú forradalmárok széles körű reformokat, egy felelős magyar kormány felállítását, sajtószabadságot és jobbágyfelszabadítást követelték. A szabadságért folytatott harc folytatódott 1848-1849-ben. Gróf Batthyány Lajos, az új felelős magyar kormány miniszterelnöke megszervezte a nemzetőrséget és lerakta a független magyar hadsereg alapjait.

A császári csapatok 1848 szeptemberében zúdultak Magyarországra. A kormány Budáról Debrecenbe helyezte át a székhelyét 1849 áprilisában. Kossuth Lajost választották kormányzó elnöknek, aki sietett kiadni a Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyben Magyarországot, önálló Habsburgoktól független országnak nyilvánította.

1849 októbere a megtorlás időszaka. I. Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól, aki 200.000 katonát küldött. Az időközben folyamatosan gyengülő magyar hadseregnek már nem volt ereje a hatalmas túlerővel szemben, miközben a nemzetiségek függetlenségi törekvése tovább rontotta a magyar szabadságharc ügyét.

Az 1867-es kiegyezés eredményeként Ausztria és Magyarország dualista államszövetséget hozott létre Osztrák-Magyar Monarchia néven.

Az Osztrák-Magyar Monarchia jókora részét magáénak mondhatott a mai Közép-Európa területéből. Magyarország határai Belgrádig húzódtak délen, az országhoz tartozott Erdély, amely napjainkban Románia része. Horvátország is része volt, azonban a horvát önállóság megmaradt a Magyar Királyságon belül is. A monarchia ausztriai részéhez tartozott Trieszt, a Tiroltól Prágáig eső rész, sőt a mai Ukrajna egyes részei is.

Magyarország saját kormánnyal bírt, közös ügyek a hadügy, a külügy és ezek fedezetére szolgáló pénzügy. A dualizmus idején Budapest nagyívű fejlődés következtében világvárossá fejlődött. Buda, Pest és Óbuda 1873-ban egyesült Budapest néven. Az új város lakóinak száma a 300 000-et is meghaladta.

A budai vár elragadó látképe

Kapcsolódó bejegyzések

  • Magyarország történelmi kronológiája Lényeges dátumok Magyarország történelméből. Kr. e. 9 - Kr. u. 430 Római Birodalom provinciája Pannónia a Dunáig 896 Magyar törzsek telepednek a Kárpát-medencébe 955 Nagy Ottó […]
  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • Török hódoltság Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • Balaton A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb […]
  • Alföld Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az […]
  • Történelmi áttekintés A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas […]
  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • Dunakanyar Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A […]