Skip to content

Történelmi áttekintés

A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas népek - szkíták - és többé-kevésbé megtelepedett életmódot folytató indoeurópai (trák, illír, kelta) törzsek váltották egymást.

Magyarok A hét ősi magyar törzs a Kr.e. 1.000 és Kr. e 500 között az Urál-hegység délnyugati lábánál kibontakozott népcsoport részeként Ázsiából érkezett. Az őshazából Kr. u. 700 és 750 között vándoroltak a Fekete-tenger melletti Levédiába, majd kb. 400.000 emberrel megérkeztek a Kárpát medencébe 896-ban. Mindkét szótag a - "mogy" és "eri" - eredeti jelentése "ember, férfi". Később az ország és a nép is felvette a magyar nevet.

A Római Birodalom Augustus császár alatt terjesztette ki fennhatóságát a Dunától délre eső területekre, megalapítva Pannónia tartományt, amely a terjeszkedő birodalom északkeleti határvidékét alkotta. A kiépített helyőrségek és városok közül Aquincum - napjainkban Óbuda környéke - lett Alsó Pannónia fővárosa.

További katonai táborokat hoztak létre Pécs (Sophianae), Győr (Arrabona), Sopron (Scarbantia) és Szombathely (Savaria) környékén. A II. század közepére több, mint 20.000 katona védte a Duna déli partját Budapest és Bécs között.

A 4. századra a birodalom erejének hanyatlása következtében Róma fokozatosan kivonult Pannónia területéről, magára hagyva ezzel a Kárpát-medencét, amelyet hamarosan a hunok vettek birtokukba, Attila vezetésével.

A hunok Kr.u. 430-ban, az utolsó római légió kivonása előtt foglalták el Aquincumot, de Attila halála után 453-ban megadták magukat. Az avarok is megjelentek a nyugatra nyomuló germán törzsek mellett, majd a ritkán lakott területet az Avar Birodalomhoz csatolták a 6. században.

A viszonylagos nyugalomnak azonban a magyar törzsek támadása vetett véget.

Portyázó Magyarok

Árpád vezér a hét törzs élén, kb. 500 000 fős sereggel kelt át a Kárpátok hágóin, hogy birtokba vegye a medencét. Az Urálon túli szálláshelyről érkező törzsek 896-ban telepednek meg az új vidéken, felállítva a magyar történelem egyik legfontosabb évszámát. Az új népet széles körben csak úgy emlegették, hogy: "A Magyarok".

A 10. század folyamán a magyar törzsek állandó kalandozásaitól rettegett a keresztény világ. A portyázásaik során mélyen benyomultak Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország belső területeire. Konstantinápolyt és a Bizánci Birodalom déli területeit is számos támadás érte. A lovas harcmodornak és a gyors csapatmozgásoknak köszönhetően sikerült elkerülniük az ellenük felállított seregeket, miközben tovább zsákmányoltak.

Nem minden kalandozás járt azonban sikerrel, I. Henrik Riadénél (Merseburg) 933-ban megveri a magyarokat, majd Nagy Ottó német király 955-ös augsburgi győzelme súlyos vereséget jelent számukra. Az ellenük újonnan kidolgozott nyugati taktika hatékonynak bizonyult, a magyarok csapatait legyőzték és szétzavarták.

Két lehetőség marad számukra: vagy civilizált állam keretein belül szerveződnek egységbe, vagy örökre eltűnnek a térképről. Géza, a magyarok új fejedelme - aki Árpád vezér dédunokája - 972 után ismét nyugatra indult, de ezúttal a keresztény világhoz, békével.

István király, Magyarország első keresztény királya és a magyar állam alapítója, a trónt apjától, Géza fejedelemtől örökölte 997-ben. Kezdetben fejedelemként uralkodik, majd miután 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küld számára, királyként. Öröksége egy keresztény államszervezet. Halála után 15 évvel, 1038-ban Székesfehérváron szentté avatták. Szent István koronaékszerei a magyar nemzet szimbólumai; kiállítva a Nemzeti Múzeumban láthatók.

A hét törzsfő szobra a Milleneumi emlékmű talapzatán a Hősök terén Budapesten

Kapcsolódó bejegyzések

  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • Magyar Királyság Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette. Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján […]
  • Magyarország történelmi kronológiája Lényeges dátumok Magyarország történelméből. Kr. e. 9 - Kr. u. 430 Római Birodalom provinciája Pannónia a Dunáig 896 Magyar törzsek telepednek a Kárpát-medencébe 955 Nagy Ottó […]
  • Az I. világháború Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több […]
  • Habsburgok alatt A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és […]
  • Horthy korszak A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar […]
  • Török hódoltság Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • A vasfüggöny lehull Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására. Amikor 1989. június 16-án Németh […]
  • Pécs – Pécs útvonalterv Google útvonaltervező Pécs - Pécs útvonalon, ahol a számított távolság: 1 m és 1 perc a menetidő. Szálláshelyek Pécs településen.