Török hódoltság

Annak ellenére, hogy Hunyadi Mátyás néhány alkalommal sikerrel vonult a török ellen, a magyarok rövidesen katasztrofális vereséget szenvednek I. Szulejmántól 1526-ban. A fiatal II. Lajos király elesett a Mohács melletti ütközetben.

Mohács után következett Buda, 1541-ben a török oda is bevonult. A nagy zűrzavar közepette az ország három részre szakadt másfél száz évig. Az ország középső részét a Török Birodalomhoz csatolták, a keleti országrész és az Erdélyi Fejedelemség külön irányítás alatt, de török ellenőrzés mellett működik, míg a megmaradt nyugati és északi területeket a Habsburgok foglalták el, és ezzel ütköző zónát hoztak létre, ahol a nyugat felé mozgó török sereget feltartóztathatták.

A korábbi egységes, rendezett ország a Habsburg és a Török Birodalom között határvidék, az egymással szemben álló felek örökös csatározásának és ellenséges viszályának színtere lett.

A török uralom alatt nehéz évek vártak a magyarokra. Óriási területek néptelenedtek el, az Alföld jelentős részén műveletlen, gondozatlan mocsaras és használhatatlan ingoványos földek terpeszkedtek.

Magyarország hőse Zrínyi Miklós szigetvári kapitánynak és csapatának 1556-os hőstette méltán egyik legismertebb legendája a magyar történelemnek. Zrínyi, 2.400 fős délceg seregével, magyar és horvát katonákkal védte Szigetvár várát. A 33 napos ostrom alatt 100.000 török vonult a vár ellen I. Szulejmán vezetésével. Zrínyi a Habsburg támogatást visszautasítva, önfeláldozó támadást intézett az ostromlók ellen. A csatában Szulejmán és 20.000 katonája vesztette életét.

A 17. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszmán Birodalom nem képes tovább növelni európai területeit, de a század végén azonban még mindig olyan erőt képviselt, hogy kiűzése Magyarországról csak európai segítséggel valósulhatott meg. A régen várt béke azonban még sokat váratott magára.

Paraszt felkelés Mátyás király 1490-es halála jelezte egy dinamikusan fejlődő korszak végét. A nemesség tovább sarcolta a parasztságot, akik fellázadtak földesuraik ellen 1514-ben Dózsa György vezetésével. Több, mint 70 000 embert kínoztak meg és végeztek ki, a lázadás elfojtása után, Dózsa Györgyöt pedig elevenen megégették. Werbőczy István Hármaskönyve (Tripartitium) a nemesség társadalmi helyzetét, politikai gondolkodását 1848-ig döntően meghatározta.

Szent István lóháton, Budapest egyik legszebb kültéri szobra

Kapcsolódó bejegyzések

  • Habsburgok alatt A törökök sikertelen 1683-as Bécs elleni ostroma már jelezte az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának a végét. XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Velence és […]
  • Balaton A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb […]
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. […]
  • Dunakanyar Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A […]
  • Történelmi áttekintés A Kárpátok vonulatától délre fekvő terület a Kárpát medence, ahol Magyarország elhelyezkedik, a civilizáció hajnalától fogva emberlakta hely, és kultúrák keveredésének színtere. Lovas […]
  • A kommunizmus évei A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők […]
  • Magyar Királyság Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette. Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján […]
  • Horthy korszak A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar […]
  • Az I. világháború Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több […]
  • Dunántúl A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók […]