Skip to content

Olaszország

Az ország hivatalos neve: Olasz Köztársaság, ltalia, Repubblica Italiana (olasz), Italien, Italienische Republik (német), Italie, République italienne (francia), Italija, Republika Italija (szlovén)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: ITA, Gépkocsi jelzés: I, Internet jelzés: .it

Olaszország zászlója
Olaszország zászlója

Olaszország elhelyezkedése
Olaszország elhelyezkedése

Olaszország
Olaszország

Amit Olaszországról tudni érdemes

Az Appennini-félszigeten elterülő ország északi szegélyén, félkörív formájában az Alpok vonulatai húzódnak. A hegyek fokozatosan alacsonyodnak dél felé és simulnak be a Pó alföldjébe. A Nyugati-Alpokból kiágazó Appenninek a Pó-alföld déli szegélyét kíséri, majd végighúzódik az egész félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok és parti síkságok kapcsolódnak a hegyvonulathoz. A szigetek közül Szicília (25.426 km2) szerves folytatása a félszigetnek, keleti részén emelkedik Európa legmagasabb tűzhányója, az Etna (3.340 m), Szardínia (23.813 km2) gránitvidéke a Tirrén-masszívum része. Tunézia partjai közelében fekszik Pantelleira és a Pelagie-szigetcsoport. A félszigetet kísérő szigetcsoportok (Toszkánai-, Ponzai-, Tremiti-szigetek stb.) közül az egyik leglátogatottabb a Lipari-szigetek vulkáni csoportja.

Az olasz félsziget központi helyet foglal el a Földközi-tenger térségében, mivel szinte kettéosztja azt. Az i. e. első évezredben Itália földjén megjelentek a szabinok, a latinok és az etruszkok, a déli részen görög kolóniák létesültek. Az i. e. VIII. században a latinok megalapították Rómát (a monda szerint Romulus és Remus), az etruszkok tették várossá, és kiterjesztve hatalmukat a környező vidékekre, kialakították a királyságukat. Az i. e. 510-ben létrejött a rómaiak köztársasága, akik már a félsziget egészére kiterjesztették hatalmukat. Ez volt a hatalmas Római Birodalom alapja, amely az i. e. 27-ben császárság lett, és Traianus uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését. A Római Birodalom 476-ban bekövetkezett bukása után Itália földjén germán utódállamok jöttek létre. Nagy Károly 774-ben Észak- és Közép-Itáliát a Frank Birodalomhoz csatolta. Szicíliát a szaracénok, majd a normannok hódították meg. A X. századtól kezdve a pápai hatalom és a Német-római Császárság vetélkedett Itáliáért, amelynek északi részén gazdag, virágzó városállamok osztozkodtak (Milánó, Verona, Mantova, Genova, Pisa, Firenze, Velence, délen pedig Nápoly és Szicília) az Anjou-ház uralma alá került pápai állam segítségével. A XIV-XV. században Velence és Genova köztársaságok és az észak-itáliai hercegségek egyre nagyobb befolyásra tettek szert. Az egyház egységének helyreállítása után, 1415-ben a pápai állam is megerősödött. Az Újvilág felfedezését követően, az egész földközi-tengeri térséggel együtt, az olasz városállamok is hanyatlásnak indultak, és Itália a különböző szomszédos hatalmak prédájává vált. Délen a spanyol Bourbonok rendezkedtek be, az osztrákok az északi területeket (Lombardia, Velence) ragadták magukhoz a XVIII-XIX században, de átmenetileg Napóleon is meghódította e tartományokat.

A XIX. századi nemzeti és polgári mozgalmak hatására Olaszországban is fellobbant a szabadságharc. Garibaldi győzelmei nyomán az olasz királyi címet felvevő Viktor Emánuel egyesítette Olaszországot 1861-ben, de Velencét csak 1866-ban, Rómát pedig csak 1870-ben sikerült az olasz államba olvasztani. Olaszországban a két világháborúban elszenvedett katonai vereségek a rendszer bukásához vezettek, majd helyreállították a demokráciát. A háború utáni 1946-os népszavazás a köztársasági államforma melleit döntött, így 1946. június 10-én kikiáltották az Olasz Köztársaságot. Olaszország 1954-ben rendezte a trieszti konfliktust Jugoszláviával. Triesztet még 1919-ben olasz csapatok szállták meg, és kikiáltották a Trieszti Szabadállamot, mely a második világháború után vitás terület volt, majd 1954-ben Olaszországhoz csatolták.

Alapvető nyersanyagokból és a legfontosabb energiahordozókból Olaszország hiányt szenved. Higanyból, pirit-, cink- és ólomércekből, földgázból és vízenergiából vannak számottevő készletei. Világhírű márványt adnak Carrara bányái. A második világháború után alakult át ipari országgá, északi és déli része között igen erős fejlettségbeli különbségek mutatkoznak. A déli területekre a mezőgazdaság vezető szerepe, a nagy munkanélküliség, a tömeges elvándorlás a jellemző, amelyen a kevés iparosítás és a részleges földosztás sem segített. Az ország nyersanyagszegénysége miatt az iparra a szakképzett munkaerőt foglalkoztató ágazatok a jellemzőek (gépkocsigyártás, gumiipar, műszergyártás, finommechanika, textilipar). A behozott kőolajra nagy vegyipari üzemek, az import vasércre és kokszra pedig vas- és acélipari kombinátok települtek a kikötővárosokba. Az ipari termelés nagy része a Milánó-Genova-Torino háromszög körzetéből kerül ki. Jelentős szerephez jutnak még a kézműipar hagyományos, egyedi termékei (velencei üveg, textil, selyem, firenzei bőráruk). A Pó-alföld az ország legfejlettebb, belterjes mezőgazdasági övezete. Az öntözött szántóföldeken búza, kukorica, cukorrépa és rizs terem. Jelentős a tejelő szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. Az ország déli részén, a csapadékban és vízfolyásokban szűkölködő területen (mediterrán éghajlat) főként zöldségféléket, citrusféléket, szőlőt, olajbogyót termesztenek, exportra is. A kopár legelőkön juhok és kecskék legelnek. Délen, a kedvezőtlen természeti viszonyok mellett a birtokviszonyok is hátráltatják a fejlődést. Az értékes műemlékek, a kellemes éghajlat és a tengerpart miatt igen jelentős bevétel származik az idegen forgalomból.

Olaszország Google™ térkép


Olaszország részletesen

Terület: 301.323 km2
Népesség: 56.153.700 fő
Népsűrűség: 186,3 fő/km2
Főváros: Róma (Roma) 2.453.100 (3.553.900) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: június 2. (A köztársaság alapításának napja, 1946)
Közigazgatás: 20 körzet (regione): Abruzzi, Basilicata, Calabria (Kalábria), Campania (Kampánia), Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia, Marche, Molise, Piemonte, Puglia, Sardegna (Szardínia), Sicilia (Szicília), Toscana (Toszkána), Trentino-AIto Adige/Trentino-Südtirol (Dél-Tirol), Umbria, Valle d’Aosta/Vallée d'Aoste (Aosta-völgy), Veneto
Fontosabb települések: Milánó (Milano) 1.179.500 (4.047.100) fő, Nápoly (Napoli) 990.700 (3.609.000) fő, Torino 855.100 (1.609.100) fő
Városi lakosság aránya: 67%
Pénznem: Euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: olasz (hivatalos), regionálisan: német (Dél-Tirol), francia (Aosta-völgy), szlovén (Trieszt, Gorizia), ladin, szárd
Népcsoportok: olasz 94%, szárd 3%, rétoromán (friuli, ladin) 1%, német és francia 1%, egyéb (cigány, albán, görög, horvát, szlovén, szardíniái katalán) 1%
Vallások: római katolikus 83%, felekezeten kívüli 16%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,11%
Csecsemőhalandóság: 6,19%
Írástudatlanság: 1,4%
Férfiak/nők aránya: 0,96
Legmagasabb pont: Mont Blanc / Monte Bianco, 4.807 m
Legfőbb folyók: Pó, Adige, Tevere, Arno
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 25.100 USD
Munkanélküliség: 9,1%
Munkaerő: 23,6 millió fő
Infláció: 2,5%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 30%, szolgáltatások 68%
Exporttermékek: ipari termékek, textil, ruházat, gyártógépsorok, járművek, szállítóeszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, italok, dohány, ásványok, színesfémek
Importtermékek: iparcikkek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, energia, ásványok, színesfémek, textil, ruházat, élelmiszer, italok, dohány
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Franciaország, USA, Egyesült Királyság, Spanyolország, Hollandia, Belgium
Közutak hossza: 479.688 km
Vasútvonalak hossza: 19.493 km
Repülőterek száma: 96
Kikötők száma: 17
Kereskedelmi hajóflotta: 462 hajó, 8.518.900 BRT

Abban az esetben ha hasznosnak találta az Olaszországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!

Kapcsolódó bejegyzések

  • Lengyelország Az ország hivatalos neve: Lengyel Köztársaság, Polska, Rzeczpospolita Polska (lengyel) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: POL, Gépkocsi jelzés: PL, Internet jelzés: […]
  • Németország Az ország hivatalos neve: Németországi Szövetségi Köztársaság, Deutschland, Bundesrepublik Deutschland (német), Germany (angol) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GER, Gépkocsi jelzés: […]
  • Grönland Az ország hivatalos neve: Grönland, Greenland (angol) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GRL, Gépkocsi jelzés: -, Internet jelzés: .gl Amit Grönlandról […]
  • Albánia Az ország hivatalos neve: Albán Köztársaság, Shqipéria, Republika e Shqiperise (albán). Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: ALB, Gépkocsi jelzés: AL, Internet jelzés: […]
  • Magyarország Az ország hivatalos neve: Magyarország, Hungary (angol), Ungarn (német), Hongrie (francia) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: HUN, Gépkocsi jelzés: H, Internet jelzés: […]
  • Bulgária Az ország hivatalos neve: Bolgár Köztársaság, Republika Balgarija (bolgár) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: BUL, Gépkocsi jelzés: BG, Internet jelzés: […]
  • Málta Az ország hivatalos neve: Máltai Köztársaság, Malta, Repubblika ta'Malta (máltai), Malta, Republic of Malta (angol) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: MLT, Gépkocsi jelzés: M, Internet […]
  • Oroszország Az ország hivatalos neve: Oroszországi Föderáció, Russia (angol), Russland (német), Rosszija, Rosszijszkaja Federacija (orosz) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: RUS, Gépkocsi jelzés: […]
  • Dánia Az ország hivatalos neve: Dán Királyság, Danmark, Kongeriget Danmark (dán) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: DEN, Gépkocsi jelzés: DK, Internet jelzés: […]
  • Svájc Az ország hivatalos neve: Svájci Államszövetség, Schweiz, Schweizerische Eidgenossenschaft (német), Suisse, Confédération Suisse (francia), Svizzera, Confederazione Svizzera (olasz), […]