Oroszország

Az ország hivatalos neve: Oroszországi Föderáció, Russia (angol), Russland (német), Rosszija, Rosszijszkaja Federacija (orosz)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: RUS, Gépkocsi jelzés: RUS, Internet jelzés: .ru

Oroszország zászlója
Oroszország zászlója

Oroszország elhelyezkedése
Oroszország elhelyezkedése

Oroszország
Oroszország

Amit Oroszországról tudni érdemes

A Föld legnagyobb, Európánál másfélszer nagyobb országa Európa és Ázsia területén. Európai részéi a hátságokkal tagolt Kelet-európai-síkvidék alkotja, amelyet délen a Kaukázus gyűrt hegysége határol, keleten az Ural idős röghegysége választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. A Jenyiszej és a Léna között a folyóvölgyekkel szabdalt Közép-szibériai-fennsík emelkedik, amelyhez délen az Altaj és a Szaján hegyvonulatai csatlakoznak. A Lénától keletre a Kelet-szibériai-hegység alföldekkel, medencékkel és völgyekkel elválasztott hegyláncai húzódnak. Kamcsatka aktív tűzhányóival a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozik. Az ország legmagasabb csúcsa a Kaukázusban emelkedik.

A mai Oroszország magját a VIII. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik, a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, amelynek legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Az őt követő cárok idején a fejlődés megtorpant, elnyomó hatalmuk általános elégedetlenséghez vezetett, 1917-ben megdöntötték a monarchiát, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után az 1918-ban megtartott szovjetek (tanácsok) összorosz kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán, a Belorusz és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és a három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot, a Szovjetuniót.

A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években csatlakoztak az orosz expanziós törekvések hatására. A rendkívül soknemzetiségű országot 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm körzet és 10 autonóm terület alkotta, amelyeket összesen 120 régióra és körzetre, valamint 3.217 kerületre osztottak. Az egyes területek autonómiája csak formális volt, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió a majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és megkezdett nyitás (glasznoszty) és átalakítás (peresztrojka) hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor a sikertelen puccsot követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket, és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben. A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsen földdel vívott két véres háború. Az első (több mint 100.000 áldozatot követelő) 1994-1996 között dúlt, a második 1999. augusztus 26-tól napjainkig is tart.

A Szovjetunió széthullását követően Oroszország fokozatosan építette ki a modern piacgazdaság feltételeit. Földjében szinte minden fontos energiahordozó és ásványkincs megtalálható, de sok helyen a mostoha természeti körülmények miatt bányászatuk óriási gondokat okoz. Energiát főként hőerőművek szolgáltatnak, de jelentős a vízerőművek aránya is. A szovjet időkben kiépített állami mamutvállalatok nehezen alkalmazkodnak a piaci versenyhez, ezért az ipari termelés a kilencvenes évek közepén meredeken csökkent, nőtt az infláció és a munkanélküliség. Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, kőolaj-feldolgozás, közlekedési-gépgyártás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. Az ország legnagyobb részén az éghajlati viszonyok nem teszik lehetővé a növénytermesztést, a földművelés főként az európai részen összpontosul. Fő termesztett növényei: búza, árpa, rozs, burgonya, cukorrépa, kukorica, zab, rizs, köles, szója, gyümölcsök stb. Tenyésztett állatai: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, rénszarvas, ló, baromfi, prémes állatok. Az ország jelentős élelmiszer-behozatalra kényszerül. Az orosz gazdaság több problémával kényszerül szembenézni, elsősorban az exportfüggőséggel, a kőolaj, a földgáz, a faipari termékek és a fémek világpiaci árának ingadozásával, amelyek az export 80% -át teszik ki.

Oroszország Google™ térkép


Oroszország részletesen

Terület: 17.031.900 km2 (európai rész: 3.701.500 km2)
Népesség: 146.743.800 fő
Népsűrűség: 8,62 fő/km2
Főváros: Moszkva 11.246.600 (12.622.400) fő
Államforma: elnöki szövetségi köztársaság
Nemzeti ünnep: június 12. (Oroszország napja, 1990)
Közigazgatás: 21 autonóm köztársaság (reszpublika): Adigeföid, Altáj, Baskíria, Burjátföld, Csecsenföld (lcskeria), Csuvasföld, Dagesztán, Észak-Oszétia (Alánia), Hakaszföld, Ingusföld, Jakutföld (Szaha), Kabard- és Balkarföld, Kalmukföld (Halmg Tangcs), Karacsaj- és Cserkeszföld, Karélia, Komiföld, Mariföld, Mordvinföld, Tatárföld, Tuva, Udmurtföld, 11 körzet (rajon): Centralnij, Centralno-Csernozemnij (Központi-Feketeföld), Dalnyevosztocsnij (Távol-keleti), Povolzsszkij (Volga menti), Szevernij (Északi), Szevero-Kavkazszkij (Észak-kaukázusi), Szevero-Zapadnij (Északnyugati), Uralszkij (Uráli), Volgo-Vjatszkij (Volga-vjatkai), Vosztocsno-Szibirszkij (Kelet-szibériai), Zapadno-Szibirszkij (Nyugat-szibériai)
Fontosabb települések: Szentpétervár (Sankt-Peterburg) 4.644.900 (5.881.000) fő, Novoszibirszk 1.434.900 (1.460.400) fő, Jekatyerinburg 1.300.000 (1.400.900) fő, Nyizsnyij Novgorod 1.268.500 (2.001.600) fő, Szamara 1.152.800 (1.542.100) fő, Rosztov 1.112.900 (1.281.600) fő, Omszk 1.110.700 (1.197.900) fő
Városi lakosság aránya: 73%
Nyelvek: orosz (hivatalos), regionálisan: avar, baskír, burját, csecsen, csuvas, kabard, kalmük, karél, komi, mari, mordvin, oszét, tatár, tuva, udmurt, jakut
Pénznem: Orosz rubel (1 rubel = 100 kopek)
Népcsoportok: 128 népcsoport; orosz 82%, tatár 4%, ukrán 3%, csuvas 1,2%, dagesztáni népek 1%, baskír 0,9%, fehérorosz 0,8%, mordva 0,7%, csecsen 0,6%, udmurt 0,5%, egyéb 5,3%
Vallások: orosz ortodox 55%, muzulmán 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 62 év, nők 73 év
Népességnövekedés: -0,3%
Csecsemőhalandóság: 19,51%
Írástudatlanság: 0,4%
Férfiak/nők aránya: 0,88
Legmagasabb pont: Elbrusz, 5.642 m
Legfőbb folyók: Léna, Irtis, Jenyiszej, Ob, Volga, Amur, Tobol, Ural, Don
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 9.700 USD
Munkanélküliség: 7,9%
Munkaerő: 71,8 millió fő
Infláció: 2,2% (2018)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 6%, ipar 34%, szolgáltatások 60%
Exporttermékek: nyersolaj és finomított olajipari termékek, földgáz, fa és faipari termékek, fémek, vegyipari termékek, gabona, polgári és katonai iparcikkek, berendezések
Importtermékek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, gyógyszerek, hús, vetőmag, cukor, félfeldolgozott fémtermékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Fehéroroszország, Ukrajna, Olaszország, Hollandia, USA, Kína, Svájc, Kazahsztán
Közutak hossza: 952.000 km
Vasútvonalak hossza: 87.157 km
Repülőterek száma: 471
Fontosabb kikötők száma: 33
Kereskedelmi hajóflotta: 933 hajó, 4.495.122 BRT

Abban az esetben ha hasznosnak találta az Oroszországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!

Kapcsolódó bejegyzések

  • Miskolc – Tetétlen útvonalterv Google útvonaltervező Miskolc - Tetétlen útvonalon, ahol a számított távolság: 151 km és 1 óra 39 perc a menetidő. Szálláshelyek Tetétlen településen.
  • Gyula – Budapest útvonalterv Google útvonaltervező Gyula - Budapest útvonalon, ahol a számított távolság: 227 km és 2 óra 55 perc a menetidő. Szálláshelyek Budapest településen.
  • Bakonybél – Plitvice útvonalterv Google útvonaltervező Bakonybél - Plitvice útvonalon, ahol a számított távolság: 448 km és 4 óra 53 perc a menetidő. Szálláshelyek Plitvice településen.
  • Ács – Bajna útvonalterv Google útvonaltervező Ács - Bajna útvonalon, ahol a számított távolság: 67,8 km és 51 perc a menetidő. Szálláshelyek Bajna településen.
  • Budapest – Abátszalók útvonalterv Google útvonaltervező Budapest - Abátszalók útvonalon, ahol a számított távolság: 159 km és 1 óra 56 perc a menetidő. Szálláshelyek Abátszalók településen.
  • Vértessomló – Komló-sikonda útvonalterv Google útvonaltervező Vértessomló - Komló-sikonda útvonalon, ahol a számított távolság: 193 km és 2 óra 35 perc a menetidő. Szálláshelyek Komló-sikonda településen.
  • Balmazújváros – Simontornya útvonalterv Google útvonaltervező Balmazújváros - Simontornya útvonalon, ahol a számított távolság: 346 km és 3 óra 21 perc a menetidő. Szálláshelyek Simontornya településen.
  • Jászapáti, – Alsóőr útvonalterv Google útvonaltervező Jászapáti, - Alsóőr útvonalon, ahol a számított távolság: 222 km és 2 óra 42 perc a menetidő. Szálláshelyek Alsóőr településen.
  • Szentbalázs – Nemeske útvonalterv Google útvonaltervező Szentbalázs - Nemeske útvonalon, ahol a számított távolság: 49,2 km és 52 perc a menetidő. Szálláshelyek Nemeske településen.
  • Sopron – Nyúl útvonalterv Google útvonaltervező Sopron - Nyúl útvonalon, ahol a számított távolság: 96,6 km és 1 óra 27 perc a menetidő. Szálláshelyek Nyúl településen.