A hatalmas területű Hősök terén, neoklasszikus múzeumok és kiállítások épületei övezik a Millenniumi Emlékművet és oszlopsort. A teret a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni. Középpontjában, magas oszlopon Gábor arkangyal alakja áll, aki a legenda szerint megjelent Szent István álmában, felajánlva Istvánnak a koronát. Az oszlop talpazatán Árpád és a honfoglaló hat vezér szobra található. A fő szoborcsoport mögött félkör alakú díszes oszlopsor, mintegy a magyar történelem pantheonja, uralkodók, nagy történelmi alakok szobraival, előttük pedig az Ismeretlen Katona emlékműve.
Hősök tere
A két impozáns neoklasszikus épület közül a nagyobbik a Szépművészeti Múzeum, épült 1906-ban, amelyben az ország legjelentősebb nemzetközi gyűjteményeinek kiállítása látható. Többek között, Krafft (Ferenc császár királlyá koronázása) és Piloty (Néró lépdel a felgyújtott Róma üszkéin) műveit, az emeleten egy érdekes spanyol gyűjtemény, El Greco (Bűnbánó Madonna) és Velázquez (Étkező parasztok) képeit láthatjuk. A 19. századi gyűjteményben Gauguin, Monet, Renoir, Delacroix alkotások tekinthetők meg. Ezen kívül olasz, flamand és brit művészek (Reynolds, Gainsborough, Hoppner, Constable) alkotásai.
Szépművészeti Múzeum
A tér másik oldalán a Műcsarnok, Magyarország legnagyobb kiállító terme található, amelynek hatalmas csarnokaiban időszakos kiállítások látogathatók. A hat sávos macskaköves út a Műcsarnokkal szemben a Dózsa György út, amely a magyar „Vörös térnek” számított, hiszen a kommunista vezetők ide szervezték katonai felvonulásaikat, Lenin szobrának vigyázó szemei előtt. A Lenin szobor ma a Szoborparkban tekinthető meg.
A két kilométer hosszú, zölden viruló Margitsziget a város játszóterének számít. Méltán népszerű a sétálók és kocogok körében, egy kis menedék a rohanó város szívében. A 4-es vagy 6-os villamosról a Margit hídnál kell leszállnunk, ha a szigetre tartunk. A sziget bejáratától elénk táruló főváros látványa újszerű, eddig nem látott perspektívát ad. A 26-os autóbusszal is könnyedén megközelíthető a sziget, a Nyugati pályaudvartól.
Margitsziget
A Margit-hídtól nyugatra tartva baloldalon elénk tárul egy terjedelmes sportközpont. Egy teljes körű atlétikai stadion, teniszpályák, biciklikölcsönző és egyéb sportolási lehetőség vár bennünket a szigeten. A kevésbé energikus látogatók elektromos kisautókat bérelhetnek, fél- vagy egyórás időtartamra. A Margit hídi bekötőút végén van a Centenáriumi emlékmű, amely Buda, Pest és Óbuda 1873-ban történt egyesítésének századik évfordulójára készült. A város egyik legfurcsább alkotása, amelyet három pajzs, azon belül fogaskerék, sisak, kések és egyéb dolgok egyvelege alkot.
A Nemzeti Sportuszodát 1930-ban Hajós Alfréd (1878-1955) tervezte. Hajós az 1896-os Athéni Olimpián 100 és 1200 m távon szerzett első helyet. A felújított Palatínus Strand szintén kellemes kikapcsolódást biztosít a szabadtéri termál medencéivel, vízi csúszdáival és napozóival.
A platánfákról hangzó madárdalok, a frissen nyírt gyep illata a levegőben és a fás területek – ameddig csak a szem ellát -, feledtetik velünk, hogy egy nyüzsgő város közepén vagyunk.
A két fal és a szétmálló torony mindaz ami mára maradt a 13. századi Nemzeti Sportuszodából.
Néhány lépés déli irányban a romosabb, de annál jelentősebb dominikánus templom és zárda, amelyet IV. Béla király építtetett. A közelben egy nyolcszögű víztorony mered az égnek. Kávéház működik a torony lábánál és kiállító-helyként is használják.
Zenélő kút, Margitsziget
Páratlanul értékes műemlék a Szent Mihály-templom (premontrei kápolna), amelyet az 1541-es török harcok idején romboltak le. A templomot 1930-1931-ben újjáépítették, melynek 15. századi harangját egy közeli diófa alatt találták meg 1914-ben, miután egy vihar gyökerestül kitépte a diófát a földből.
A sziget északi végén a Danubius csoport két nagy szállodája várja a pihenni vágyókat, a Grand és a Thermál.
Óbuda szíve – amely vesztett jelentőségéből azután, hogy 1873-ban Budapest része lett -, az Árpád híd mellett lévő HÉV állomástól néhány perc alatt elérhető. A város-központot, a Flórián teret ketté szeli a hídról lejövő forgalom, amely a Corinthia Aquincum Hotel mellett halad el. A Lajos utca – Flórián tér – Fő tér környezete gazdag látnivalókban. A Lajos utca végén, a legrégebbi középkori házban a Budapest Galéria kiállításai fogadnak, vele szemben a valamikori zsinagóga klasszicista épületében gyönyörködhetünk, amelyben ma TV-stúdió üzemel. A Flórián tértől északnyugati irányba, a Meggyfa utca 19-21. alatt díszeleg a Herkules Villa, amely nevét a 3. századi római kori mozaikjáról kapta.
Várakozók szobra
A festői Fő tér helyreállított barokk épületeivel és éttermeivel egy nagyközség hangulatát varázsolja elénk. A korábbi Zichy udvarház a macskaköves Szentlélek téren fogadta be a Vasarely és Kassák Múzeumokat, a korai 20. századi alkotásokkal. Itt van a századelőn épült Városháza is, valamint az Óbudai Múzeum helytörténeti-, játéktörténeti- és népművészeti kiállításai, és a Pince-galéria.
Egy HÉV megállóval délebbre, a Pacsirtamező utcában láthatók a római kori katonai amfiteátrum maradványai, amely a maga korában nagyobb volt a Római Colosseumnál a kb. 15 000 ember befogadására alkalmas nézőterével.
Budapest kereskedelmi központja Pest, hatalmas épületei jórészt a 19. század végéről származnak. Legtöbb látnivaló az V. kerületben található, a Duna és a Kiskörút között, a Lánchíd délkeleti részénél. Ez a félkör alakú terület a Kiskörút és a Nagykörút között helyezkedik el.
Ha további felfedező utat teszünk e területen kívül, a Városligetben találhatjuk magunkat.
Váci utca
A Vörösmarty tér, turisztikai csomópont Pesten. Lombos, macskaköves, nagy kiterjedésű terület, amely különböző stílusú épületek egyvelege. A tér középen helyezkedik el Vörösmarty Mihály (1800-1850) szobra. A talapzaton egyik hazafias költeményének, a Szózatnak egy sorát olvashatjuk: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar”. A szobor olasz márványból készült, amelyet minden télen védőfóliával borítanak be.
Váci utcai barangolás A Váci utca képe megváltozik a Ferenciek terétől délre. Számos érdekes bolt található a környéken, amelyek jelentős része antik dolgokat árusít.
Az elegáns fehér homlokzat lábánál az északi oldalon található a híres Gerbeaud cukrászda és kávézó. Nyáron a székeket és az asztalokat kihelyezik a térre. A svájci cukrász, Emilé Gerbeaud 1884-ben vásárolta meg az üzletet, amelyet hamarosan a kávé fogyasztók kedvelt találkozóhelyévé változtatott. A kiszolgálás ma talán egy kicsit lassabb, de a sütemények, köztük a ház specialitása a konyakos meggy (étcsokoládé, konyakba mártott meggyel a közepén ), finomak.
Pesti kilátás Pesten a legszebb kilátás a Szent István bazilika tetejéről nyílik. 429 lépcső megtétele után érünk fel a kilátó részbe, ahonnan 360 fokban tudjuk szemügyre venni a várost. 302 lépcső felét kell megmászni, utána lift segítségével mehetünk tovább, de az utolsó 127 lépcsőt ismét nekünk kell megtenni. A kilátó április I. és október 31. között tart nyitva.
Kevésbé illeszkedik a tér stílusához a betonból, rézből, valamint üvegből készült épület a nyugati oldalon, amely helyet ad a Zeneszalonnak és a Vigadó Jegyirodának. A főváros bármely előadására, valamint rendezvényére válthatunk jegyeket az épületben.
Bevásárló központ
A Vörösmarty Kávézó kerthelyisége fél éven át lezárva tartja a Deák Ferenc utcát; a mögötte emelkedő hatalmas oszlopos épület a Bank Palota, amelyet 1915-ben építettek, és ma a Budapesti Ertéktőzsde otthona. A Vörösmarty térhez délről csatlakozik a Váci utca, a főváros híres sétáló és bevásárló utcája. Számos kiváló bolt sorakozik egymás után. Ha ajándék és szuvenír után keresgélünk, akkor a megfelelő helyre érkeztünk, találhatunk itt többek között: csipke árut, népviseletbe öltöztetett babákat, kézzel festett tojásokat, színes hímzésű gyerekruhát, asztalterítőt és számost egyéb ajándék tárgyat. Az utca jobb oldalán a 33. szám alatt, közel az Erzsébet hídhoz, a fővárosi Jegyiroda várja a szórakozási lehetőségek után érdeklődőket.
Vörösmarty tér
Elhagyva a Vörösmarty teret a Kristóf téren át, ahol az esdeklő halászlány szobra fogad, eljutunk a Szervita térre. A 18. századi Szervita templom uralja a teret, amelynek oromzatát díszítő mozaik figyelemre méltó. A szomszédságban lévő Rózsavölgyi épület (készült Lajtha Béla tervei alapján 1912-ben), jellegzetesen kortárs stílusával ejti rabul tekintetünket.
A Szervita térről a Petőfi Sándor utcán déli irányba indulva, csupán egy sarokra a Váci utca keleti részétől, további hangulatos boltokra, és a 13. szám alatt a Főposta korábbi épületére lelünk. A közúti forgalom elől elzárt utcák teszik kellemesebbé sétánkat a két bevásárló zóna között. A Pilvax közt elhagyva a nyugati irányba, megérkezünk a színes Kamermayer Károly térre. A zöldre festett megyeháza és a hatalmas rózsaszín és arany díszítésű 18. századi városháza épülete húzódik a Városház utcában.
Budapest első polgármestere Kamermayer Károly (1829 – 1897) volt, akinek szobra ékesíti a róla elnevezett teret, amelyet övező keskeny utcákban kis antik boltok sorakoznak. Az eklektikus neogótikus Párizsi udvar, – amely valójában bevásárló udvar, passzázs – számos ritka és egyedi bolttal csalogatja vásárlóit és ugyan ezen a helyszínen jelenleg egy 5 csillagos szálloda kialakításán is munkálkodnak. A szemközti Kossuth utca sarkán áll a barokk Ferences templom. Az épület falain Báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós hőstettei jelennek meg, aki az 1838-as árvíz idején számos pesti polgár életét mentette meg, de sajnos még így is több, mint 400 ember vesztette életét a katasztrófában.
Párizsi udvar
A templomtól balra lévő sárga épület az egyetemi könyvtár. A felújított irodaházon túl a Károlyi utcában található a Petőfi Irodalmi Múzeum, a 18. századi Károlyi Palotában. Petőfi Sándor, valamint híres magyar írók és költők művei és személyes tárgyai tekinthetők meg a múzeumban.
A nagy barokk templom a jobb oldalon a 18. század közepéről származó Egyetemi templom. A gazdagon díszített, faragott főoltár fölött a Lengyelországban mélyen tisztelt czestochowai Fekete Magdolna másolata látható. A templom szomszédságában az Eötvös Lóránd Tudományegyetem épülete áll, az Egyetem téren. Az egyetemi hallgatók serege foglalja el a teret övező padokat és a Kecskeméti utca kávézóit.
A téltől jobbra a Szerb utca az Ortodox-templomnak ad otthont, majd továbbmenve érünk vissza a Váci utcába. A Korona Hotel a középkori védmű, a Kecskeméti Kapu közelében áll.
Magyar Nemzeti Múzeum
Egy sarokkal odébb, az északi irányban, a Múzeum körúton díszeleg a neoklasszikus Magyar Nemzeti Múzeum, a legnagyobb ilyen típusú intézmény Magyarországon, amely Polláck Mihály tervei szerint, 1847-re készült el. A magyarok történetét mutatja be a honfoglalástól napjainkig.
Magyar Nemzeti Múzeum
A Millennium óta itt őrzött koronaékszereket a Parlament épületében állították ki. A múzeum történetének jelentős dátuma 1848. március 15-e, amikor is Petőfi Sándor lépcsőin állva szavalta el a Nemzeti Dalt, lökést adva ezzel azoknak a forradalmi eseményeknek, amelyek hamarosan szabadságharcban teljesedtek ki.
Vásárcsarnok A Központi Vásárcsarnok a Vámház körúton, a Szabadság-híd pesti oldalán, egyike volt annak az öt piaccsarnoknak, amelyet hasonló tervek szerint építettek a 19. század végén. A csarnok három szintes, a látogatók a középső szinten léphetnek be, ahol hús- és zöldségárut kínálnak az eladók. Az alsó szinten halat vásárolhatunk. A felső szinten csipke, hímzés és egyéb szuvenír tárgyak kerülnek értékesítésre.
Minden bizonnyal a pesti séták alkalmával megismerkedünk a Deák Ferenc térrel, amely jelentős közlekedési csomópont. Három metróvonal is itt fut össze, autóbusz állomás és villamos megállóhely színtere a tér. Itt látogatható a Földalatti Múzeum is. A széles körben csak Deák térként emlegetett terület mögött bukkan elő a Szent István Bazilika 96 méteres kupolája, amelyből csodálatos panoráma nyílik Budapestre. A bazilikát alapos restaurációs munkáknak vetették alá, külsejét és belső terének márvány freskóit egyaránt felújítják.
Szent István Bazilika
A bazilikát 1851-ben kezdték építeni Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Hild halála után, 1868-ban a rossz alapozás következtében a kupola összedőlt, és a templom építése Ybl Miklós, a Magyar Állami Operaház tervezőjének irányításával folyt tovább, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés közben Ybl is meghalt, így a munkát Kauser József vezetésével fejezték be 1905-ben.
A templom Szent Lipót kápolnájában őrzi egy arany szelence az ún. Szent Jobbot, Magyarország első királyának, Államalapító Szent Istvánnak jobb kezét.
Szent Jobb, I. István, Árpád-házi magyar király mumifikálódott jobb keze (MTI Fotó: Moha Balázs)
Az ereklye 1771-ben került Budapestre, korábban Ragusán, Bécsben őrizték, majd a második világháború után került vissza Magyarországra.
A folyópart és a Várhegy déli részét Tabánnak hívják. A Várhegy lábának északi részénél a díszes balusztrádos sétányon az 1980-as évektől a korábbi Kastély Bazár szobrai eléggé elhanyagolt állapotba kerültek, de a közelmúltban az egész építményt többször is felújították/átadták. Szemben az Ybl Miklós téren a díszes Várkertet (díszlépcsős teraszokat) Ybl tervezet.
Várkert
A Tabán prominens épületei között figyelmet érdemel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Apród utca 1-3 alatt, és a tabáni plébániatemplom a Szarvas téren. A Tabán déli részén két törökök által épített fürdő üzemel, amelynek részei a 16. századból származnak, a sárga Rác Fürdő a parkban, és a Rudas Fürdő délre az Erzsébet híd mellett található. A meggyilkolt Erzsébet királynő szobra a hídnál díszeleg.
Sziklatemplom
Sziklatemplom A Gellért hegyben lévő Sziklatemplom a Gellért Hotel fürdőjének bejáratától északra található. A pálos rendiek alapították 1924-ben, és 1926-ban szentelték fel Pünkösdvasárnapján. 1951-ben a titkos rendőrség a rend tagjait letartóztatta, a templom bejáratát pedig befalazták. 1989-ben került ismét megnyitásra a kápolna. A kápolna mögött található a neogótikus tornyairól híres kolostor épülete.
Az Erzsébet-híd nyugati oldalától sétáljunk fel a Gellérthegyre, és megérkezünk Szent Gellért emlékművéhez. Innen zúdították a mélybe a kereszténységet elutasító pogányok Gellért püspököt 1046-ban.
A csendes, fákkal borított hegyre felkúszik a város zaja. A meredeken emelkedő ösvények és lépcsők megtétele után megérkezve a Citadella parkolójához, ahol rendszerint turistabuszok sorakoznak, kifújhatjuk magunkat. Érdemes elsétálni a Citadella bástyájához, mert az elénk táruló látvány mindenért kárpótol. Egy tiszta, derűs napon végig követhetjük a Duna szinte teljes budapesti szakaszát.
Citadella
A jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc után, az abszolutizmus idején építtette 1854-ben a bécsi udvar katonai célokra, a főváros népének megfélemlítésére. Védelmi célokat valójában nem szolgált, szerepét napjainkban az idegforgalom szervei vették át. A Citadella déli csúcsán magasodó, a főváros csaknem minden pontjáról jól látható 14 m magas Felszabadulási Emlékművet, eredetileg Horthy Miklós megbízásából készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond. A második világháború után átalakított emlékmű a Budapest felszabadításakor elesett szovjet katonáknak állít emléket.
Gellért fürdő A nagy öreg szálló, a Gellért 1918-ban nyitotta kapuit. A világhíres Art Nouveau épület számos hírességnek adott szállást az évek folyamán. A Gellért termál nagymedencéje Budapest egyik csodájának számít, az oroszlán vízköpővel és majolika csempéivel. A fürdőbe a szálló jobb oldalánál juthatunk be a Kelenhegyi útról. Szabadtéri termál- és úszómedencéket is találunk a Gellért fürdő területén.
Gellért fürdő
A hegytetőről kellemes sétával érkezünk meg a Gellert Szállóhoz, a budapesti szállodák egyik legöregebbikéhez, amely egy csodálatos fürdővel várja vendégeit. Miközben leereszkedünk a Gellérthegyről, a velünk tartó gyerekek kipróbálhatják a játszótér óriás csúszdáit, felejthetetlen élményben részesülve.
A folyón keresztül tisztán látható, ahogy a templom uralja a vár körzetét. A Mátyás-templom jól megkülönböztethető festett tetőcserepeiről, a Szentháromság téren a Hilton Hotel mellett.
A Hősök tere a csalogatóan zöld Városliget mellett terül el. A térhez hasonlóan a ligetet is az 1896-os millenniumi ünnepségekre alakították ki. Budapest legnagyobb kiterjedésű parkja, egy négyzetkilométernyi területén számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden korosztálynak. A park saját várral, csónakázó tóval, – amelyet télen jégpályává alakítanak – cirkusszal, állatkerttel, fürdővel és múzeumokkal rendelkezik.
Hősök tere, Budapest
Először is nézzük a várat, amelyet 1904-ben fejeztek be. A ligetbe vezető Kós Károly sétány jobb oldaláról közelíthetjük meg a Vajdahunyad várat és a csónakázó tavat. Az eredeti kastély Erdélyben található, a Hunyadiak volt birtokán Vajdahunyadon. A vár gótikus, reneszánsz és román stílusok ötvözete, csodálatos meseszerű benyomást kelt a látogatókban.
Vajdahunyad vára
A falai között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Európa legnagyobb ilyen típusú múzeuma) kiállításai tekinthetők meg. A Jáki kápolnát, amely a várral szemben van, a nyugat-magyarországi Jáki templomról modellezték. A közelben díszeleg Budapest egyik kedvenc műalkotása, az Anonymus szobor. Az ismeretlen középkori krónikás valószínűleg Béla király udvarában szolgált, de pontosan nem bizonyított, hogy melyik Béla királyunk idején élt Anonymus mester.
A vártól délre, a csónakázó tó másik oldalán George Washington szobra látható, amelyet 1906-ban emeltek abból az összegből, amelyet a monarchia területéről 1870 és az I. világháború között az Egyesült Államokba emigráló kb. 3 millió fő adományozott. A ligetet átszelő Kós Károly sétányon túl emelkedik palotaszerű Széchenyi Fürdő, amelyet 1913-ban építettek, és könnyen felismerhető réz kupoláiról. Az intézmény Európa egyik legnagyobb közfürdője, amely fedett és szabadtéri termál medencékkel egyaránt rendelkezik. További szolgáltatási közé tartozik az iszappakolás, hidromasszázs és egyéb gyógyfürdős kezelés. A medencék vizének hőmérséklete 27°C és 38°C között váltakozik. Fürdőzés közben lehetőség van sakkozni is a medencékben, parafa sakktáblákon.
Budapesti állat- és növénykert
A fürdőn túl az állatkert, és a cirkusz következnek egymás után sorakozva. A Fővárosi Cirkusz pontosan a fürdővel szemben található, amelyik napi három előadással várja látogatóit (kivéve hétfő és kedd).
Gundel étterem Az állatkert szomszédságában lévő Gundel, Magyarország egyik legelőkelőbb étterme, ahol igazi hagyományos, ősi magyar receptek szerint készítik a jobbnál-jobb fogásokat. A Gundel Károly által 1894-ben alapított étterem falain igényes olajfestmények láthatók. Az egyik közkedvelt fogás, a ház specialitása a Gundel palacsinta. A cigányzenekar által kísért vacsora elfogyasztása után bepillanthatunk a tágas borpincébe.
Az állatkert egy impozáns bejárat mögött fekszik, a cirkusztól délre. A 20. század elejéről származó Art Nouveau épületek – elefántház, pálmaház, madárház – a bentlakó állatoknak szolgálnak lakhelyül. Az állatkerthez tartozik továbbá egy botanikus kert is.
Az Budavári Sikló alsó állomásától északra tartó, egymást övező utcák a Várhegy és a Duna közötti szakasza a Víziváros. Egykoron a város szegény negyedeként tartották számon, amelyet halászok, kézművesek és mesteremberek laktak. A sikló állomása tehát a térre telepszik, amelyet a skót mérnökről Clark Adámról neveztek el. Clark tervei alapján készítették a Lánchidat és a mögötte lévő alagutat, amely keresztülfut a Várhegy alatt. A sikló melletti kis kertben felállított elliptikus szobor, amelynek első ránézésre nem sok érdeklődést tulajdonítunk, valójában a nulla kilométer kő. Innen mérik az ország különböző részei közötti távolságot. A Víziváros ütőere a Fő utca, amelyet hanyatló bérházak és kis boltok öveznek. Amint a Fő utca becsatlakozik a Corvin térbe, az ott található régi stílusú új házak adnak színt az addig meglehetősen szürke utca világának.
A Corvin tér déli oldalán a korábbi kapucinusok templomán a holló és a gyűrű Corvin Mátyás király jelképei. A tér is innen kapta a nevét. A tér szemközti oldalán a neoklasszikus homlokzatú Vigadó, hangversenyterem épülete, amely kétségtelenül látott már szebb napokat is. Napjainkban az épületet a Magyar Állami Népi Együttes lakja és rendszeres előadásokkal örvendezteti meg a nagyközönséget.
A Fő utca és a folyó közötti részen, a Szilágyi Dezső téren, az élénken csillogó cserepek alatt húzódik a késő 19. századi Kálvinista templom. A Fő utca ezután a Batthyány térre nyílik, ahol a HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) budapesti végállomása található. A HÉV északi irányba, a Duna-kanyar felé Szentendrére veszi az irányt a fővárosból. Balra a sárga színű, föld felszíne alatt 1 m-rel elhelyezkedő épületet 1770-ben építették, fenséges udvarával egyetemben. A helység korábban egy fogadó volt, ahol a legenda szerint Casanova is vendégeskedett, napjainkban a Casanova Bár foglalja el a helységet. A teret uralja a Szt. Anna-templom, amelyet egy 60 éves, földrengéssel megszakított építkezés végén, 1805-ben szenteltek fel. Mindkét (iker) tornya rézből készült. Ez belső kivitelezésében talán Budapest legszebb barokk temploma. Néhány sarokkal lentebb a Nagy Imre téren a hatalmas épület a Katonai Ügyészség, ahol Nagy Imrét és társait tartották fogva és küldték halálba 1958-ban. Egy dísztábla őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékét. A Fő utca 84. szám jellegzetes épülete a Király Gyógyfürdő.
Király Gyógyfürdő
Négy kis rézkupola alatt húzódik a nyolcszögletű medence. A törökök építették a helyőrségük számára 1580 körül.
Gül Baba Meredek macskaköves út vezet fel a Margit-híd budai lábától Gül Baba sírjához. A XVI. századi muzulmán név jelentése a „Rózsák Atyja”. Gül Baba részt vett 1541-ben Buda elfoglalásában, majd megalapította a bektashi rendet Budán és rózsákat ültetett a Rózsadombra. Koporsóját a kis nyolcszögletű épületben helyezték el, amelyet a közelmúltban a török kormány segítségével restauráltak.
Átkelve a Ganz utcán megérkezünk a sárgás, barokk Szent Flórián-kápolnához. A templomot Christ Antal budai pékmester építtette fel saját költségén 1750-1753 között Szent Flórián tiszteletére, az akkori polgári kórház kápolnájaként. Az épületet 1937-ben 140 centiméterrel megemelték, és gondosan szigetelték védve az áradó Dunától. A kápolna 1920 óta van a görög katolikus egyház tulajdonában.
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc jeles alakjának, a lengyel Bem József hadvezérnek a szobra foglalja el a Bem teret. A szobor kormány ellenes tüntetések helyszíne volt, az 1956-os diákság itt gyülekezett a forradalom kezdetekor.
A Bem József utcától balra van az Öntöde Múzeum. A vasöntöde 1858-ban kezdte meg működését és 1964-ig termelt folyamatosan, majd műemlékké nyilvánították.
A Deák tértől keletre fekvő Erzsébetváros (VII. kerület) megtartotta a háború előtti atmoszféráját. Ez a terület a budapesti zsidó közösség központjának számított. A Klauzál tér körüli utcákban barangolva rátalálhatunk a Zsinagógára és számos boltra, amelyek napjainkban is a zsidónegyed szívét adják. A háború alatt 1944-45-ben 70.000 zsidót zártak gettóba Budapesten. A Dohány utca 2-8. szám alatti Zsinagóga impozáns tömbje a pesti zsidóság erejét és vitalitását jelképezi. New York után Budapesten van a világ második legnagyobb zsinagógája, amely 1859-ben épült Ludwig Förster tervei alapján, bizánci-mór stílusban. Háromhajós csarnoka háromezer főt képes befogadni. Az 1990-es évek széles körű felújítási munkálatait a new yorki közösség támogatta Tony Curtis vezetésével, akinek szülei magyar bevándorlóként érkeztek az Egyesült Államokba az 1920-as években.
Zsinagóga
A Wesselényi utcából nyílik a Hősök temploma. Az udvaron álló szomorúfüzet formázó Holocaust emlékmű a II. világháborúban elhurcolt magyar zsidók emlékműve. Fém levélkéire odaveszett hozzátartozóik nevét vésették fel a túlélők. A közelben Cári Lutz, svájci konzul emlékműve. A II. világháború alatt a svájci konzul hamis igazolványokat kiállítva számos zsidó család életét mentette meg hasonlóan, mint Raoul Wallenberg.
Raoul Wallenberg emlékmű szomorúfűz
A környéken található még néhány zsinagóga, mint például az Art Nouveau Ortodox Zsinagóga a Kazinczy utcában, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (1872), vagy a Kis Zsinagóga (1364) a Táncsics Mihály utca 26. alatt.
Hosszú évtizedek elfojtottsága után a magyar zsidóság újabb reneszánszát éli. Ma ismét „Arany háromszögnek” hívják ezt a területet.
Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A böngészés folytatásával Ön hozzájárul ehhez. MegértettemAdatvédelmi tájékoztató
Adatvédelem & Süti (cookie) tájékoztató
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
