Skip to content

A Duna mentén

Bárhogyan is tervezzük eltölteni szabadidőnket Budapesten, érdemes egy-két szabad órát szánni Duna parti csavargásra is. Sajnos napjainkra már nem kék a folyó vize, de a Gellért-hegy, a Királyi Palota, a Széchenyi lánchíd és a Várnegyed látványa lenyűgöző lehet. A 2-es villamossal, a Pesti szakaszon részben hasonló utat tehetünk meg, de gyalogos séta és nézelődés közben nagyobb élményben lehet részünk.

Gresham Palota

A Duna-korzó a forgalmas Széchenyi István térnél kezdődik, ahol a Lánchídról lejövő forgalom eléri a Pesti oldalt. A térrel szemben az art noveau Gresham Palota, amelyet jelentős felújítást követően Four Seasons szállodaként használnak. Az épület pompás homlokzatát 1904-ben húzták fel, amely akkoriban biztosító intézményeknek adott otthont. Az újonnan megnyíló szálló méltó társa lesz a Duna parton álló, 80-as években készült Sofitel Budapest és InterContinental luxus hoteleknek. A folyó parton, a korzó mentén étteremmé alakított hajók horgonyoznak, ahol kellemes órákat tölthetünk meleg nyári napokon.

A zölden viruló Vigadó tér szökőkútja mellett található a Pesti Vigadó koncertterem épülete. A Vigadót, Budapest talán legelőkelőbb kulturális intézményét, 1865-ben fejezték be, Feszi Frigyes tervei alapján. A második világháborúban megsérült romantikus épületet 1980-ban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. Akusztikájában sokat javult a 640 fő befogadására alkalmas nagyterem. A közelben a kevésbé látványos, ablakok nélküli fal az 1969-ben épült Marriott Hotel része.

Vigadó tér

Távolabb a Duna mentén a fehéren tündöklő Erzsébet híd köti össze Pestet Budával. A fákkal övezett Ortodox templom a Petőfi Sándor téren az 1870-es évekből származik. A korzó mellett a kertben felállított Petőfi szobor gyülekező helyként szolgált a történelem során.

Az Erzsébet-híd feljárója mögött magasodó iker tornyok a Belvárosi Plébániatemplom, Pest legrégibb - a 12. századtól egyházi épület által elfoglalt - templomának részei. A közeli Március 15-e téren a rómaiak által épített budai Aquincum pesti helyőrségének feltárt romjai láthatók. A tér nevét az 1848-as Forradalom és Szabadságharc kezdetének időpontjáról kapta.

Duna-korzó

Az Erzsébet hídon túl a Duna-korzó összeforr a Belgrád rakparttal, amely a második világháború idején a Vörös Hadsereg és a németek ütközetének színtere volt.

Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az ország területének közel felét mondhatja magáénak. A Duna Magyarországot két részre osztja, hogy azután a keleti tájegységet a délre kanyargó Tisza tovább szeletelje.

Alföld, Hortobágy

Az tény, hogy e vidék teljesen sík, de ez közel sem jelenti azt, hogy unalmas is lenne. Két városa Debrecen és Szeged folyamatosan küzd az "Alföld királya" címért. A két nagy város mellett számos érdekes település (Kecskemét, Szolnok), végtelen kis falu és szétszórt tanya található az Alföldön.

A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar csikósok, huszárok vagy honfoglaláskori hagyományőrzők műsorát. A legtöbb ember számára jól ismertek a puszta romantikus képei: a mostoha, zord téli időjárás elemeivel küzdő juhászbojtár, vagy a zöld nyári pusztán lóháton a ménes után száguldó csikós.

Természetesen van még egy másik kép is, amelyről messze földön híres az Alföld, ez nem más, mint a nyári melegben megfigyelhető különös jelenség, a délibáb. A távolban, a látóhatár felett lebegő tanya képe érdekes természeti jelenség. A legelésző nyájak és zsúpfedeles csárdák látványa visszarepít bennünket a múltba, úgy tűnik, hogy semmi nem változott az Alföldön, megmaradt minden olyannak, amilyen volt.

Nem érdemes kihagyni:

  1.  ++ Kalocsa: Magyarország paprika fővárosa ** Hortobágy: a Máta ménes otthona.
  2.  ++ Kecskemét: színes Art Nouveau épületek.
  3.  ++ Jászberény: a Jász Múzeumban őrzik Lehel kürtjét.
  4.  + Debrecen: a pusztai életmódot a Déri Múzeumban követhetjük nyomon.
  5.  + Szeged: csodálatos zsinagóga és Fogadalmi templom otthona.

Kelet-Alföld

Debrecen

Magyarország második legnagyobb városa, oktatási központ a középkor óta, és az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc alatt a kormány székhelye. A XVI. században "Református Róma"-ként emlegették nem véletlenül. A sárgás, neoklasszikus Református Nagytemplom uralja a Kossuth teret a központban, amely egyben a város jelképe.

Református Nagytemplom, Debrecen

A Pollack Mihály tervezte Nagytemplom 3.000 lélek befogadására alkalmas. Kossuth Lajos karosszéke, amelyből az 1849. április 14-i Függetlenségi nyilatkozatot felolvasta ma is látható a templomban, amely Magyarország legnagyobb harangját és egy csodálatos orgonát őriz falai között.

Hajdúság A régió a Hajdúkról kapta a nevét, akik az 1600-as évek környékén telepedtek le a vidéken. Szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak, majd zsoldosként szolgáltak Bocskai István (1605) seregében a Habsburgok ellen. Bocskai erdélyi fejedelemként földdel jutalmazta meg bátor katonáit, innen származik tehát a Hajdú elnevezés. A Hajdúsági Múzeumban követhető nyomon életük.

A templom mögött, a Kálvin téren a Református Kollégium található, amelyet a XVI. században alapítottak, mint hittudományi iskolát. A jelenlegi megnagyobbított épület 1816 óta áll a téren. Az épületben többek között egy 600.000 kötetes könyvtár és azon imaterem is megtalálható, ahol 1849-ben a képviselőház üléseit tartotta. A város legjobb múzeuma a Déri Múzeum, amely a pusztai élet mindennapjait tárja a látogató elé. Egy külön galéria foglalkozik a híres magyar festő, Munkácsy Mihály (1844-1900) munkáival (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo).

A reformátusok A reformáció a XVI. század közepén terjedt el Magyarországon. A genfi Kálvin János (1509-1564) tanai Debrecen környékén találtak táptalajra, miután az itt élő lakosság megállapodást kötött a törökkel. A katolikus Habsburgok 1674-ben 41 "kálvinista"' lelkészt adtak el gályarabnak. Emlékükre 1895-ben szobrot emeltek, amelyet II. János Pál pápa is megkoszorúzott 1991-ben.

A központban, a Piac utcában lévő neoklasszikus Városházát is érdemes szemügyre venni. A Révész téren lévő Református Kistemplom hagyma kupoláját a vihar elsodorta 1909-ben. A kora XX. századi zsinagóga a Kápolnási utcában látható. A barokk, korábban piarista Szent Anna templom pedig a Szent Anna utcában áll. A Böszörményi úton lévő malom, a központtól északnyugatra, talán Közép-Európa legnagyobb szélmalma.

Tiszafüred A Tisza folyón számos gátat és duzzasztót építettek, így jött létre a Debrecentől nyugatra 70 km-re található Tisza-tó, a környék üdülőhelye. Tiszafüred, csendes városka volt az 1980-as évekig, napjainkban azonban nyaralóközponttá fejlődött. Strand, termálfürdő, csónakázásra és horgászatra alkalmas helyek várják a pihenni vágyókat. A Kiss Pál Múzeum, egy XIX. századi udvarházban, az első magyarországi falumúzeum.

Ha nyáron látogatunk Debrecenbe, elcsíphetjük a négy napos Virágkarnevált, amelynek fénypontját az augusztus 20-i tűzijáték jelenti. Márciusban a Tavaszi fesztiválon magyar és külföldi előadók zenével, dráma és jazz műsorokkal szórakoztatják a közönséget.

Hortobágy

A Hortobágyi Nemzeti Park 700 km2-ét 1973-tól számít Európa egyik legnagyobb tájvédelmi területének. A Debrecentől északnyugatra fekvő parkot tartják a valódi puszta központjának. Megtalálhatjuk itt a hosszú szarvú szürke marhát, a szarvasmarhát és a racka juhot, különös dugóhúzóhoz hasonlító szarvval. A madárvilág is rendkívül gazdag: sasok, darvak, gémek és gólyák lakhelye a park. A puszta jelképe a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd, amelyet 1833-ban építettek. Mellette található a zsúpfedeles Hortobágyi Csárda. A Juhász Múzeum a Petőfi téren a pusztai ember mindennapjait, szokásait, öltözködését, kultúráját mutatja be.

Hortobágyi lovasbemutató

A Hortobágyi Galéria, a régi városháza épületében, a pusztáról készült festmények kiállítóhelye. A hídon túl, néhány kilométerre északra, Máta községben találjuk a híres ménes birtokot, ahol lovagolni tanulhatunk, kocsit hajthatunk vagy lovasbemutatókat tekinthetünk meg.

Dél-Alföld

Kecskemét

A Dél-Alföld csücskében meghúzódó városban lenyűgöző barokk, Art Nouveau és kortárs épületek sorakoznak, főleg a lomboktól zölden virító központban. Brahms szerint "Kecskemét a világ legszebb városa" volt. Annak ellenére, hogy a 150 éves török uralom nagy pusztítást okozott az Alföldön, Kecskemét közvetlenül a szultán irányítása alatt állt, így válhatott a kultúra és művészetek központjává. A település határában szőlősök és sárgabarack ligetek sorakoznak, amelyek kertvárosi hangulatot kölcsönöznek Kecskemétnek.

Kecskemét

A  XIX. században elkezdett szőlősítésnek köszönhetően Magyarország bortermelésének harmadát ez a vidék adja. A barackból készül a vidék híres itala, a barackpálinka. Kecskemét központja két hatalmas térből tevődik össze, a Szabadság és a Kossuth térből, amelyeket egy belvárosi zöldövezetbe futnak össze.

Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, aki Kecskeméten élt és dolgozott, a forradalmi és ösztönző tanítási módszeréről - Kodály módszer - is ismert, amelyet napjainkban Magyarországon és világszerte is előszeretettel használnak. Bartók Bélához hasonlóan a magyar népzene elemeit ötvözte műveiben. A Kecskeméti Kodály Intézet magyar és külföldi diákjai napjainkban is a Kodály módszert alkalmazva tanulnak.

A Szabadság tér északi részén áll a híres Cifrapalota, kivételes Art Nouveau alkotás, amelyet majolika csempe díszít 1902-től. A Kecskemét Galéria található a földszinten, az emeleten pedig a szépen díszített egykori kaszinó.

A térrel szemben lévő Rákóczi utcában található a fehér, mór és román stílusú zsinagóga, amely 1871-ben nyitotta meg kapuit. Napjainkban a Tudomány és Technika Háza kiállítás látogatható az épületben. A tér másik oldalán, szemben a Cifrapalotával erdélyi gótikus stílusban épült (1912) az Újkollégium Múzeum, amelyben eklektikus kiállítás és gyűjtemény látható.

Kecskeméti színház

A Kossuth tér keleti oldalán lévő református templom a XVII. századból származik, a délebbre fekvő ferences templom pedig a XIII. századból. Mögötte a Kodály Intézet foglalja el a barokk ferences kolostort. A tér déli oldalán a Lechner Ödön által tervezett nagy rózsaszín Városháza (1893) épülete díszeleg, közelében pedig egy barokk katolikus templom (1806) áll.

Különféle múzeumok is fellelhetők a városban, mint pl. a Magyar Fotográfiai Múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca) több, mint 300.000 fényképpel, Magyar Naiv Művészek Múzeuma (Gáspár András utca), Játékmúzeum, Népi Iparművészeti Múzeum (Serfőző utca) és Hangszertörténeti Múzeum (Zimay utca).

Kecskeméttől délre 11 000 hektáron terül el Bugacpuszta, része a Kiskunsági Nemzeti Parknak (35.000 ha), amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Bugacon különféle lovas bemutatókat láthatunk. Európában csak ebben a térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja. A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat cigányszekérrel.

Öngyilkosok városa Az európai öngyilkossági statisztikák élén Magyarország áll, és sajnos világviszonylatban is az elsők között szerepel. 100.000 főre 40 eset jut. Kecskeméttől délre, 50 km-re fekszik Csongrád, ahol is a legmagasabb az öngyilkosságok száma országos viszonylatban. A pszichológusok próbálnak magyarázatot találni e szomorú tényre.

Ha elmulasztottunk paprikát vagy hímzett magyaros népviseletet vásárolni Tihanyban, a Balatonnál, akkor most itt a remek alkalom, hogy pótoljuk a hiányosságokat. Kalocsa, (Budapesttől délre 120 km-re) a paprika fővárosa, ahol fürtökbe kötve kínálják a "piros aranyat". A Paprika Múzeum és a Viski Károly Múzeum népviselet kollekciójukkal váltak híressé.

Szeged

Kalocsához hasonlóan, a Tisza mellett fekvő Szeged is jelentős paprikatermelő vidék. Szeged Debrecennel verseng az Alföld legfontosabb városa címéért, lakossága 185.000 fő. Nevét a "sziget"-ből származtatják. Az éves napütéses órák száma eléri a 2.100 órát, ezzel méltán nyerte el a "napfény városa" címet.

Nem sok emlék maradt ránk a korai időkből, de a XIII. századtól jelentős szerepet játszik a kereskedelemben. Kecskeméthez hasonlóan védelmet élvezett a hódoltság idején. 1879 márciusában egyetlen éjszaka alatt 300 épület lett az áradó Tisza martaléka.

Szeged

A várost 1880 és 1883 között építették újjá, számos európai főváros járult hozzá a helyreállítási munkákhoz. A nagykörút egyes szakaszai - London, Berlin, Párizs, Brüsszel, - a támogató fővárosok nevét viseli. A szegedi ifjúság 1956-ban, Budapestet megelőzve szervezett gyűléseket, sürgetve a forradalom ügyét.

Szegeden két jelentős tér található. A Dóm teret a város elegáns épületei szegélyezik. A fás és parkos Széchenyi teret a neobarokk Városháza, a Sóhajok hídja, szökőkút és szobrok díszítenek. A Tisza mellett húzódik a neoklasszikus Móra Ferenc Múzeum, amelyben a VII. századi avar kultúra tárgyi emlékeit láthatjuk, a Roosevelt téren. A korábbi vár helyén ma már csak romok állnak, mellette a Vármúzeum található.

A Dóm teret a magyar történelem nagy alakjainak szobrai fogják körbe. A neoromán stílusú tégla Fogadalmi templom, a Dóm (1930) uralja a teret. A templomban, amelyet a nagy árvíz emlékére emeltek, egy 10.000 sípos orgona hallható. A mellette lévő nyolcszögletű Demeter torony a XIII. századból származik. A tér északkeleti részében található a rokokó szerb ortodox templom.

A szegedi zsidónegyed a Jósika utcában található, amelynek központjában a mór és Art Nouveau Új zsinagóga (1903) található. Az épület Európa egyik legszebb zsidó imaháza. A fehér, kék és aranyozott díszítést egy üvegkupola fedi le.

Gyula

A román határ mellett fekszik Gyula, a fürdőváros, parkos, kertes, 15. századi gót stílusú várral, amely az egyetlen épségben maradt tégla építésű vár a térségben. A vár előtti téren nyáron színházi előadásokat tartanak. A Várfürdőben több, mint 20 termál vizű fedett és szabadtéri medence, valamint élményfürdő található.

Gyulai vár

A Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán látta meg a napvilágot. Szülőháza, az Apor Vilmos tér 7. szám alatt múzeumként működik, a kiállított tárgyak között harmónium, kották, családi képek láthatók. A Ladik Ház (Jókai Mór utca 4.) egy csodálatosan berendezett 19. századi polgári ház.

Szarvas

Gyula és Kecskemét között többé-kevésbé félúton helyezkedik el. A 82 hektáros arborétum Magyarország leghíresebb ilyen típusú intézménye, egyes részeit a bécsi Schönbrunni Kastély kertjének mintájára alakították ki. Több, mint 1500 fajta különböző fa és bokor él az arborétumban.

Az Alföld középső része

Szolnok

A Tisza és a Zagyva torkolatában fekszik Szolnok, amely 80.000 ember otthona. Az Alföld középső részének legfontosabb városa, amely mindig kellemes pihenőhelyként szolgál az ország keleti felébe igyekvő látogatók számára. A Tisza folyón átívelő hídja miatt stratégiai szerepet töltött be a történelem során. A XIII. századi mongol inváziótól a II. világháborúig számos alkalommal került veszélyeztetett helyzetbe.

A szolnoki várat 1506-ban alapították, de két századdal később a Habsburgok elpusztították. Mára csak egy faldarab maradt belőle a Gutenberg téren, a Zagyva másik oldalán. A Damjanich Múzeum őrzi a vidék tárgyi emlékeit a Kossuth tér 4. szám alatt. A múzeum az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik tábornokának, Damjanich Jánosnak a nevét viseli, aki 1849-ben Szolnoknál csatát nyert.

Zsinagóga, Szolnok

Budapesttől 50 km-re néhány város és falu neve a "Jász" előtagot viseli. A jászok a XIII. században érkeztek a Kaszpi-tenger vidékéről. A Jászság központja Jászberény, ahol a Jász Múzeumban került kiállításra Lehel kürtje, egy gyönyörű bizánci elefántcsontból készült kürt, mellyel 955-ben a magyar vezér Lehel megölte I. Ottó császárt.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? A tél általában hideg és szeles. A hosszú nyári napok kiválóan alkalmasak az utazásra, de a kora tavasz és ősz is kellemes időtöltést biztosít.

Megérkezés: Intercity vonatok indulnak Budapestről Debrecenbe, Békéscsabára, Kecskemétre, Szolnokra, Szegedre, míg Kalocsára inkább a busszal történő közlekedést javasoljuk.

Tömegközlekedés: Fő közlekedési központok: Debrecen és Szeged, amelyek a szomszédos országokból is elérhetők vonattal és busszal is.

Magyar Állami Operaház

A hatalmas és nyílegyenes Andrássy út - amelyet egykoron Sztálin sugárútnak hívtak - a Deák tértől észak-keleti irányba halad. A Posta Múzeumtól öt percnyi sétára a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaház található, amely 1884-ben épült. Kívülről szép, a belülről pedig még szebb látványt nyújt Ybl Miklós épülete. Az Operaház aranyozott és márvánnyal kirakott, freskókkal, valamint számos 19. századi híres magyar festő képével van díszítve, amely 1.300 ülőhellyel várja a hangversenykedvelőket. A főbejáratot olyan zeneszerzők szobrai őrzik, mint a Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. A kitűnő akusztikájú nézőtér felett a magyar díszítőfestészet egyik legszebb alkotását, Lotz Károly Olümposzt ábrázoló freskóját látjuk.

Magyar Állami Operaház

Az Operaház előadásain a zeneirodalom leghíresebb műveit hallhatjuk, kitűnő magyar művészek előadásában.

Ugyanebből a korszakból származik a Magyar Táncakadémia, amely pontosan szemben helyezkedik el az operával és az Art Nouveau magyarországi vezéralakjának, Lechner Ödönnek a műve. Az operával szemközti épület egyensúlyozza az Operaház dominanciáját az Andrássy úton.

Az Andrássy út 29. szám alatt található a Művész Kávéház, Budapest egyik legismertebb kávéháza. Kapuit 1898-ban nyitotta, kínálatában azóta megtalálható a kávé, sütemény és almás táska, mindezek természetesen hagyományos, finom ízekkel.

Távolabb, a keresztező Nagymező utcán túl Budapest "színház földjére" érkezünk. A jobboldalon található a Budapest Kamaraszínház és a Radnóti Miklós Színház, balra a Fővárosi Operett Színház és a Thália Színház. A tükrökkel kirakott mennyezet oltalmában díszkövekről olvashatjuk le Thália történetét az 1913-as nyitásától, amikor még "Jardin d’Hiver" (Télikert) volt a neve.

Színházaival, éjszakai bárjaival, klubjaival és kaszinóival az utcát nem véletlenül emlegetik "Magyarország Broadway"-jaként, de ne várjunk túl sokat e névtől, a hasonlóság minimális.

A Párizsi Nagyáruház épülete, az Andrássy út 39. szám alatt áll, ma is áruház működik ott, amely 1911-ben nyitotta meg kapuit. A Jókai és Liszt Ferenc tereket elhagyva az Oktogon következik, egy forgalmas csomópont a Nagykörúton. Az Oktogon után az Andrássy út még kb. 1,5 km-en át folytatódik, míg elér a Hősök terére. Az út bal oldalán, a 60. szám alatt az egykori kommunista rendszer titkos rendőrségének rettegett háza áll. Az épületben a Terror Háza Múzeum kiállítása tárja elénk az elmúlt évtizedek szomorú valóságát.

Terror Háza Múzeum

A Vörösmarty utca sarkán a Liszt Ferenc Emlékmúzeum található, korábban itt volt Liszt lakása is, továbbá az általa alapított Zeneakadémia. Liszt 1881-től élt itt, öt évvel későbbi haláláig. A legtöbb kiállított bútor eredeti; ritka zenei hangszerek között látható Liszt üvegzongorája és néma útizongorája. Az épület mellett van a Budapesti Bábszínház.

Az Andrássy úton haladva tovább egy másik jelentős magyar zeneszerző, Kodály Zoltán (1882-1967) életébe tehetünk bepillantást a Kodály Emlék múzeumban, a Kodály körönd 1. alatt. Az neoreneszánsz ház szobái, és a teret övező szürke házak úgy néznek ki, mint hajdanán, Kodály életében. A kiállítás képeket, kéziratokat és egyéb személyes tárgyakat mutat be.

A Ráth György Múzeum, a Városligeti fasor 12. szám alatt - jobbra fordulva a Bajza utcán -, és a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) a keleti országok művészeteinek jellegzetes darabjait mutatják be. A környék hatalmas villáiban többnyire nagykövetségek, vállalatok székhelyei és luxus apartmanok találhatók.

New York kávéház A budapesti New York kávéház művészek, írók, újságírók, festők, színészek, zenészek kedvenc helyének számít az 1894-es megnyitója óta. A kávéház fénykorát 1910-től az 1930-as évek elejéig élte, amikor is a törzsvendégek a kávéház címét adták meg postacímükként. A későbbi évek jelentősebb nevei közül említést érdemel Willy Brandt, Pele és Margaret királynő (Dánia). Annak ellenére, hogy pazar belső terét átépítették az elmúlt években, a kávéház megőrizte eredeti varázsát, ahol érdemes egy vacsorát eltölteni. A New York kávéház az Erzsébet körút 7-9. szám alatt található.

Aquincum

A Batthyány térről 20 perces utazás után (HÉV-vel) jutunk el Aquincumba. Itt látható mindaz, ami megmaradt a római városból, amely Alsó-Pannónia vidéki központja volt, közel a Római Birodalom dunai határához. A római város utcái, a fórum, a templomok, a nyilvános fürdők (ezek közül az egyik őrzi a birkózók mozaikját), a piac, az üzletek és a házak a még ma is látható alapjaiból azonosíthatók. A hadsereg bázisa 6.000 katonával Óbudán volt található, ahol a mai Flórián tér áll, de ma már csak szétszórt maradványok láthatók itt.

Aquincum Pannónia kereskedelmi életének központja lett, amely a 2-3. században élte fénykorát. Számos alkalommal kifosztották a 3-4. században, majd az 5. század elején a hunok kezére került.

Aquincum

A neoklasszikus stílusú múzeum 1894-ben épült és rengeteg műalkotást tartalmaz, beleértve egy, az adott korból származó felújított víziorgonát. A Szentendrei út túloldalán található az Amfiteátrum, a rómaiak kulturális és szórakoztató központja. Ez volt Aquincumban a koncertek, játékok és sportesemények színtere. 4.000 lelkes városlakó látogathatta azonos időben, továbbá ez volt a színhelye a gladiátor játékoknak és az állatküzdelmeknek is.

Az Amfiteátrum mellett gladiátor kaszárnyák álltak.

A "magyar tenger", így emlegetik Európa - Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb fürdőhelyek és nyaralóközpontok várják a pihenni vágyókat.

Balaton

A 77 km hosszú tó szélessége 1,5 km és 14 km között váltakozik. A legkeskenyebb pontja 1,5 km, a Tihanyi-félszigetnél van, amely majdnem ketté szeli a tavat. A Balaton nem pusztán a magyarok, de a környező országok lakosságának is kedvenc nyaralóhelye. A kommunista években semleges területként szolgált, ahol a kelet- és nyugatnémetek találkozhattak. Ma is a legtöbb külföldi turista Németország keleti részéből jön, feleleveníteni a régi nyarak emlékét.

A Balaton északi és déli partjai között meglehetősen nagy a különbség. A tótól északra fekvő területek hegyes dombos vidék részét képezik, amelyeken hagyományosan jó minőségű szőlő és bortermelés folyik évszázadok óta. A tó környéki fürdőhelyeket nádasok és zöldellő partszakaszok választják el egymástól. A déli part más képet mutat. A tó vize általában sekélyebb, a nyaraló és üdülőközpontok szinte egymásba fonódva következnek, gyakran azt sem tudjuk, hogy hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik.

Vasúthálózat köti össze az északi és a déli part mentén fekvő településeket Budapesttel, amely hasznos lehet abban az esetben, ha a tavon hajóval szeretnénk közlekedni, és nem kívánunk visszatérni a kiindulási ponthoz. Nyáron hajójárat közlekedik a tó teljes hosszán, Balatonkenese és Keszthely között. Az út kb. 5 órán át tart, közben a tó mindkét partján van lehetőség a ki és beszállásra.

Ezeket nem érdemes kihagyni:

  1.  +++ Tihany: látogassunk el az Apátsági templomba
  2.  ++ Veszprém: az ország egyik legöregebb városa, északra a Balatontól
  3.  ++ Hévíz: gyógyforrásairól híres
  4.  ++ Keszthely: látogassunk el a neobarokk Festetics Kastélyba
  5.  + Balatonfüred: tegyünk egy sétát az árnyékos Tagore sétányon
  6.  + Badacsony: borairól híres vidék
  7.  + Siófok: Balaton legnagyobb üdülőközpontja, amely szinte mindig napos.

Balaton - Északi part

Tihany

A fás Tihanyi-félsziget, amely mélyen benyomul a tó belsejébe, nem véletlenül pályázik a leglátogatottabb vidék címére. A turisták száma vetekszik a dunakanyari Szentendre látogatóinak számával.

Tihany, Apátság

Tihany nevezetességei közül a barokk, ikertornyos Apátsági templom a leghíresebb. A korábbi bencés apátságot 1055-ben alapították, amelynek a helyén épült 1754-ben a ma is látható templom. Az eredeti kriptában I. András király sírhelyét a templom alatt nézhetjük meg. A szépen faragott oltár, orgona és pulpitus Sebastian Stuhlhof munkái, akinek a fiatalon elhunyt menyasszonyát jelképezi a Szűz Mária (fő)oltártól jobbra található angyalok.

A templomot 1889-ben restaurálták, ekkor építették hozzá a mennyezeti freskókat. A Bencés Apátsági Múzeumban a templom történetével ismerkedhetünk meg, továbbá egy termet IV. Károly utolsó magyar király emlékére rendeztek be.

A templomtól a Pisky sétány vezet a Szabadtéri Múzeumhoz, a Baba Múzeumhoz és a Visszhangdombhoz. Kiáltsuk el magunkat a templom falainál és hallani fogjuk a visszhangot. Lehetőség van a számos turista út valamelyikén továbbhaladni a félszigeten, vagy visszatérni a Fazekasházhoz, a Batthyány utca 26-hoz, ahol különböző cserép bögrék, tányérok, edények széles választékát találjuk. A kék és zöld zománccal borított díszes kézimunkákat a látogatók előszeretettel vásárolják. A Szabadtéri Múzeum mögött található a Fazekasház.

Anna bál Minden év jelentős eseménye a balatonfüredi Anna bál. Az első bál helyszíne 1825. július 26-án a Horváth ház volt, (Gyógy tér 3.) az épület akkortájt szállodaként szolgált.

A helyszínt azóta többször is változtatták, utóbbi időben az Annabella Hotel ad otthont a neves eseménynek, amelyen minden évben megválasztják a bál királynőjét.

A Tihanyi-félsziget tájvédelmi körzet, ahol a belső tó vulkanikus kráterét víz tölti ki, amely a hegyről letekintve jól látható ma is. A bazalt sziklákba vésett cellák az ortodox szerzetesek 11. századi jelenlétét tanúsítják. A látvány rendkívüli az Aranyház sziklagejzírtől, mind a belső, mind a külső tó részei láthatóak, amelyek számos madárfajnak adnak otthont. Érdemes az ajándékokat és szuvenír tárgyakat Tihanyban megvásárolni, hiszen a kínálat lenyűgöző; hímzett kézimunkák, agyagedények, csipkék, kézzel festett tojások, paprika füzérek sokasága, és nem utolsó sorban meg kell említeni a széles borválasztékot. A kis udvarházak mélyén megbúvó éttermek ízletes fogásokat kínálnak.

Balatoni halételek A fogas őshonos hal a Balatonban és talán a legízletesebb a többi 42 halfaj közül, amelyek még a tóban találhatók. Minden étterem kínálatán ott találjuk a fogast, különböző módon (sütőbe vagy roston) sütve, körettel és mártásokkal tálalva. A finomabb halak közé sorolhatjuk még a harcsát és a pontyot is.

Balatonfüred

Tihanytól északkeletre találjuk Balatonfüredet, amelyet a Balaton fővárosaként tartanak számon, a legnagyobb és legöregebb üdülőhely az északi parton. A XIX. században láttak hozzá a tehetősebbek a villák építéséhez. A Tagore sétány a Nobel-díjas Tagore Rabrindranath-ról kapta a nevét, aki Balatonfüreden lábadozott betegsége után. A sétány menti fák egy részét Tagore ültette hálája jeléül, hogy a kellemes környezetben sikerült betegségéből kigyógyulnia.

Balatonfüred, Tagore sétány

Az egykori nagy magyar romantikus író, Jókai Mór (1825-1904) eklektikus villájában napjainkban múzeum található. A móló közelében fekvő házban az író eredeti bútorai és személyes tárgyai kerültek kiállításra.

A Blaha Lujza utca végén, a Gyógy tér közepén áll a Kossuth-kút, amelynek kénes ízű vize már 300 éve csalogatja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Az ásványokban gazdag kútvíz szívpanaszokra kiválóan alkalmas, talán ezért is építették a tér keleti oldalára a kardiológiát. A rózsaszín és arany festésű épület a tér északi szárnyán a szanatórium.

Balatonfüredtől északra, nem túl messze található a békés Csopak (borpincéiről nevezetes) és Balatonalmádi (gyógyfürdő 1877-től). Itt található az északi part leghosszabb strandja, amelyet sajátos vörös homokkő takar. Nevezetes épületei, a Református Erődtemplom és a Szent Imre templom. Mellette a Szent Jobb kápolna, amely eredetileg Budapesten a Királyi Palotában volt, és itt őrizték Szent István mumifikálódott jobb karját. A királyi ereklye Budapesten a Szent István Bazilikában található.

Tihanytól nyugatra

A Tihanyi-félsziget másik oldalán, az északi parton számos kis üdülőfalu sorakozik. A zölden virító, fürdőzésre kiválóan alkalmas strandok és partszakaszok használatáért azonban fizetnünk kell. Néhány nevesebb üdülőhely a környéken: Balatonudvari, Révfülöp és Ábrahámhegy.

Badacsony

A következő turista csalogató helység Badacsony.

Vulkanikus hegyek A lapos tetejű, koporsó mintájú Badacsony hegyeit legjobban a Balaton déli partjáról tekinthetjük meg. Valójában egy kialudt vulkán emelkedik 457 m magasra. Déli lejtőin egy félkör alakú "bazalt-sapka" mintája látható, amely a vulkán kihűlésének pillanatában formálódott meg. A Badacsonyi posta épületétől terepjáró visz fel a hegyre, hogy aztán nekivágjunk gyalogosan a hegyi túrának.

Ne engedjük, hogy a pályaudvar előtti értéktelen szuvenír és gyors-étkezde elvegye kedvünket a hely felfedezésétől. Itt a vulkanikus talaj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A leghíresebb badacsonyi borok közül a Kéknyelű, Zöld-szilváni, Szürkebarát ismerősen cseng sokak számára. A helyi múzeum Egry Józsefnek (1883-1951), a neves balatoni művésznek állít emléket.

Rózsakő Szegedy Róza, Kisfaludy Sándor magyar költő feleségének emlékházától út vezet fel a Badacsonyra a Rózsakőhöz. A hagyomány szerint, ha egy férfi és egy nő ráül a kőre háttal a Balatonnak, és egymásra gondolnak, akkor egy éven belül házasságot fognak kötni egymással. A Kisfaludy torony a hegy legmagasabb pontján áll 437 m magasan.

Keszthely és Hévíz

A tó nyugati végén fekvő Keszthely is említést érdemel. Mindenek előtt a barokk Festetics-kastélyt és a körülötte lévő csodálatos parkot vegyük szemügyre. Festetics György (1755-1819) a Magyar Helikon (52 000 könyv) és a Georgikon (első európai mezőgazdasági iskola - 1797) alapítója volt. A kastélyban több, mint 100 szoba és terem található, amelyek közül néhány 1745-ből származik, de többségük az 1880-as években került kialakításra.

A Kossuth utca 22. szám alatt született Goldmark Károly zeneszerző, akinek leghíresebb operája a Sába királynője. A Kossuth utca után következik a Fő tér a Szentháromság oszloppal (1770) és a barokk Városháza épületével.

Hévíz

Keszthelytől alig 6 km-re fekszik Európa legnagyobb termál tava mellett Hévíz, Magyarország legismertebb gyógyfürdője. Az ásványokban gazdag víz hőmérséklete hozzávetőlegesen 30C. A fürdőzők speciális úszógumik segítségével lebegnek a májustól novemberig nyíló tavirózsák között. A tóra épített tornyos pavilonház (téli fürdő) érdekes látványt nyújt.

Parttól part-ig A MAHART számos hajójáratot közlekedtet a tavon, összekötve a part mentén és a túloldalon fekvő településeket és üdülő-központokat. Hajók indulnak Balatonkeneséről, a tó keleti végéből Keszthelyre, a nyugati partra. Oda-vissza utat azonban egy nap alatt nem lehet megtenni. Balatonfüred, Tihany és Badacsony az északi parton, míg Balatonboglár, a déli parton a jelentősebb hajóállomások, naponta akár 10 -14 hajó indulással és érkezéssel.

A Bakony hegyei

A Balatontól északra fekvő Bakony hegyei igazi kincseket rejtenek, mindenképpen szánjunk legalább egy napot erre a vidékre. Veszprém, az ország egyik legrégebbi települése, a középkori magyar királyok koronázásának színhelye. A királynők városa.

A város történeti kerültébe a Hősök kapuján jutunk be, ahol néhány templom fogad bennünket: a Szent Mihály Székesegyház a XI. századból a Várnegyed legrégebbi épülete, a Szent György-körkápolna (1230), a Gizella-kápolna 13. századból származik, a bizánci hatást mutató, apostolokat megjelenítő életnagyságú falfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé számítanak, és a Ferences templom, amellyel 1766-ban egybeépült zárda ma papi otthon.

A királyi pár szobrát, amely a Vár utca végén található, 1938-ban állították fel István király halálának 900. évfordulójára. A szobor mellől szép kilátás nyílik a városra és a Bakony hegyeire. A tűztorony sisakja alatt messziről is jól látható óra jelzi az időt, amely óránként hangjelzést is ad. Érdemes felmenni a toronyba, a látvány kárpótol a fáradtságért.

Cseszneki vár, Bakony

Nagyvázsony és Sümeg várai is megérnek egy röpke pillantást. A XV. századból való Kinizsi Pál (Mátyás Király kedvenc hadvezére) vára Nagyvázsonyban található. A megkapó 29 m-es torony még mindig áll a romos várfalakon belül.

A sümegi vár egy kúpos mészkőhegy tetején áll. Az első írásos emlékek 1318-ban említik, mint az ország egyik legjobb állapotban lévő erősségét. Nagyvázsony és Sümeg között, Tapolcán a Malom-tó, egy teljes vízimalommal a város központja közelében található. A korábbi malom épülete ma a Gabriella Hotel.

Szigliget A szigligeti félszigetet a legjobban a hegyoldali és a zöld, parkos környezetben megbújó házak jellemzik. Az Eszterházy-kastély Badacsonytól nyugatra uralja a környéket. A 230 m magasan fekvő épületet a XIV. században építették Napjainkban a kastély az írók alkotóhelye, az udvarban több, mint 120 különböző fenyőfajta található.

Balaton - Déli part

Siófok

Az északi part nyugodt és tágas üdülőhelyei után Siófok, mint a Balaton legnagyobb nyaralóhelye, más képet mutat. A faltól-falig érő árkádok, gyorséttermek, olcsó szuvenír árusok a Petőfi sétány mentén nyomasztóan hathatnak a látogatóra. Ez azonban csak a felszín, figyeljünk jobban, és látni fogjuk a dicső múlt hagyatékát, a hatalmas villákat, rejtőzködve a fák lombjai alatt.

Siófok, a tó keleti partján - a Budapestről induló M7-es autópálya mentén - fekvő város néhány ember számára túlságosan zajos és zsúfolt hatást kelt. Ennek ellenére érdemes legalább egy délutánt eltölteni a városban. Keljünk át a vasúti sínen a Mártírok útján és máris egy bevásárló forgatag közepén találjuk magunkat a Kálmán Imre sétányon.

Víztorony, Siófok

Itt az 5. szám alatt található a Kálmán Imre Múzeum a híres operett szerzőnek (1882-1953) állít emléket. Kálmán Imre a mai múzeumnak helyet adó épületben született. Ismertebb művei: a Marica grófnő és a Csárdáskirálynő. Rövid séta után, keresztül a Hock közön, megérkezünk Siófok látványos, fából készült víztornyához, amelyet 1912-ben építettek. A csatorna, amelyet a rómaiak kezdtek el építeni Kr. u. 292-ben, majd a törökök folytattak 1400 évvel később, a Sióból táplálkozik, és a tó vizét a Dunába vezeti. A víz folyását zsiliprendszer szabályozza.

Siófoktól nyugatra

Nyugat felé haladva láthatjuk, hogy egyik strand a másikat követi. Meglehetősen nagy a hasonlóság a sok egymást követő kis üdülőhely között. A nevük is némileg azonos, hiszen többnyire a "Balaton-" név előtagként ott szerepel bennük. A déli parton a 71-es főútról érhetők el ezen kis helységek. Zamárdi lehet a következő állomásunk, ahol a Fő utca 38. alatt található múzeumban népművészeti tárgyak kiállítása látható. A Szántódi-rév szállítja át az autókat Tihanyba az északi partra. Szántódpusztán korai farmgazdaságok mintaépületei láthatók.

Szántódpuszta A vidéki magyar életmódba, képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi emlékeibe enged bepillantást a szántódpusztai farm. A XVIII. és XIX. századból több mint, 30 épület kerül bemutatásra; többek között csárda, kovácsműhely, istálló, csűr és a Kristóf kápolna (1735). Lovas bemutatókat is tartanak a látogatóknak.

Balatonföldvár legmagasabb pontja a 20 m magas kilátó, amelyet 1872-ben építettek. Az üdülőhely a Széchenyi (budapesti Lánchíd építői) család kedvenc nyaralóhelye volt. A tótól alig 3 km-re egy 15. századi gótikus templom magasodik Kőröshegyen, ahol nyaranta koncerteket is tartanak.

Balatonszárszón a József Attila Emlékmúzeum őrzi a híres magyar költő emlékét. A következő helység nyugati irányban Balatonszemes. A Posta Múzeum egy öreg fogadóban található, amely a Magyar Posta történetét meséli el látogatóinak.

Egymásba fonódó ikertelepülések Balatonboglár és Balatonlelle, a déli part borközpontja. Fonyód, pontosan szemben Badacsonnyal, a térség legnagyobb és legöregebb városa. Az emberi élet nyomai 4.000 évre visszamenően kimutathatók a településen. Számos érdekes villa, jó strand és tetszetős kikötő csalogatja a látogatót Fonyódra.

A tó nyugati végén a Kis-Balaton mocsaras, lápos vidéke kb. 100 madárfajnak az otthona, amelyek közül a leggyakoribb a kormorán, gém és a méhfaló gyurgyalag. Az ornitológusok számára két madárles került kialakításra a Kányavár-szigeten és a Pap-szigeten.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Az üdülőhelyek a nyár közepén zsúfoltak. Júniusban és szeptemberben kevesebb a látogató, de valamivel hűvösebb idő valószínűsíthető.

Megérkezés: Az északi és a déli Balatonpart vonattal elérhető a fővárosból. A buszok Budapestről, a Népligettől indulnak.

Tömegközlekedés: MAHART hajójáratok kötik össze az üdülőhelyeket. Kompjárat közlekedik Tihany-Szántód között, Badacsony-Fonyód között márciustól októberig, a vonat- és buszközlekedés jónak mondható.

Kirándulások: Hajóutak, sétahajózás nagyobb üdülőhelyeken elérhetők, MAHART hajóutak a déli és északi part között, illetve az üdülőhelyek között szintén az utazók rendelkezésére állnak. Menetrendek és információk a kikötőkben, vagy a MAHART honlapján találhatók.

„Pest nem egy uralkodó kegyének köszönhette létrejöttét, mint Potsdam vagy Karlsruhe, hanem népe energiájának és saját, természetes adottságainak. Európa egyik leggazdagabb országának közepén áll ez a város, olyan folyó partján, amely fél Európát átszeli, ... a város éghajlata elsőrangú, és minden irányban korlátlanul terjeszkedhet. Mindebből előre látni Pest-Buda ragyogó jövőjét.” (Lord John Paget, 1835.) A lord nemcsak nagyszerű írónak, de kiváló jósnak is bizonyult, hiszen a város a korábbi évszázadokhoz viszonyítva „rakétasebességgel”, mintegy ötven év alatt Európa egyik világvárosává vált. Amíg azonban mindez megvalósulhatott, sok víz folyt le a Dunán.

Nehéz a város születésnapját meghatározni. Vajon a mai Gellért- vagy Vár-hegyen több ezer évvel ezelőtt, fából, földből és kőből felépített, kelta várat (oppidum) tekintsük-e kezdetnek? Talán azok a kelta-eraviszk telepesek a város alapítói, akik felfedezték a mai Római-fürdó meleg vizét és a forrás mellett felépülő telepüknek már nevet is adtak? A pesti oldalon is a rómaiak hagyták az első településnyomokat, a barbár támadások ellen épített Contra Aquincum formájában (Március 15. tér).

A rómaiak - átvéve az Ak-Ink (Bő víz) nevet -, megépítették a tartományi székvárossá terebélyesedő Aquincumot a mai város III. kerületében. Ez már valóban város volt, utcákkal, terekkel, üzletekkel és fürdőkkel.

Lehet, hogy 1259-et kellene születési dátumnak tekinteni, amikor egy oklevél először említi egymás mellé helyezve a mai világváros magját képező három települést: „Budát (Vetus Buda), Új-Budát (Nova Buda) és Pestet (Castrum Pest). Ha a tragédiák utáni újjászületést is „születésnapként” jelölnénk, akkor Budapest szinte állandóan ünnepelhetne - megemlékezve Buda visszafoglalásáról (1686), a nagy pesti árvízről (1838), a város lövetéséről, bombázásáról (1849 és 1944-1945) vagy az 1880-as évek filoxérapusztításáról. Ez utóbbi egycsapásra megszüntette a budai szőlőművelést, terjeszkedési lehetőséget biztosítva a gyorsan növekvő városnak.

A nagyvárossá válás fontos állomása 1950. január 1., amikor 7 várost és 16 községet csatoltak a fővároshoz, és ezzel kerületeinek száma 10-ről 22-re duzzadt.

Budapest Timelapse videó

A mai világváros 525 km2 területet foglal el, amiből egyharmad-kétharmad arányban részesedik a hegyes-völgyes Buda és a „lapos” Pest. A ma 23 kerületre osztott fővárosban mintegy 1,77 millió ember él (2001), de a napi bejárókkal és a turistákkal együtt ez a szám jóval meghaladja a 2 milliót. Ide összpontosul az ipar fele, a külkereskedelem nagyobb része. Budapest a székhelye az összes országos főhivatalnak, innen indul minden vasúti fővonal és a nyolc országos főútból hét.

A margitszigeti vízesés és a tó környéke oázis a nagyváros szívében: elmaradhatatlan úticélja minden fővárosi kirándulásnak.

Legfontosabb látnivalók Budapesten

  • A Parlament és környéke - Kossuth és Rákóczi szobrával és a forradalmi áldozatok örök lángjával
  • Szent István-bazilika - a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjével, a Szent Jobbal
  • Az Andrássy út - a Világörökség része — egységes építészeti megjelenésével, nem utolsósorban az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaházzal
  • A Hősök tere - a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal
  • A Nemzeti Múzeum - a magyarság ezeréves történetét bemutató kiállításokkal
  • A Váci utca, a Vörösmarty tér és a Duna-korzó - ahonnan megcsodálhatjuk a budai vár elénk táruló panorámáját
  • A budai vár - a Világörökség része — a Nemzeti Galériával és a Mátyás-templommal
  • A Margitsziget - hatalmas park a főváros szívében, a szabadidő eltöltésének megannyi lehetőségével

A város története évszázadról évszázadra az ország története is. A honfoglalás után, 900 körül telepedett le a magyar fejedelmi törzs a mai Óbuda és Csepel-sziget területén. Az Árpád-házi királyok idején az uralkodó székhelye azonban Esztergom és Székesfehérvár volt. A tatárjárás (1241) után kezdett IV. Béla király várépítkezésbe a mai Vár-hegyen (1255). Ezután emelték a Nagyboldogaszszony-templomot, és épült fel a középkori polgárváros.

Zsigmond német-római császár és magyar király (1387-1437) Budát Európa jelentős városává tette. Hunyadi Mátyás (1458-1490), a tudomány- és művészetkedvelő uralkodó tovább gazdagította a várost. Halála után folyamatosan halványult a királyi udvar és vele együtt a város fénye, Buda török kézre kerülése (1541) pedig a 150 éves hódoltság kezdetét jelentette. Több sikertelen visszafoglalási kísérlet után végül 1686-ban felszabadult Buda és az ország. A XVII-XVIII. sz. fordulóján jelentős építkezések indultak Pesten és Budán, ez a kor hagyta ránk a barokk palotákat, templomokat, lakóházakat.

A XIX. sz. elején fellendült a gazdasági élet is. József nádor kezdeményezésére megalakult a Szépítő Bizottmány, amely a maga korában modern városrendezési elveket juttatott érvényre. A valóban korszerű város felépítését - legalábbis a pesti oldalon - a Duna is „segítette”. Az 1838. március 15-i árvíz romba döntött és megrongált mintegy ötezer épületet, melyek helyén új, modern város születhetett meg.

1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg alatti Duna-szakasz első állandó hídját, és ezzel, ha de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták Pestet és Budát. 1866-ban indult meg a Belvárosból Újpestre a lóvasút, majd 1874-ben megépült a fogaskerekű, a világ harmadik ilyen rendszerű hegyi vasútja. A Nyugati pályaudvartól a Király utcáig 1888-ban már villamos járt, és a kontinens első földalatti vasútja 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum (1920) következtében az ország összezsugorodott, Budapest azonban növekedett. Pezsgő kulturális, művészeti élete, valamint egyre híresebb gyógyfürdői révén méltó társává vált a többi európai fővárosnak.

Budapestet kiismerni aligha lehet! Ismerkedni vele, tanulmányozni, kóstolgatni, kincseiből szemelgetni, beszívni valóságos és szimbolikus „levegőjét” - mindez megvalósítható, csak idő kell hozzá, nem is kevés. Valójában nincsen használható tanácsunk, ami segítené a városnézésre készülődőt... Azaz mintegy 1,8 millió tanács van, hiszen minden pestinek van legalább egy kedvenc házsarka, vendéglője, gyepdarabkája vagy Duna-parti lépcsője.

A leghasználhatóbb jó tanács a látogató számára még mindig az, hogy „ugorjon fejest” ebbe a városba, fedezze fel önmagának! Van természetesen számos látnivaló, mely az „ezt nem lehet kihagyni” kategóriába tartozik. Hát ne is hagyják ki, de a „nagyok” mellett lássák meg a „kicsit is”.

Nézzenek be egy-egy udvarba, sétáljanak be egy-egy mellékutcába és egyenek egy adag sült oldalast kovászos uborkával valamelyik külvárosi piacon. Ha csak tehetik (és nem féltik a cipőjüket, meg a bokájukat), akkor ne a lábuk elé, hanem mindig felfelé nézzenek! Hihetetlen a kincsestár az ember szemmagassága felett az épületek homlokzatán, oromzatán és tetején.

Budapest nemcsak vendégszerető, de vendégbarát város is. Mindössze három menetjegyet kell váltani és felülni a 19-es budai, a 2-es, majd a 6-os pesti villamosjáratokra (lehetőleg valamelyik végállomáson, hogy ülőhely is legyen!). Mire valaki végigutazza ezeket a vonalakat, majdnem mindent látott, ami fontos Budapesten. Az a „kevés” pedig, ami kimaradt, már belefér - a hátralévő 364 napba.

Olvassa tovább ezt a bejegyzést ...

A Deák tértől északra

Néhány sarokra a Deák tértől találjuk a lombos Szabadság teret, amely egyike Budapest legnagyobb tereinek. Mai formáját 1897 után nyerte el, korábban hatalmas katonai laktanya foglalta el a helyet. Ezen a helyen állt az a kaszárnya, amelynek udvarán Gróf Batthyány Lajost, az első független magyar kormány miniszterelnökét kivégezték azután, hogy a Szabadságharc ügye elbukott 1849 októberében. Egy örökmécses 1926-tól állít emléket Gróf Batthyány Lajosnak. A tér délkeleti sarkán áll a Magyar Nemzeti Bank épülete.

Batthyány örökmécses

Az Art Nouveu stílusú szomszéd ház az Egyesült Államok nagykövetsége, ahol Mindszenti József bíboros kapott menedéket 1956 és 1971 között. Az épület előtti parkban pedig Harry Hill Bandholtz amerikai békefenntartó tábornok szobra látható. Bandholtz megakadályozta, hogy a román hadsereg elrabolja a Nemzeti Múzeum kincseit 1919-ben.

A nagykövetség mögött, a Hold utcában található Lechner Ödön által tervezett Takarékpénztár épülete. Érdemes megfigyelni a tető szerkezetét, amely Gaudí művészetére emlékeztet. A Hold utca túloldalán hatalmas fedett vásárcsarnok áll 1896 óta.

Hold utcai vásárcsarnok

A tér északi végénél a Szovjet katona emlékműve található. A tér teljes nyugati oldalát a Magyar Televízió korábbi épülete foglalja el, mely előtt még korábban Értéktőzsde volt az 1900-as évek elején készült hatalmas épületben. Érdekes látvány a keleti stílusú ikertorony a volt Televízió székhazának tetején.

Egy sarokkal távolabb északnyugati irányba, a Kossuth téren csodálhatjuk a Magyarország Parlamentjét. Mielőtt megnéznék az Országházat, említést kell tenni a Vértanúk terén álló újszerű Nagy Imre szoborról. A műalkotást egy kis gyaloghídon állította fel Varga Tamás 1996-ban, Nagy Imre születésének 100. évfordulóján. Magyar hősök: Kossuth Lajos (1848-49-es Forradalom és Szabadságharc vezéralakja), II. Rákóczi Ferenc, (szabadságharcos, Erdélyi Fejedelem) szobrai állnak a Kossuth tér túloldalán.

A Parlament

A Duna partján álló Parlament épületét Steindl Imre tervezte, a Londoni Westminster Palota mintájára. 17 éven át tartó munkálatok után 1902-ben készült el az Országháza. A hatalmas neogótikus épületben 691 szoba, 18 udvar található. A Duna mentén 268 m hosszan húzódik, a kupoIája 96 m magas, emlékeztetve a 896-os honfoglalásra. A homlokzatát porózus mészkőből készítették, ezért gyakori restaurálásra szorul. Jelenleg is itt ülésezik a magyar országgyűlés. A Parlament naponta látogatható.

Parlament

A két hatalmas szemközti épület a Kossuth téren a Földművelésügyi Minisztérium és a Néprajzi Múzeum. A neoreneszánsz múzeum 1896-ban készült el, amely akkoriban a Legfelsőbb Bíróság tulajdonában volt. Napjainkban néprajzi kiállítás látható a múzeumban, kiemelkedő a 19. és 20. századi magyar népviseletet bemutató tárlat.

A Duna partját követve északi irányba elérkezünk a Margit hídhoz, ahol átsétálhatunk a Margitszigetre. A hídról lejövő út a Szent István körút, (Nagykörút része) hamarosan elvezet a Nyugati pályaudvarhoz. Az állomás mellett található a Westend City Center, Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja és a Hilton Westend Hotel.

Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A folyó ezen szakaszát nevezték el Dunakanyarnak (a térképeken ilyen helység valójában nem létezik). Bátran mondhatjuk, hogy a folyó teljes 3000 km-es hosszának egyik legszebb vidéke a festői Dunakanyar.

Dunakanyar

A vonzó falvak és városok is a táj részét képezik, amely már régóta a budapesti lakosok kedvenc kiránduló-helye. A főváros forgatagából pihenésképpen érdemes akár néhány órára is kilátogatni e csodás vidékre. A nagy művészek városa, Szentendre alig 40 percre alatt elérhető Budapest központjából HÉV-vel. A folyó jobb partján fekszik, szemben a Szentendrei szigettel, amely egy hosszú vékony sáv a Dunában. A sziget két részre osztja a folyót Visegrádtól Budapest külvárosáig. A Dunán felfele hajózva, a bal parton találjuk Vác öreg városát. Ezután a folyó másik oldalán Visegrád következik, amely fölé magasodik lenyűgöző kastélya. A Dunakanyar nyugati kapuja Esztergom, amely többek között egy csodálatos bazilika otthona. Mindezt körbefogják a Pilis és a Börzsöny hegyei, zöldellő erdei. A vidéken számos turistaút várja a kirándulót vagy a lovagolni vágyó látogatót. A Pilis bükk és tölgy erdőiben barangolva még az is elképzelhető, hogy váratlanul egy vadkan vagy őzcsorda keresztezi utunkat. Dobogókő immár száz éve a túrázók kedvenc helyének számít. A Börzsöny hegyei 939 m-ig emelkednek, a Csóványosi hegy igazi csúcsnak számít magyar viszonylatban.

Ezeket a helyeket érdemes meglátogatnia:

  1. +++ Esztergom: csodás bazilika otthona.
  2. +++ Szentendre: a művészek városában a Néprajzi Múzeumot látni kell.
  3. ++ Visegrád: a csodálatos fellegvárat és a Királyi Palota romjait nézzük meg
  4. ++ Pilis hegyei: kiválóan alkalmasak túrázásra
  5. ++ Duna: tegyünk hajókirándulási Budapestről a Dunakanyarhoz.
  6. + Vác: elegáns öreg város az északi parton

Szentendre

Budapest központjától csupán 20 km-re fekszik. A sokszínű barokk alkotások városa, amely mára turistaközponttá fejlődött, órákon át képes foglyul ejteni keskeny kis utcáival. Meglepetésként szolgálhatnak Szentendre szerb nevezetességei. A várost a törökök elől menekülő szerbek lakták nagy számban a 17. században. Hagyatékaik, a templomok ma is állnak a városban, a lélekszámuk azonban néhány családra csökkent.

A HÉV megállótól elindulva először is a Szerb Ortodox templom, a Pozarevacka (1763) előtt haladunk el, átkelve a Bükkös patakon. A jobb oldalon következik a Marcipán Múzeum a Dumtsa Jenő utcában, ahol egyben kedvünk szerint akár vásárolhatunk is marcipánt. A Barcsay Gyűjteményt és a Kmetty Múzeumot - Kmetty János (1889-1975) kubista festő - elhagyva máris a Fő térre érkeztünk.

Szentendre

A tér túloldalán a márvány talapzaton a Pestis-emlékmű (1763) díszeleg, lentebb a Görög utcában a Kovács Margit Múzeum Magyarország egyik legnevesebb szobrászának állít emléket. A Görög utca sarkán a barokk Ortodox Blagovestenska templom (1754) Mayerhoffer András munkája. A templom mellett a Fő tér 6. szám alatt a Ferenczy Múzeum egy korábbi szerb iskolában látható. Ferenczy Károly volt (1862-1917) a magyar impresszionizmus megalapítója.

Szabadtéri múzeum A hatalmas szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) 3 km-re északnyugatra fekszik Szentendrétől, a Pismán lejtőin. A 46 ha területen a 340 épületet 10 régióra osztották, hogy a legjobban tükrözzék vissza a hagyományos magyar építészetet.

A tértől északra a Bogdányi utca 12. alatt, a Bórmúzeum közelében található Ámos Imre - Margit Anna Múzeum, ahol az 1930-as és 1940-es évek szimbolista festészetének remekművei kerültek kiállításra. Ha a Várhegy irányába haladunk tovább, hamarosan a Templom téren leszünk (Plébániatemplom), amelyet nyáron különböző árusok foglalnak el. A Templom tér 1. alatt, a Czóbel Múzeumban, Czóbel Béla (1883-1976) impresszionista művész munkái láthatók. A fekete és vörös templom az Alkotmány utcában a barokk-rokokó Belgrád Katedrális, amelyet 1760-ban építettek és a magyarországi Szerb Ortodox Egyház központja. A szomszédságban lévő Szerb Egyházi Gyűjtemény az ország minden részéről ideszállított szerb templomok tárgyi emlékeit őrzi.

Visegrád

Annak ellenére, hogy alig kétezren lakják, Visegrád jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A 13. századtól királyi erődítményként szolgált. Napjainkban három különböző elemből; áll össze a visegrádi kép: a Duna fölé magasodó (300 m) fellegvár, a Salamon torony és a Királyi Palota ásatása.

A csodálatos Citadellát IV. Béla kezdte építeni 1242-ben további mongol támadásoktól tartva. Az ő nevéhez kötődik az az alsó kastély is, amelyet Károly Róbert idején (80 évvel később) fejlesztettek tovább királyi palotává.

Visegrád

A gót stílusú épületet Mátyás király és Beatrix királyné idején reneszánsz mesterek átépítették a 15. század végén. A Duna szemközti partjáról lehet igazán jól megfigyelni a magasztos építményt.

Az ásatások és részleges restaurációs munkálatok a korabeli Európa egyik legszebb épületén napjainkban is folytatódnak. Az oroszlános kút az eredeti hű másolata, a kápolna és becsületbíróság épületei rekonstrukció. A magas falak a fellegvárat és az alsó várat kötötték össze két évszázadon át, ezt szemlélteti a fellegvárban kiállított modell.

A fellegvárban őrizték a koronaékszereket a 15. század közepéig, amíg el nem lopták őket. Érdemes megtekinteni a torony belső világát is, amelyben különböző kiállítások láthatóak. Ezután az építmény tetejéről csodálatos látványt nyújt a Duna és a Börzsöny hegyeinek tájképe.

Salamon torony A Visegrádra tartók messziről felfigyelnek a hatszögletű Salamon toronyra. A torony egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődítmény. A torony a fellegvárat az alsó várral összekötő erőd-rendszer részét képezte, és egy XI. századi magyar királyról kapta a nevét. Napjainkban múzeum látogatható az épületben, ahol számos tárgyi emlék mellett a vörösmárványból készült Visegrádi Madonna is megtekinthető.

Esztergom

A neoklasszikus Esztergomi Bazilika zöld kupolája jól kitűnik a tájból, így a városba tartó látogatók elsőként ezt vehetik szemügyre. A magyar katolicizmus központjának tekinthető Esztergom, Szent István király szülővárosa. A bazilikában került István király fejére a korona 1000-ben, Karácsony napján. A templom óriási méreteire jellemző, hogy a kupolája 72 m magas, alapja pedig 118-szor 40 m.

Esztergom, Bazilika

A főszékesegyház 1822-es tervezői Kühneland Pál és Packh János voltak, majd az Egri katedrális tervezője Hild József kapcsolódott be az építkezésbe és járult hozzá az 1869-es átadáshoz. A bazilika felszenteléséhez a misét Liszt Ferenc komponálta és vezényelte. Mindenképpen szánjunk egy kis időt a főoltárkép - Tiziano: Assuntája-megtekintésére.

A Bakócz kápolna vörös és fehér márványból készült és a bazilika jobb, belső oldalán található. Másszunk fel a harangtoronyba, a fáradságért kárpótol a város látványa.

Mindszenty József (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros sírhelye az Esztergomi Bazilikában található. Elszántan védte az egyház érdekeit, bátran szembeszállt a kommunista párt erőszakos törekvéseivel.

Az ÁVO letartóztatta, majd 1949 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadon engedték, a forradalom leverése után a budapesti amerikai nagykövetségre menekült, ahol 15 évig élt.

1975-ben halt meg Ausztriában. Holtestét 1991-ben szállították Magyarországra, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt.

Közvetlenül a székesegyház mellett déli irányba, a római erődítés helyén található a helyreállított korábbi királyi palota. III. Béla építtette, majd az utána következő uralkodók használták 300 éven át, addig míg a főváros státusa átkerült Budára. A mindenkori érsek, herceg-prímás székelye volt, míg a törökök fel nem dúlták. Napjainkban a Kastély Múzeum foglalja el a helyreállított termeket.

A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé, amelynek hangulatos főutcáján középkori eredetű épületek sorakoznak. A főterén álló kéttornyú plébánia templomot a jezsuiták építették barokk stílusban. A mellette lévő jezsuita rendházból építették ki a prímási palotát. A palota második emeletén találjuk a Keresztény Múzeumot. Tovább, a Víziváros déli bástyáján kapta halálos sebét Balassi Bálint 1594-ben, a városban emlékét szobor és múzeum őrzi.

Keresztény Múzeum Esztergomban a korábbi püspöki palota épülete ad otthont Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeuma, a Keresztény Múzeum számára. A középkori magyar művészet jelentős kincsei találhatók itt, festménytára lenyűgöző. Kolozsvári Tamás két kiváló 15. századi alkotása a Kálvária oltára és A garamszentbenedeki úrkoporsó is látható.

Jelentős a grafikai, az érme-és a közel 2.000 tárgyból álló vallásos néprajzi gyűjteménye. Holland, német és olasz mesterek művei is kiállításra kerültek.

Vác

Vác a legnagyobb település a Duna bal partján. Az elegáns, háromszög alakú Március 15-e térről rövid sétával eljuthatunk a lombos folyóparti sétányhoz. A központban, a virágokkal díszített teret tetszetős épületek övezik. A barokk stílusú domonkos templom a tér déli oldalát foglalja el. A korábbi püspöki palotában 200 éve siketek és némák intézete található a tér keleti oldalán. A tér keleti oldalán a barokk Városháza (1764) épülete díszeleg. A Dózsa György úttól északra fekvő Kőkaput vagy Diadalívet Mária Terézia 1764-es látogatására emelték Migazzi püspök irányításával. A Mária Terézia által alapított váci akadémia épületét az oktatás után a hadsereg vette birtokba, napjainkban az épület börtönként funkcionál.

Vác

Vác másik fontos épülete a Katedrális a Konstantin téren. Isidore Canevale francia tervező építette az 1770-es években. Hatalmas korinthoszi oszlopokkal a homlokzatán a katedrálist Magyarország első neoklasszikus épületei közé sorolják. A kiváló oltár és freskók Franz Anton Maulbertsch munkái. A templom alatt, annak teljes hosszában altemplom húzódik, amely temetkezési helyként szolgált.

Váctól kb. 20 km-re, a Duna felső szakaszán találjuk a békés nagymarosi vidéket. Napjainkban csak a kutyák ugatása töri meg a csendet, de nem volt ez mindig így. Az 1980-as években ezt a területet jelölték ki egy vízlépcső és erőmű építésére. A folyamatos tüntetések és tiltakozások eredményeként a hatalmas beruházást leállították.

Irány a hegyekbe Pilis mészkő hegyei 756 m-es magasságig emelkednek a Dunakanyar déli részén.

A pilisi erdőgazdaság 32.000 ha területe tájvédelmi körzet, amely a középkorban királyi vadászterület volt.

A különböző jelzésű hegyi utak a kezdő és a gyakorlott turisták számára is biztosítanak sportolási lehetőséget. A bükk és tölgyfaerdők gazdag madárvilága, valamint a Duna látványa lenyűgöző látványt nyújt. Dobogókő a gyalogtúrák kiindulási pontja, a HÉV pomázi megállójától busszal közelíthető meg.

A szomszédos Zebegényben található, Kós Károly által tervezett (1914) katolikus templom az egyetlen romantikus templom Magyarországon. Különös, de ugyanakkor érdekes a Hajózástörténeti Gyűjtemény - Farkas Vince magángyűjteménye-, amely 1984-től várja látogatóit.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? A Dunakanyar falvai és városai nyáron kelnek igazán életre, amikor a sok látogató megszállja a vidéket. A Börzsöny és Pilis ősszel csodálatos színekben pompázik, érdemes megnézni.

Megérkezés: A HÉV a budapesti Batthyány téri megállótól Szentendrére 20 percenként indul. Az esztergomi és váci vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak. A buszok az Árpád hídnál lévő megállótól (Budapesten) indulnak Szentendrére, Vácra, Visegrádra és Esztergomba. A MAHART hajó- és szárnyashajó járatai a Dunakanyar térségébe Budapestről indulnak, kora tavasztól késő őszig.

Kirándulások: A budapesti MAHART utak elsősorban a főváros turistáit szolgálják ki dunakanyari élményekkel. A hajókirándulások azonban lehetőséget adnak, hogy néhány órára az Esztergom és Szentendre közötti régiót is meglátogassuk.

A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók számára. Dunántúli barangolásaink során Magyarország legfontosabb történelmi városain keresztül utazunk, dimbes-dombos hegyeken és völgyeken át a sík puszták irányába.

Ez a terület volt Pannónia a rómaiak idején. A birodalom a Duna partjáig terjedt és annak határán a rómaiak olyan városokat alapítottak, mint Arrabona (mai nevén Győr), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) és Sophiane (Pécs). Kastélyok és erődítmények hálózzák be az egész Dunántúl területét, amelyek a magyar történelem zivataros századaira emlékeztetnek.

Az Észak-Dunántúl jelentős része a török hódoltság idején, másfél századon át Habsburg uralom alatt állt, miközben a terület többi részén a megszálló török hadsereg pusztította a magyar városok és falvak lakosságát. A Bécshez közeli kisebb városok, - amelyek egyben a Habsburgok erődítményei is, mint Sopron és Kőszeg - megtartották eredeti bájaikat.

Dunántúl

A hatalmas kiterjedésű "magyar tenger", a Balaton (77 km, 600 km2) osztja két részre - északra és délre - a Dunántúlt. Balaton és Budapest között található a Velencei-tó, amely a nagy testvéréhez hasonló pihenési és szórakozási lehetőségeket biztosít az odalátogatók számára.

Velence A Velencei-tó, a fővárostól 50 km-re délnyugatra található, a Balaton kicsinyített mása lehetne. Nagy testvéréhez hasonlóan a déli partja sokkal jobban kiépített. A délnyugati vége ritka madárfajok kedvenc búvóhelye. A 26 km2-es tó üdülő központja Gárdony és Agárd. A nyugalmasabb fürdőhelyek (Pákozd és Sukoró) a nyugati parton sorakoznak. A Mészeg hegyen található emlékmű az 1848-as forradalom és szabadságharc első győztes csatájának állít emléket.

Nem érdemes kihagyni:

  1.  +++ Sopron: Tegyünk egy sétát a belvárosban.
  2.  ++ Győr: Tekintsük meg a katedrálisban lévő Szent László hermát.
  3.  ++ Esterházy kastély: Csodálatos a barokk kastély Fertődön.
  4.  ++ Kőszeg: A Jurisics tér színes épületei csodálatosak.
  5.  ++ Pannonhalma: Szép a Bencés apátság restaurált épülete.
  6.  ++ Pécs: Múzeumok és galériák városa.
  7.  + Nagycenk: Nézzük meg a Széchenyi család neo-klasszikus kastélyát.

Győr

Győr - "A folyók városa". A Nyugat-Dunántúl vezető városa. Győrről egy ipari város képe alakult ki a Rába tehergépkocsi gyárnak köszönhetően, de a belváros a történelem számos emlékét őrzi, nevezetességekben tehát nem szűkölködik. Stratégiailag is fontos város, a Mosoni-Duna, Rába és Rábca találkozásánál fekszik, ezt már a rómaiak is felismerték, és egy erősséget hoztak létre Arrabona néven. A Győr elnevezés feltehetően avar eredetű, és kör erődítményt jelent.

Győr

A legtöbb nevezetesség a belváros területén rejlik. A Káptalandombon magasodó Püspöki palota a XIII. századi épületével, és a XV. századi Dóczy-kápolna figyelemre méltó. A Katedrális egy XI. századi román stílusú templom helyén áll, ötvözi a gótikus, neoklasszikus és román stílusok jegyeit, a belső díszítésében a barokk dominál. A 15. századi Héderváry-kápolna őrzi az aranyozott ezüst Szent László-hermát, amely a középkori ötvösművészet remekműve. A papnevelde (Káptalan domb 26.) épületében az Egyházmegyei Gyűjtemény, Kincstár és Könyvtár őrzi 1.000 év egyházművészeti remekeit.

A Jedlik Ányos utcában Kovács Margit Kiállítás a művésznő bűbájos figuráit bemutató kerámia-kiállítás jelent érdekes látnivalót. A Jedlik Ányos utcától délre található a Széchenyi tér, Győr középkori terén történelmi épületek övezik a Szűz Mária emlékoszlopot, amelyet 1686-ban emeltek, Budavár visszafoglalásának tiszteletére. A vastuskós házban (4. szám alatt.) láthatók a Patkó Imre gyűjtemény 20. századi képzőművészeti alkotásai, afrikai- és óceániai iparművészeti tárgyai. A ház sarkán álló, szögekkel kivert fatörzs egy 19. századi fűszerüzlet cégére volt. Pompás barokk palota az Apátúr-ház, az egykori főapáti rezidencia, mely a Xantus János Múzeum gazdag várostörténeti, orvostörténeti és iparművészeti anyagának, és a posta-bélyegkiállításnak ad otthont. A bencés rend épületei is a téren találhatók: a Loyolai Szent Ignác-templom belső terét a római II Gesú templom mintájára alakították ki, legértékesebb dísze a szószék. A rendház (szomszéd épület) földszintjén a Széchenyi Patikamúzeum található, eredeti kora barokk berendezéssel, gyönyörű freskókkal. Nyugatra a Kazinczy utcában, a Bécsi-kapu téren a karmelita templomban a 18. századi "Hab Mária" szobor látható, amely a legenda szerint megvédte a várost a Rába áradásától. A templomhoz csatlakozik a 250 éves konvent, amelyben a Klastrom Hotel foglal helyet.

Herendi porcelán A kézzel festett herendi porcelán egy kis dunántúli városka Herend nevét viseli. A XIX. századi osztrák és angol arisztokratáknak köszönhetően neve napjainkban is elismert. A termelést 1826-ban kezdték, majd 25 évvel később Viktória királynő is rendelt a porcelánból a londoni világkiállításra. Az állami tulajdonban lévő vállalatot a dolgozók 1992-ben megvásárolták. A legértékesebb darabokat a Porcelán Múzeumban, a Kossuth Lajos utcában állították ki.

Pannonhalma

A Bencés Pannonhalmi Apátság, amelyet a történelem folyamán többször, különböző stílusokat követve újjáépítettek, Győrtől 20 km-re délre található a 282 m magas Szent Márton-hegyen. A monostorban található könyvtárban őrzik az első magyar írásos emléket 1055-ből, a Tihanyi alapítólevelet, a könyvtár továbbá 360.000 kötetnek ad otthont. A világörökség részét képező monostorban 1996-ban II. János Pál pápa is ellátogatott.

Pannonhalmi Apátság

Székesfehérvár

Magyarország legöregebb és történelmi szempontból talán legfontosabb városa. Ezen a területen állapodott meg Árpád miután átkelt a Dunán 972-ben. Az ükunokája, I. István Székesfehérvárt (fehér vára után kapta a nevét) választotta székhelyéül, ahol csaknem 500 év alatt 37 magyar királyt és 39 királynőt koronáztak meg a város bazilikájában. A bazilika alapja - Szent Istvánt, a Magyar Állam megalapítóját 1038-ban itt temették el - a Romkertben látható. A lerombolt bazilika köveit a Városház téren található Püspöki-palota építéséhez használták fel 1801-ben. Pár méterrel tovább déli irányba, a Kossuth Lajos utcában található a barokk Szent István katedrális, amely 1470-ből származik, de a történelem folyamán néhány alkalommal átalakították. A szomszédos Szent Anna kápolnát a törökök mecsetként használták, míg 1688-ban el nem hagyták Székesfehérvárt. Visszatérve a Városház térre, láthatjuk a Városháza épületét, az egykori palotát 1690-ből. Szemközt a ferences templom és rendház áll, amelyben egy Imre herceg életét ábrázoló műalkotás is látható. Északra a Fő utcán magasodó ciszterci templomot szép faragások díszítik, valamit ékesíti egy virágóra is. Székesfehérvár egyik különlegessége a Bory vár, amely keletre a központtól, a Máriavölgy utcában található. Kialakítására 1923 és 1959 között került sor, gótikus, román és skót stíluselemeket követve, Bory Jenő irányításával, aki felesége Komócsin Ilona festményeit és szobrait helyezte el az épületben.

Bory vár, Székesfehérvár

Sopron

Egy Ausztria területére beugró kiszögellés ad helyet Sopron városának, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni. A Lővér-hegye fenyveseinek lábánál fekszik a csodálatos város, amelynek időjárását az Alpok közelsége határozza meg. A településen több, mint 250 régi épület található, döntő többségük a gótika és a korai barokk építészetének jegyeit hordozzák magukon. A környék nagyon hasonlít a budapesti Várnegyed épületeihez. Sopronban több történelmi műemléket találunk, mint bármelyik másik magyar városban. Érdemes tehát a csodálatos belvárosból felfedező útra indulni.

A soproni esküvők Foglaljunk helyet a Corvinus Étterem kerthelyiségében egy napos nyári délután, és figyeljük amint az esküvői menetek jönnek-mennek a szemben lévő Fő tér macskaköves utcáján, a Városháza előtt. Házasulandó párok és kíséreteik vonulnak a városházától a templomokhoz, hogy házasságot kössenek. A lakodalmas menetek felváltva követik egymást a téren, amelynek elragadó látványa kellemes időtöltésnek bizonyul.

A központ tehát a csodálatos Fő tér, amely a 60 m-es Tűztorony alatt terül el. A római alapokon nyugvó, és a 17. században befejezett toronyból tűz esetén trombiták hangja figyelmeztette a város lakosságát a veszélyre. Érdemes felmenni a toronyba, a szép város képe kárpótolja fáradozásunkat. A torony mellett található a Hűség kapuja (épült: 1922). Sopron lakói a Trianoni diktátum után a magyar státust választották 1920-ban, ezért kapta a leghűségesebb város elnevezést. A település címerén ezért olvasható a latin felirat; "Civitas Fidelissima".

Jáki templom A Soprontól 10 km-re fekvő Ják ad otthoni az ikertornyos bencés apátsági templomnak, amely a magyarországi román stílus legszebb alkotása. 1214 és 1256 között építették, súlyosan sérült a Török hódoltság idején, de később többször is restaurálták. A templomban egy csodálatos portré található Krisztusról és az Apostolokról, továbbá egy 700 éves középkori oltár és freskó. A közelben megbúvó kis Szent Jakab kápolna hasonló korból származik.

A Fő téren lévő barokk Szentháromság szobor a magyar barokk kiemelkedő alkotása, 1701-ben készítették. Mögötte emelkedik a Kecske templom, amely gótikus boltozatú, barokk berendezésű bencés templom, koronázások és országgyűlések színhelye is volt a 17. században. A szomszédságban lévő épület a Patikaház (múzeum). A tér nyugati oldalán a 6. szám alatt található a Fabricius-ház, a város egyik legértékesebb világi műemléke, berendezése, bútorai a XVII-XVIII. századi polgári ízlést tükrözik. Mellette a 8. szám alatt a sarokerkélyes barokk Stornó-ház található, telezsúfolva a híres műgyűjtő Stornó-dinasztia sok érdekes régiségével, gazdag gyűjteményével. A Tábornok-ház a 17. századi polgármesterek és a városi katonai parancsnokok lakóhelye volt. A Fő térről a Templom és az Új utca egymással párhuzamosan délre vezet. A Templom utcában számos múzeum van: a Bányászati Múzeum az egykori Esterházy palotában, az Erdészeti-, Faipari- és Földmérés-Történeti Gyűjtemény, az Evangélikus Országos Múzeum, az Evangélikus templom (1782) mellett. Az Új utcában, a korábbi Zsidó utcában található két XIV. századi zsinagóga.

Sopron

A legnagyobb magyar Soprontól 13 km-re délkeletre, Nagycenken található a Széchenyi család neoklasszikus kastélya. Napjainkban kiváló múzeum mutatja be az egykori család éleiét. Gróf Széchenyi István (1791-1860) nagy ívű munkásságának eredményei közül a dunai és a balatoni gőzhajózás elindítása, az Óbudai téli kikötő építése, a Lánchíd építése, a magyar vasút alapjainak lerakása, a lóversenysport meghonosítása, a hengermalom bevezetése, a Tisza szabályozása, csak néhány a fontosabbak közül.

Esterházy-kastély

Fertőd, Soprontól 27 km-re keletre fekszik, és Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélyával büszkélkedik. A 126 szobás Esterházy kastélyt (Magyar Versailles) 1720-ban kezdték el építeni, és 46 év alatt sikerült befejezni az ország legvagyonosabb családjának. A fénykorában, a XVIII. század második felében, amikor Joseph Haydn volt a birtok karmestere, a kastély pazar bálok és társasági összejövetelek színtere volt. Az 1800-as években hanyatlásnak indult, és csak a II. világháború után kezdődött el a rekonstrukció, amikor kórháznak adott otthont.

Esterházy-kastély, Fertőd

Kőszeg

A Dunántúl legmagasabb pontja, az írottkő-hegy (883 m) lábánál fekvő kis városka bátor lakóinak hőstette messze földre eljutott. Az 1532-es török ostromnak állt ellen Jurisics Miklós 400 emberével 25 napon keresztül. A 100.000 fős török horda Szulejmán vezetésével Bécs ellen vonult, de Kőszegnél feltartoztatták a sereget.

Kőszeg

A Kőszegi várat a XIII. századból származtatják. Kicsinyke kis múzeum költözött napjainkban a várba. A Hősök kapuját 1932-ben emelték az ostrom 400. évfordulóján eklektikus stílusban. A gótikus Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb épülete, benne helyezték el Jurisics sírboltját. A barokk Szent Imre templomot az evangélikus gyülekezetnek építették. A 14. században épült a döntően reneszánsz jegyeket hordozó Városháza, amely Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. Az híres "Apotéka az Arany Egyszarvúhoz" patika múzeum a 11-es szám alatt található.

Szombathely

A rómaiak alapították Kr. u. 43-ban, a Balti-tengertől a Földközi-tengerhez vezető borostyán út mentén. A Szombathely név középkori vásárvárosra utal. A rómaiak emlékét a Romkert őrzi a katedrális mögött, és az Ízisz-szentély temploma a Fő tértől délre. Az Ízisz-szentély mellett található a Szombathely Galéria, Magyarország egyik vezető modern galériája.

Szombathely

A Templom téren álló neoklasszikus katedrálist 1815-ben fejezték be. A freskóit Franz Anton Maulbertsch készítette, de a II. világháború bombázásai során elpusztultak. A püspöki palota, a katedrálistól balra, nagyjából azonos időben épülhetett. A palotában néhány XVIII. századi freskó Dorffmeister István munkája. A Smidt Múzeum az épület másik végében található a Hollán Ernő utca 2. szám alatt. A lenyűgöző kiállítás Smidt Lajos gyűjteménye volt. Szombathely közkedvelt az osztrákok körében, akik a határhoz közeli településekről gyakran átjárnak különböző alkalmi vételek, szolgáltatások (fodrász, kozmetika, fogorvos, masszázs stb.) után keresgélni. A magyarországi árak a nyugat-európai áraknál érezhetően alacsonyabbak, érthető tehát, hogy az elegáns szombathelyi boltok vonzzák az osztrák vásárlókat.

Sárvár

Sárvár

A fürdőváros XVI. századi reneszánsz várát a Nádasdy család építette egy korábban létező erősség alapjaira. Az első magyar nyelvű Újtestamentum Sárváron került nyomda alá 1541-ben. A Kossuth tértől boltíves téglahíd vezet a kapu tornyához. A várban számos kép ábrázolja a törökkel küzdő Nádasdyt. A díszteremben Hans Rudolf Miller alkotta 1653-ban a csatajelenetet ábrázoló mennyezet-freskót. Az oldalfalakon látható Dorffmeister István freskói ótestamentumi jeleneteket mutatnak be.

Gemenc A Gemenc (50 000 ha) erdős területe Pécstől 65 km-re északkeletre fekszik. A tájvédelmi körzetben számos holtág, tó, sziget található a Duna korábbi árterületén. A Dunát 100 évvel ezelőtt szabályozták, hogy megakadályozzák a további áradásokat. Fűz, tölgy, nyár és egyéb fafajták adnak otthont az itt élő számos madárfajnak. Állatok közül a szarvas, a vadkan és a vadmacska érdemel említést. A látogatók keskeny pályás vasúton, lóháton, csónakkal vagy gyalogosan járhatják be a területet.

Sárvártól és Szombathelytől délre, a szlovén határ irányába húzódó erdős terület az Őrség. Néhány kis falucska rejtőzködik a vidéken, amelyek közül figyelmet érdemel Őriszentpéter, a XIII. századi román templomával, vagy Szalafő, mint a környék legöregebb települése. Egy igazi őrségi skanzenműzeum található a közeli Pityerszeren.

Pécs

A Mecsek déli oldalára telepedett a Dél-Dunántúl legjelentősebb városa Pécs. A művészetek, a kultúra, és az oktatás fellegvárában számos múzeum és galéria található. A város története a kelták és a rómaiak koráig nyúlik vissza, amikor is Sophianae Alsó Pannónia központja volt. István király püspöki székhelyet alapított a városban, majd az oktatás központja lett, amikor 1367-ben Magyarország első egyeteme megnyitotta kapuit. A törökök 1543-ban nyomultak be a városba, és csak 1686-ban távoztak. A hódoltság terhét nehezen viselte a város, az újjászületés is lassú volt, de a bortermelés és a szénbányászat elindulása jótékonyan hatott.

A török idők emlékei ma is láthatóak városszerte. A Széchényi téren található Magyarország legnagyobb török épülete, a Kasim Gazil pasa mecsete, amely ma a katolikus egyház tulajdonában van. A tér északi részén a Szentháromság szobor (1908) emelkedik, közelében pedig a Régészeti Múzeum.

Kasim Gazil pasa mecsete, Pécs

Egy sarokkal arrébb, a Káptalan utcában számos múzeumot találunk. A Zsolnay Porcelán Múzeum a Káptalan utca 2. szám alatt, szemben a túloldalon a Vasarely Múzeum-ban a világszerte ismert Vasarely Viktor munkáit mutatja, aki ebben az épületben született 1908-ban. A Modern Magyar Képtár XIX. és XX. századi művészek (Nemes Endre, Schaár Erzsébet) alkotásait tárja a látogatók elé. Tovább folytatva utunkat hamarosan elérkezünk a Dóm térre, ahol a négy tornyos Szent Péter Bazilika fogad. Először a Xl. században nyitotta meg kapuit, de számos alkalommal alakítottak rajta, mai formája a neoromán stílus jegyeit mutatja.

A bazilikával szemben, balra áll az 1770-es évekből származó neoreneszánsz püspöki palota, amelynek erkélyén a szokatlanul modern szobor Liszt Ferencet ábrázolja. A bazilika alatti Janus Pannonius utcában a Csontváry Műzeum épülete található.

Pécs környéke

Pécstől délkeletre helyezkedik el Mohács, az 1526. augusztus 29-i vereség helyszíne, ahol 20.000 ember esett a török hadsereg áldozatául. A következő 150 év a török hódoltság időszaka volt. A csatamező a várostól 7 km-re délre található, amelynek jeleneteit a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum mutatja be a Városház utca 1. szám alatt. A Széchenyi téren álló Fogadalmi templomot 1926-ban építették a csata 400. évfordulójára.

Falu Múzeum Szenna község délnyugatra, 9 km-re fekszik Kaposvártól, és talán Magyarország legjobb szabadtéri múzeumát és skanzenjét mondhatja magáénak. Hat különböző, hagyományos major Zselic vidékéről, és egy XVIII. századi református templom hitelesíti a korabeli képet. A templom szépen festett falai és a kazettás mennyezete pompás alkotások. Istentiszteletet is tartanak a hívők számára.

Siklós vára, amelynek pontos eredete kérdéses, Pécstől délre fekszik. A főépület XVIII. századi barokk, a környezete pedig XV. századi alkotás, míg az alapok legalább két századdal korábban kerültek kialakításra. Pécstől északkeletre a XIII. században épült pécsváradi vár fogadja látogatóit. A vár egy korábbi, István király által alapított bencés kolostorra épült.

Borvidék Szekszárd ősi városát övező hét hegy termeli Magyarország talán legjobb vörös borait. A város majdnem 1000 éves múltra tekint vissza és jóval a rómaiak megjelenése előtt már folyt a borkészítés. Az igazi ipari termelés a XVIII. században indult el, a bort számos országba exportálták, közöttük Angliába is. Liszt Ferenc gyakran látogatott Szekszárdra, és Schubertról is úgy tartották, hogy előszeretettel kóstolgatta a vidék borait.

Mohács és Siklós között Villány szőlőtermesztő vidéke húzódik. A vörös borairól híres helység ad otthont a Bor Múzeumnak. Számos védett borpince sorakozik a Pécsre vezető út mentén Villánykövesdnél, ahova érdemes betérni legalább egy kóstoló kedvéért.

Villány

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Nyár a legalkalmasabb, de májustól októberig kellemes az időjárás.

Megérkezés: Budapestről jó a vonat és buszközlekedés.

Tömegközlekedés: Buszközlekedés kapcsolja össze a városokat Győrtől Pécsig.

Kirándulások: Pannonhalmára, Sopronba, Esterházy-kastélyba, Fertődre, Mohácsra.

Budapesttől északkeletre, a szlovák határ mentén húzódó hegyes, erdős terület az észak-magyarországi régió. Itt helyezkedik el a dunakanyari Börzsönytől a Zemplénig terjeszkedő 260 km-es hegyvonulat (Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek hegyeivel). Magyarország legmagasabb pontjai a Mátrában lévő Kékestető (1014 m) és Galyatető (965 m). A vulkanikus eredetű Mátra Budapesttől 80 km-re, a fővárosi lakosok számára a legegyszerűbben megközelíthető hegység. A Kékestető téli sportolásra is alkalmas.

Bükk

Az Aggteleki Nemzeti Park alatt lenyűgöző mészkő barlangrendszer húzódik, amely egyben határt is képez Magyarország és Szlovákia között. Az UNESCO a Világ-örökség részévé nyilvánította a területet 1985-ben. A barlangok egy része még mindig felfedezésre vár, a többit már az új kőkorszak idején használta a neolitkor embere. Összességében 700 (cseppkő) barlang kanyarog a föld mélyében, amelyből számos Szlovákia területére kúszik át.

A Bükkbe érdemes ősszel látogatni, mert ilyenkor a bükkfák sárguló levelei csodálatos színpompában játszanak. A terület meghatározó része a Nemzeti Park, amely a híres lipicai ménes otthona is. A gazdag madár és vadvilággal felvértezett terület festői tájat varázsol Eger és Miskolc köré. Magyarországnak ebben a szegletében kirándulni meglehetősen kellemes időtöltés, bár néha türelmesnek kell lennünk, mert az úton közlekedő mezőgazdasági gépek miatt lassú a haladás. Nem érdemes tehát száguldva közlekedni, csak szépen, nyugodtan, ahogy mindenki e vidéken teszi.

Ezeket nem érdemes kihagyni:

  1.  ++ Eger: híres a váráról és barokk építészetéről nevezetes.
  2.  ++ Hollókő: népművészetekben gazdag falu.
  3.  ++ Szilvásvárad: a Lipicai ménes otthona.
  4.  ++ Aggteleki Nemzeti Park: lélegzetelállító cseppkő barlangrendszer.
  5.  + Tokaj: neves borvidék.
  6.  + Bükk Nemzeti Park: túrázásra kiválóan alkalmas.
  7.  + Gyöngyös: figyelemre méltó a Mátra Múzeum gyűjteménye.

Gödöllő

A Budapestről induló HÉV végállomására, Gödöllőre érve máris rátalálunk a Grassalkovich-kastélyra, amely egykoron a Habsburgok nyári rezidenciája volt. Fénykorában pompája vetekedett a dunántúli Esterházy-kastélyéval. Az épületet Mayerhoffer András tervezte az 1740-es években. A XIX. században Ferenc József császárnak és feleségének Erzsébetnek kedvenc kastélya volt. A világháborúk alatt állapota sajnos nagyon leromlott, és a restauráció csak az 1990-es években kezdődött el. A kastély elegáns szobái és épületei, amelyekben egykoron államügyeket intéztek, a látogatók rendelkezésére állnak.

Gödöllő

Hollókő

Hollókőt látva olyan érzésünk támadhat, mintha egy képeslapot néznénk. A faluban két párhuzamos utcában sorakoznak a fehérre festett palóc házak és szuvenír boltok, amelyek évente több ezer látogatót fogadnak. Első pillantásra öregnek tűnő házak, - a központban 65 található belőlük - a XIII. századi vár alatt helyezkednek el, amelyet egy tűzvész után 1909-ben rekonstruáltak középkori stílusban.

Palócok Ha nyáron látogatunk Hollókőre látni fogunk helybeli asszonyokat hagyományos palóc népviseletbe öltözve. A palócok, mint népcsoport a mai Szlovákia területéről származnak, és többnyire a Cserhátban élnek, a szlovák határ irányában. A palócok hagyományaik mellett büszkén őrzik nyelvjárásukat is. A vidék központja Balassagyarmat, ahol a Palóc Múzeum mutatja be történetüket.

A településen bizonyára látni fogunk büszke helybelieket palóc népviseletbe öltözve. A Cserhát hegyein fekvő falu, Szécsénytől 17 km-re délkeletre, 1987-ben vált a Világörökség részévé.

Hollókő

Gyöngyös

A Mátra kapujának is nevezik a települést, amely Magyarország legnagyobb gótikus templomát, a Szent Benedek templomot mondhatja magáénak. A XIV. században épült, de 400 évvel később nagymértékben átépítették barokk stílusban. A városban található Mátra Múzeumban (Kossuth Lajos utca 40.) került kiállításra a vidék múltját bemutató tárlat, továbbá egy teljes mamut csontváz és Európa legnagyobb madártojás gyűjteménye.

Gyöngyös

Eger

Eger csodás barokk építészetéről, a várról és híres boráról, a Bikavérről vált híressé. A város legdicsőségesebb napja 1552-ben volt, amikor palóc házak és templom Dobó István várkapitány 2.000 katonájával sikeresen hárítottá el a fosztogató 40.000-es török horda, támadását. A vár védelmében jelentős szerepet kaptak az egri nők, akik forró levest öntöttek a betolakodók nyakába. A törökök azonban 1596-ban visszatértek, és 100 évre megszállták a várost. A településen található 40 m-es minaret a török korra emlékeztet. A várban a XII. századi Szent János-kápolna maradványai ma is láthatók.

Eger

Az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma az Egri Katedrális, amelyet 1836-ban fejeztek be. Mindkét bazilikát Hild József építette neoklasszikus stílusban. Itt található az ország legnagyobb orgonája. A mellette lévő barokk épület az érseki palota immár 250 éve. A tér másik oldalán a XVIII. századi, egykori barokk líceum épülete áll, amely ma a tanárképző főiskola. Az első emeleten Egyházmegyei Könyvtár, a hatodikon egy 200 éves camera obcura található.

A Széchenyi István utca 3. szám alatti Cisztercita templom (1743) is figyelemre méltó. Az ikertornyos, barokk minorita templom (1773) a Dobó István téren található. A Kossuth Lajos utcában 1775-óta áll a Ferences templom. A városháza lenyűgöző kovácsoltvas díszítése Fazola Henrik alkotása.

Eger a Mátra és a Bükk hegyei között fekszik, kissé nyugati irányba húzódva Miskolc irányába. A mészkő Bükk hegység is a magyarországi nemzeti parkok sorába tartozik. A festői Szalajka-völgy kedvelt kirándulóhely. Az Erdészeti Múzeum a faszénégetők és erdészek múltját mutatja be.

A lipicai ménes A fehér lipicai, amelyet a bécsi császári udvar számára tenyésztettek ki, a szlovéniai Lipicáról kapta a nevét. Észak-Magyarországon, Szilvásváradon is van egy hasonló ménes. Az arab, spanyol és berber felmenőkkel rendelkező szilvásváradi ménes 250 lovat jelent, amely igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű. Hosszú hát, rövid és vastag nyak, illetve kisebb termet jellemzi.

Egertől 27 km-re északra Szilvásváradon, az egykori Pallavicini-kastély a Lipicai ménes otthona. Mezőkövesd Egertől 18 km-re délkeletre, a finom matyó hímzéses kézimunkáiról vált híressé, amelyekből lenyűgöző kiállítást állított össze a Matyó Múzeum.

Lipicai ménes

Miskolc

Miskolc Magyarország harmadik legnagyobb városa Budapest és Debrecen után, azonban a városban lévő számos ipari létesítmény elriaszthatja a látogatókat. Az ortodox templomban lévő 16 m hosszú ikonosztáz Jézus életét mutatja be 88 jelenetben. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy Miskolcra látogassunk, és akkor még nem említettük a Fekete Madonna ikonját, amelyet Nagy Katalin ajándékozott a templomnak. Az Ortodox Egyházi Múzeum Magyarország leggazdagabb ortodox gyűjteményét tartalmazza.

Lillafüred Miskolctól 8 km-re nyugatra fekszik, keskeny sínpályás vasúttal közelíthető meg. A békés környezetben, a Hámor-tó mellett magasodik a hatalmas Palota Hotel, amelyet 1927-ben építettek.

Lillafüred

A környéken lévő három mészkőbarlang: az Anna barlang, a Szent István sztalakit barlang és a Szeleta barlang a miskolci út fölött. A Baradla-Domica barlangrendszerben képződött Európa legnagyobb sztalakit rendszere, az Aggteleki Nemzeti Park területén, amelyet szintén a Világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 m-t is megközelíti, több olyan terme van, amelyek 200 m-nél hosszabbak!

Tokaj

Tokaj a központja a Tokaj-Hegyalja bortermelő vidéknek, amely a zempléni hegyek szélén, a Bodrog folyó mentén helyezkedik el. A Tokajban lévő számos pince közül a Rákóczi Pince, (Kossuth tér 15.) lehet a legnevesebb. A Bethlen Gábor utca 7. szám alatti Tokaj Múzeum meséli el a régió történetét és borkultúráját.

A borok királya "A királyok bora és a borok királyának" nevezte XIV. Lajos a tokaji borokat, de Voltaire, Goethe, Beethoven és Schubert is méltatta a kiváló nedűt. Az arany színű bor minőségét a vulkanikus talajnak köszönheti, amely lehetővé teszi a késői szüretet, így a szőlőszemek édesebbek. Ezt a szőlőt hívják Aszúnak. A borok osztályozásánál a puttonynak is jelentős szerepe van, amely azt jelenti, hogy mennyi kosár Aszút adnak a hagyományos szőlőhöz, hogy édesebb legyen.

A "Hegyalja kapuja" Szerencs, Tokajtól 20 km-re nyugatra található. Egy XVI. századi reneszánsz kastélyba költözött a Zemplén Múzeum, amely a világ harmadik legnagyobb képeslap gyűjteményét (825 000 db) tartalmazza. Az édességet kedvelők számára a Cukormúzeum különös élményt nyújthat, ahol több, mint 50 országból találunk édességeket.

Rákóczi-vár, Szerencs

A szlovák határ irányába, a közelben található Sárospatak. A reneszánsz várkastély a Rákóczi családé volt 1711-ig, amikor is II. Rákóczi Ferencet a Habsburgok Törökországba száműzték. A város híres református kollégiumát 1531-ben alapították, amelynek könyvtárában 75.000 kötet található.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Észak-Magyarország városait és falvait érdemes nyáron látogatni. A régió hegyei kiválóan alkalmasak túrázásra tavasztól őszig, amikor a sárguló falevelek borítják a tájat és lenyűgöző látványt nyújtanak.

Megérkezés: Fél tucat vonat közlekedik naponta Budapestről Egerbe. Miskolc nemzetközi vonatokat is fogad, Lengyelországból és Szlovákiából.

Tömegközlekedés: Busz közlekedés Észak-Magyarországon megfelelő, rendszeres járatok indulnak Egerből és Miskolcról. A vonatközlekedés is sok települést kiszolgál, beleértve Tokajt is.