Tabán és Gellérthegy

A Tabán és a Gellérthegy

A folyópart és a Várhegy déli részét Tabánnak hívják. A Várhegy lábának északi részénél a díszes balusztrádos sétányon az 1980-as évektől a korábbi Kastély Bazár szobrai eléggé elhanyagolt állapotba kerültek, de a közelmúltban az egész építményt többször is felújították/átadták. Szemben az Ybl Miklós téren a díszes Várkertet (díszlépcsős teraszokat) Ybl tervezet.

Várkert

A Tabán prominens épületei között figyelmet érdemel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Apród utca 1-3 alatt, és a tabáni plébániatemplom a Szarvas téren. A Tabán déli részén két törökök által épített fürdő üzemel, amelynek részei a 16. századból származnak, a sárga Rác Fürdő a parkban, és a Rudas Fürdő délre az Erzsébet híd mellett található. A meggyilkolt Erzsébet királynő szobra a hídnál díszeleg.

Sziklatemplom

Sziklatemplom A Gellért hegyben lévő Sziklatemplom a Gellért Hotel fürdőjének bejáratától északra található. A pálos rendiek alapították 1924-ben, és 1926-ban szentelték fel Pünkösdvasárnapján. 1951-ben a titkos rendőrség a rend tagjait letartóztatta, a templom bejáratát pedig befalazták. 1989-ben került ismét megnyitásra a kápolna. A kápolna mögött található a neogótikus tornyairól híres kolostor épülete.

Az Erzsébet-híd nyugati oldalától sétáljunk fel a Gellérthegyre, és megérkezünk Szent Gellért emlékművéhez. Innen zúdították a mélybe a kereszténységet elutasító pogányok Gellért püspököt 1046-ban.

A csendes, fákkal borított hegyre felkúszik a város zaja. A meredeken emelkedő ösvények és lépcsők megtétele után megérkezve a Citadella parkolójához, ahol rendszerint turistabuszok sorakoznak, kifújhatjuk magunkat. Érdemes elsétálni a Citadella bástyájához, mert az elénk táruló látvány mindenért kárpótol. Egy tiszta, derűs napon végig követhetjük a Duna szinte teljes budapesti szakaszát.

Citadella

A jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc után, az abszolutizmus idején építtette 1854-ben a bécsi udvar katonai célokra, a főváros népének megfélemlítésére. Védelmi célokat valójában nem szolgált, szerepét napjainkban az idegforgalom szervei vették át. A Citadella déli csúcsán magasodó, a főváros csaknem minden pontjáról jól látható 14 m magas Felszabadulási Emlékművet, eredetileg Horthy Miklós megbízásából készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond. A második világháború után átalakított emlékmű a Budapest felszabadításakor elesett szovjet katonáknak állít emléket.

Gellért fürdő A nagy öreg szálló, a Gellért 1918-ban nyitotta kapuit. A világhíres Art Nouveau épület számos hírességnek adott szállást az évek folyamán. A Gellért termál nagymedencéje Budapest egyik csodájának számít, az oroszlán vízköpővel és majolika csempéivel. A fürdőbe a szálló jobb oldalánál juthatunk be a Kelenhegyi útról. Szabadtéri termál- és úszómedencéket is találunk a Gellért fürdő területén.

Gellért fürdő

A hegytetőről kellemes sétával érkezünk meg a Gellert Szállóhoz, a budapesti szállodák egyik legöregebbikéhez, amely egy csodálatos fürdővel várja vendégeit. Miközben leereszkedünk a Gellérthegyről, a velünk tartó gyerekek kipróbálhatják a játszótér óriás csúszdáit, felejthetetlen élményben részesülve.

Várnegyed

A folyón keresztül tisztán látható, ahogy a templom uralja a vár körzetét. A Mátyás-templom jól megkülönböztethető festett tetőcserepeiről, a Szentháromság téren a Hilton Hotel mellett.

Tudjon meg többet ➢

Városliget

Városliget

A Hősök tere a csalogatóan zöld Városliget mellett terül el. A térhez hasonlóan a ligetet is az 1896-os millenniumi ünnepségekre alakították ki. Budapest legnagyobb kiterjedésű parkja, egy négyzetkilométernyi területén számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden korosztálynak. A park saját várral, csónakázó tóval, – amelyet télen jégpályává alakítanak – cirkusszal, állatkerttel, fürdővel és múzeumokkal rendelkezik.

Hősök tere, Budapest

Először is nézzük a várat, amelyet 1904-ben fejeztek be. A ligetbe vezető Kós Károly sétány jobb oldaláról közelíthetjük meg a Vajdahunyad várat és a csónakázó tavat. Az eredeti kastély Erdélyben található, a Hunyadiak volt birtokán Vajdahunyadon. A vár gótikus, reneszánsz és román stílusok ötvözete, csodálatos meseszerű benyomást kelt a látogatókban.

Vajdahunyad vára

A falai között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Európa legnagyobb ilyen típusú múzeuma) kiállításai tekinthetők meg. A Jáki kápolnát, amely a várral szemben van, a nyugat-magyarországi Jáki templomról modellezték. A közelben díszeleg Budapest egyik kedvenc műalkotása, az Anonymus szobor. Az ismeretlen középkori krónikás valószínűleg Béla király udvarában szolgált, de pontosan nem bizonyított, hogy melyik Béla királyunk idején élt Anonymus mester.

A vártól délre, a csónakázó tó másik oldalán George Washington szobra látható, amelyet 1906-ban emeltek abból az összegből, amelyet a monarchia területéről 1870 és az I. világháború között az Egyesült Államokba emigráló kb. 3 millió fő adományozott. A ligetet átszelő Kós Károly sétányon túl emelkedik palotaszerű Széchenyi Fürdő, amelyet 1913-ban építettek, és könnyen felismerhető réz kupoláiról. Az intézmény Európa egyik legnagyobb közfürdője, amely fedett és szabadtéri termál medencékkel egyaránt rendelkezik. További szolgáltatási közé tartozik az iszappakolás, hidromasszázs és egyéb gyógyfürdős kezelés. A medencék vizének hőmérséklete 27°C és 38°C között váltakozik. Fürdőzés közben lehetőség van sakkozni is a medencékben, parafa sakktáblákon.

Budapesti állat- és növénykert

A fürdőn túl az állatkert, és a cirkusz következnek egymás után sorakozva. A Fővárosi Cirkusz pontosan a fürdővel szemben található, amelyik napi három előadással várja látogatóit (kivéve hétfő és kedd).

Gundel étterem Az állatkert szomszédságában lévő Gundel, Magyarország egyik legelőkelőbb étterme, ahol igazi hagyományos, ősi magyar receptek szerint készítik a jobbnál-jobb fogásokat. A Gundel Károly által 1894-ben alapított étterem falain igényes olajfestmények láthatók. Az egyik közkedvelt fogás, a ház specialitása a Gundel palacsinta. A cigányzenekar által kísért vacsora elfogyasztása után bepillanthatunk a tágas borpincébe.

Az állatkert egy impozáns bejárat mögött fekszik, a cirkusztól délre. A 20. század elejéről származó Art Nouveau épületek – elefántház, pálmaház, madárház – a bentlakó állatoknak szolgálnak lakhelyül. Az állatkerthez tartozik továbbá egy botanikus kert is.

Víziváros

Az Budavári Sikló alsó állomásától északra tartó, egymást övező utcák a Várhegy és a Duna közötti szakasza a Víziváros. Egykoron a város szegény negyedeként tartották számon, amelyet halászok, kézművesek és mesteremberek laktak. A sikló állomása tehát a térre telepszik, amelyet a skót mérnökről Clark Adámról neveztek el. Clark tervei alapján készítették a Lánchidat és a mögötte lévő alagutat, amely keresztülfut a Várhegy alatt. A sikló melletti kis kertben felállított elliptikus szobor, amelynek első ránézésre nem sok érdeklődést tulajdonítunk, valójában a nulla kilométer kő. Innen mérik az ország különböző részei közötti távolságot. A Víziváros ütőere a Fő utca, amelyet hanyatló bérházak és kis boltok öveznek. Amint a Fő utca becsatlakozik a Corvin térbe, az ott található régi stílusú új házak adnak színt az addig meglehetősen szürke utca világának.

A Corvin tér déli oldalán a korábbi kapucinusok templomán a holló és a gyűrű Corvin Mátyás király jelképei. A tér is innen kapta a nevét. A tér szemközti oldalán a neoklasszikus homlokzatú Vigadó, hangversenyterem épülete, amely kétségtelenül látott már szebb napokat is. Napjainkban az épületet a Magyar Állami Népi Együttes lakja és rendszeres előadásokkal örvendezteti meg a nagyközönséget.

A Fő utca és a folyó közötti részen, a Szilágyi Dezső téren, az élénken csillogó cserepek alatt húzódik a késő 19. századi Kálvinista templom. A Fő utca ezután a Batthyány térre nyílik, ahol a HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) budapesti végállomása található. A HÉV északi irányba, a Duna-kanyar felé Szentendrére veszi az irányt a fővárosból. Balra a sárga színű, föld felszíne alatt 1 m-rel elhelyezkedő épületet 1770-ben építették, fenséges udvarával egyetemben. A helység korábban egy fogadó volt, ahol a legenda szerint Casanova is vendégeskedett, napjainkban a Casanova Bár foglalja el a helységet. A teret uralja a Szt. Anna-templom, amelyet egy 60 éves, földrengéssel megszakított építkezés végén, 1805-ben szenteltek fel. Mindkét (iker) tornya rézből készült. Ez belső kivitelezésében talán Budapest legszebb barokk temploma. Néhány sarokkal lentebb a Nagy Imre téren a hatalmas épület a Katonai Ügyészség, ahol Nagy Imrét és társait tartották fogva és küldték halálba 1958-ban. Egy dísztábla őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékét. A Fő utca 84. szám jellegzetes épülete a Király Gyógyfürdő.

Király Gyógyfürdő

Négy kis rézkupola alatt húzódik a nyolcszögletű medence. A törökök építették a helyőrségük számára 1580 körül.

Gül Baba Meredek macskaköves út vezet fel a Margit-híd budai lábától Gül Baba sírjához. A XVI. századi muzulmán név jelentése a „Rózsák Atyja”. Gül Baba részt vett 1541-ben Buda elfoglalásában, majd megalapította a bektashi rendet Budán és rózsákat ültetett a Rózsadombra. Koporsóját a kis nyolcszögletű épületben helyezték el, amelyet a közelmúltban a török kormány segítségével restauráltak.

Átkelve a Ganz utcán megérkezünk a sárgás, barokk Szent Flórián-kápolnához. A templomot Christ Antal budai pékmester építtette fel saját költségén 1750-1753 között Szent Flórián tiszteletére, az akkori polgári kórház kápolnájaként. Az épületet 1937-ben 140 centiméterrel megemelték, és gondosan szigetelték védve az áradó Dunától. A kápolna 1920 óta van a görög katolikus egyház tulajdonában.

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc jeles alakjának, a lengyel Bem József hadvezérnek a szobra foglalja el a Bem teret. A szobor kormány ellenes tüntetések helyszíne volt, az 1956-os diákság itt gyülekezett a forradalom kezdetekor.

A Bem József utcától balra van az Öntöde Múzeum. A vasöntöde 1858-ban kezdte meg működését és 1964-ig termelt folyamatosan, majd műemlékké nyilvánították.

Zsidónegyed

A pesti zsidónegyed

A Deák tértől keletre fekvő Erzsébetváros (VII. kerület) megtartotta a háború előtti atmoszféráját. Ez a terület a budapesti zsidó közösség központjának számított. A Klauzál tér körüli utcákban barangolva rátalálhatunk a Zsinagógára és számos boltra, amelyek napjainkban is a zsidónegyed szívét adják. A háború alatt 1944-45-ben 70.000 zsidót zártak gettóba Budapesten. A Dohány utca 2-8. szám alatti Zsinagóga impozáns tömbje a pesti zsidóság erejét és vitalitását jelképezi. New York után Budapesten van a világ második legnagyobb zsinagógája, amely 1859-ben épült Ludwig Förster tervei alapján, bizánci-mór stílusban. Háromhajós csarnoka háromezer főt képes befogadni. Az 1990-es évek széles körű felújítási munkálatait a new yorki közösség támogatta Tony Curtis vezetésével, akinek szülei magyar bevándorlóként érkeztek az Egyesült Államokba az 1920-as években.

Zsinagóga

A Wesselényi utcából nyílik a Hősök temploma. Az udvaron álló szomorúfüzet formázó Holocaust emlékmű a II. világháborúban elhurcolt magyar zsidók emlékműve. Fém levélkéire odaveszett hozzátartozóik nevét vésették fel a túlélők. A közelben Cári Lutz, svájci konzul emlékműve. A II. világháború alatt a svájci konzul hamis igazolványokat kiállítva számos zsidó család életét mentette meg hasonlóan, mint Raoul Wallenberg.

Raoul Wallenberg emlékmű szomorúfűz

A környéken található még néhány zsinagóga, mint például az Art Nouveau Ortodox Zsinagóga a Kazinczy utcában, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (1872), vagy a Kis Zsinagóga (1364) a Táncsics Mihály utca 26. alatt.

Hosszú évtizedek elfojtottsága után a magyar zsidóság újabb reneszánszát éli. Ma ismét „Arany háromszögnek” hívják ezt a területet.