Skip to content

A Deák tértől északra

Néhány sarokra a Deák tértől találjuk a lombos Szabadság teret, amely egyike Budapest legnagyobb tereinek. Mai formáját 1897 után nyerte el, korábban hatalmas katonai laktanya foglalta el a helyet. Ezen a helyen állt az a kaszárnya, amelynek udvarán Gróf Batthyány Lajost, az első független magyar kormány miniszterelnökét kivégezték azután, hogy a Szabadságharc ügye elbukott 1849 októberében. Egy örökmécses 1926-tól állít emléket Gróf Batthyány Lajosnak. A tér délkeleti sarkán áll a Magyar Nemzeti Bank épülete.

Batthyány örökmécses

Az Art Nouveu stílusú szomszéd ház az Egyesült Államok nagykövetsége, ahol Mindszenti József bíboros kapott menedéket 1956 és 1971 között. Az épület előtti parkban pedig Harry Hill Bandholtz amerikai békefenntartó tábornok szobra látható. Bandholtz megakadályozta, hogy a román hadsereg elrabolja a Nemzeti Múzeum kincseit 1919-ben.

A nagykövetség mögött, a Hold utcában található Lechner Ödön által tervezett Takarékpénztár épülete. Érdemes megfigyelni a tető szerkezetét, amely Gaudí művészetére emlékeztet. A Hold utca túloldalán hatalmas fedett vásárcsarnok áll 1896 óta.

Hold utcai vásárcsarnok

A tér északi végénél a Szovjet katona emlékműve található. A tér teljes nyugati oldalát a Magyar Televízió korábbi épülete foglalja el, mely előtt még korábban Értéktőzsde volt az 1900-as évek elején készült hatalmas épületben. Érdekes látvány a keleti stílusú ikertorony a volt Televízió székhazának tetején.

Egy sarokkal távolabb északnyugati irányba, a Kossuth téren csodálhatjuk a Magyarország Parlamentjét. Mielőtt megnéznék az Országházat, említést kell tenni a Vértanúk terén álló újszerű Nagy Imre szoborról. A műalkotást egy kis gyaloghídon állította fel Varga Tamás 1996-ban, Nagy Imre születésének 100. évfordulóján. Magyar hősök: Kossuth Lajos (1848-49-es Forradalom és Szabadságharc vezéralakja), II. Rákóczi Ferenc, (szabadságharcos, Erdélyi Fejedelem) szobrai állnak a Kossuth tér túloldalán.

A Parlament

A Duna partján álló Parlament épületét Steindl Imre tervezte, a Londoni Westminster Palota mintájára. 17 éven át tartó munkálatok után 1902-ben készült el az Országháza. A hatalmas neogótikus épületben 691 szoba, 18 udvar található. A Duna mentén 268 m hosszan húzódik, a kupoIája 96 m magas, emlékeztetve a 896-os honfoglalásra. A homlokzatát porózus mészkőből készítették, ezért gyakori restaurálásra szorul. Jelenleg is itt ülésezik a magyar országgyűlés. A Parlament naponta látogatható.

Parlament

A két hatalmas szemközti épület a Kossuth téren a Földművelésügyi Minisztérium és a Néprajzi Múzeum. A neoreneszánsz múzeum 1896-ban készült el, amely akkoriban a Legfelsőbb Bíróság tulajdonában volt. Napjainkban néprajzi kiállítás látható a múzeumban, kiemelkedő a 19. és 20. századi magyar népviseletet bemutató tárlat.

A Duna partját követve északi irányba elérkezünk a Margit hídhoz, ahol átsétálhatunk a Margitszigetre. A hídról lejövő út a Szent István körút, (Nagykörút része) hamarosan elvezet a Nyugati pályaudvarhoz. Az állomás mellett található a Westend City Center, Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja és a Hilton Westend Hotel.

Budapesttől északra kb. 40 km-re a Duna egy hirtelen fordulóval elhagyja korábbi keleti folyásirányát, hogy a Börzsöny és Pilis hegyei között utat vágva magának délre vegye az irányt. A folyó ezen szakaszát nevezték el Dunakanyarnak (a térképeken ilyen helység valójában nem létezik). Bátran mondhatjuk, hogy a folyó teljes 3000 km-es hosszának egyik legszebb vidéke a festői Dunakanyar.

Dunakanyar

A vonzó falvak és városok is a táj részét képezik, amely már régóta a budapesti lakosok kedvenc kiránduló-helye. A főváros forgatagából pihenésképpen érdemes akár néhány órára is kilátogatni e csodás vidékre. A nagy művészek városa, Szentendre alig 40 percre alatt elérhető Budapest központjából HÉV-vel. A folyó jobb partján fekszik, szemben a Szentendrei szigettel, amely egy hosszú vékony sáv a Dunában. A sziget két részre osztja a folyót Visegrádtól Budapest külvárosáig. A Dunán felfele hajózva, a bal parton találjuk Vác öreg városát. Ezután a folyó másik oldalán Visegrád következik, amely fölé magasodik lenyűgöző kastélya. A Dunakanyar nyugati kapuja Esztergom, amely többek között egy csodálatos bazilika otthona. Mindezt körbefogják a Pilis és a Börzsöny hegyei, zöldellő erdei. A vidéken számos turistaút várja a kirándulót vagy a lovagolni vágyó látogatót. A Pilis bükk és tölgy erdőiben barangolva még az is elképzelhető, hogy váratlanul egy vadkan vagy őzcsorda keresztezi utunkat. Dobogókő immár száz éve a túrázók kedvenc helyének számít. A Börzsöny hegyei 939 m-ig emelkednek, a Csóványosi hegy igazi csúcsnak számít magyar viszonylatban.

Ezeket a helyeket érdemes meglátogatnia:

  1. +++ Esztergom: csodás bazilika otthona.
  2. +++ Szentendre: a művészek városában a Néprajzi Múzeumot látni kell.
  3. ++ Visegrád: a csodálatos fellegvárat és a Királyi Palota romjait nézzük meg
  4. ++ Pilis hegyei: kiválóan alkalmasak túrázásra
  5. ++ Duna: tegyünk hajókirándulási Budapestről a Dunakanyarhoz.
  6. + Vác: elegáns öreg város az északi parton

Szentendre

Budapest központjától csupán 20 km-re fekszik. A sokszínű barokk alkotások városa, amely mára turistaközponttá fejlődött, órákon át képes foglyul ejteni keskeny kis utcáival. Meglepetésként szolgálhatnak Szentendre szerb nevezetességei. A várost a törökök elől menekülő szerbek lakták nagy számban a 17. században. Hagyatékaik, a templomok ma is állnak a városban, a lélekszámuk azonban néhány családra csökkent.

A HÉV megállótól elindulva először is a Szerb Ortodox templom, a Pozarevacka (1763) előtt haladunk el, átkelve a Bükkös patakon. A jobb oldalon következik a Marcipán Múzeum a Dumtsa Jenő utcában, ahol egyben kedvünk szerint akár vásárolhatunk is marcipánt. A Barcsay Gyűjteményt és a Kmetty Múzeumot - Kmetty János (1889-1975) kubista festő - elhagyva máris a Fő térre érkeztünk.

Szentendre

A tér túloldalán a márvány talapzaton a Pestis-emlékmű (1763) díszeleg, lentebb a Görög utcában a Kovács Margit Múzeum Magyarország egyik legnevesebb szobrászának állít emléket. A Görög utca sarkán a barokk Ortodox Blagovestenska templom (1754) Mayerhoffer András munkája. A templom mellett a Fő tér 6. szám alatt a Ferenczy Múzeum egy korábbi szerb iskolában látható. Ferenczy Károly volt (1862-1917) a magyar impresszionizmus megalapítója.

Szabadtéri múzeum A hatalmas szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) 3 km-re északnyugatra fekszik Szentendrétől, a Pismán lejtőin. A 46 ha területen a 340 épületet 10 régióra osztották, hogy a legjobban tükrözzék vissza a hagyományos magyar építészetet.

A tértől északra a Bogdányi utca 12. alatt, a Bórmúzeum közelében található Ámos Imre - Margit Anna Múzeum, ahol az 1930-as és 1940-es évek szimbolista festészetének remekművei kerültek kiállításra. Ha a Várhegy irányába haladunk tovább, hamarosan a Templom téren leszünk (Plébániatemplom), amelyet nyáron különböző árusok foglalnak el. A Templom tér 1. alatt, a Czóbel Múzeumban, Czóbel Béla (1883-1976) impresszionista művész munkái láthatók. A fekete és vörös templom az Alkotmány utcában a barokk-rokokó Belgrád Katedrális, amelyet 1760-ban építettek és a magyarországi Szerb Ortodox Egyház központja. A szomszédságban lévő Szerb Egyházi Gyűjtemény az ország minden részéről ideszállított szerb templomok tárgyi emlékeit őrzi.

Visegrád

Annak ellenére, hogy alig kétezren lakják, Visegrád jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A 13. századtól királyi erődítményként szolgált. Napjainkban három különböző elemből; áll össze a visegrádi kép: a Duna fölé magasodó (300 m) fellegvár, a Salamon torony és a Királyi Palota ásatása.

A csodálatos Citadellát IV. Béla kezdte építeni 1242-ben további mongol támadásoktól tartva. Az ő nevéhez kötődik az az alsó kastély is, amelyet Károly Róbert idején (80 évvel később) fejlesztettek tovább királyi palotává.

Visegrád

A gót stílusú épületet Mátyás király és Beatrix királyné idején reneszánsz mesterek átépítették a 15. század végén. A Duna szemközti partjáról lehet igazán jól megfigyelni a magasztos építményt.

Az ásatások és részleges restaurációs munkálatok a korabeli Európa egyik legszebb épületén napjainkban is folytatódnak. Az oroszlános kút az eredeti hű másolata, a kápolna és becsületbíróság épületei rekonstrukció. A magas falak a fellegvárat és az alsó várat kötötték össze két évszázadon át, ezt szemlélteti a fellegvárban kiállított modell.

A fellegvárban őrizték a koronaékszereket a 15. század közepéig, amíg el nem lopták őket. Érdemes megtekinteni a torony belső világát is, amelyben különböző kiállítások láthatóak. Ezután az építmény tetejéről csodálatos látványt nyújt a Duna és a Börzsöny hegyeinek tájképe.

Salamon torony A Visegrádra tartók messziről felfigyelnek a hatszögletű Salamon toronyra. A torony egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődítmény. A torony a fellegvárat az alsó várral összekötő erőd-rendszer részét képezte, és egy XI. századi magyar királyról kapta a nevét. Napjainkban múzeum látogatható az épületben, ahol számos tárgyi emlék mellett a vörösmárványból készült Visegrádi Madonna is megtekinthető.

Esztergom

A neoklasszikus Esztergomi Bazilika zöld kupolája jól kitűnik a tájból, így a városba tartó látogatók elsőként ezt vehetik szemügyre. A magyar katolicizmus központjának tekinthető Esztergom, Szent István király szülővárosa. A bazilikában került István király fejére a korona 1000-ben, Karácsony napján. A templom óriási méreteire jellemző, hogy a kupolája 72 m magas, alapja pedig 118-szor 40 m.

Esztergom, Bazilika

A főszékesegyház 1822-es tervezői Kühneland Pál és Packh János voltak, majd az Egri katedrális tervezője Hild József kapcsolódott be az építkezésbe és járult hozzá az 1869-es átadáshoz. A bazilika felszenteléséhez a misét Liszt Ferenc komponálta és vezényelte. Mindenképpen szánjunk egy kis időt a főoltárkép - Tiziano: Assuntája-megtekintésére.

A Bakócz kápolna vörös és fehér márványból készült és a bazilika jobb, belső oldalán található. Másszunk fel a harangtoronyba, a fáradságért kárpótol a város látványa.

Mindszenty József (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros sírhelye az Esztergomi Bazilikában található. Elszántan védte az egyház érdekeit, bátran szembeszállt a kommunista párt erőszakos törekvéseivel.

Az ÁVO letartóztatta, majd 1949 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadon engedték, a forradalom leverése után a budapesti amerikai nagykövetségre menekült, ahol 15 évig élt.

1975-ben halt meg Ausztriában. Holtestét 1991-ben szállították Magyarországra, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt.

Közvetlenül a székesegyház mellett déli irányba, a római erődítés helyén található a helyreállított korábbi királyi palota. III. Béla építtette, majd az utána következő uralkodók használták 300 éven át, addig míg a főváros státusa átkerült Budára. A mindenkori érsek, herceg-prímás székelye volt, míg a törökök fel nem dúlták. Napjainkban a Kastély Múzeum foglalja el a helyreállított termeket.

A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé, amelynek hangulatos főutcáján középkori eredetű épületek sorakoznak. A főterén álló kéttornyú plébánia templomot a jezsuiták építették barokk stílusban. A mellette lévő jezsuita rendházból építették ki a prímási palotát. A palota második emeletén találjuk a Keresztény Múzeumot. Tovább, a Víziváros déli bástyáján kapta halálos sebét Balassi Bálint 1594-ben, a városban emlékét szobor és múzeum őrzi.

Keresztény Múzeum Esztergomban a korábbi püspöki palota épülete ad otthont Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeuma, a Keresztény Múzeum számára. A középkori magyar művészet jelentős kincsei találhatók itt, festménytára lenyűgöző. Kolozsvári Tamás két kiváló 15. századi alkotása a Kálvária oltára és A garamszentbenedeki úrkoporsó is látható.

Jelentős a grafikai, az érme-és a közel 2.000 tárgyból álló vallásos néprajzi gyűjteménye. Holland, német és olasz mesterek művei is kiállításra kerültek.

Vác

Vác a legnagyobb település a Duna bal partján. Az elegáns, háromszög alakú Március 15-e térről rövid sétával eljuthatunk a lombos folyóparti sétányhoz. A központban, a virágokkal díszített teret tetszetős épületek övezik. A barokk stílusú domonkos templom a tér déli oldalát foglalja el. A korábbi püspöki palotában 200 éve siketek és némák intézete található a tér keleti oldalán. A tér keleti oldalán a barokk Városháza (1764) épülete díszeleg. A Dózsa György úttól északra fekvő Kőkaput vagy Diadalívet Mária Terézia 1764-es látogatására emelték Migazzi püspök irányításával. A Mária Terézia által alapított váci akadémia épületét az oktatás után a hadsereg vette birtokba, napjainkban az épület börtönként funkcionál.

Vác

Vác másik fontos épülete a Katedrális a Konstantin téren. Isidore Canevale francia tervező építette az 1770-es években. Hatalmas korinthoszi oszlopokkal a homlokzatán a katedrálist Magyarország első neoklasszikus épületei közé sorolják. A kiváló oltár és freskók Franz Anton Maulbertsch munkái. A templom alatt, annak teljes hosszában altemplom húzódik, amely temetkezési helyként szolgált.

Váctól kb. 20 km-re, a Duna felső szakaszán találjuk a békés nagymarosi vidéket. Napjainkban csak a kutyák ugatása töri meg a csendet, de nem volt ez mindig így. Az 1980-as években ezt a területet jelölték ki egy vízlépcső és erőmű építésére. A folyamatos tüntetések és tiltakozások eredményeként a hatalmas beruházást leállították.

Irány a hegyekbe Pilis mészkő hegyei 756 m-es magasságig emelkednek a Dunakanyar déli részén.

A pilisi erdőgazdaság 32.000 ha területe tájvédelmi körzet, amely a középkorban királyi vadászterület volt.

A különböző jelzésű hegyi utak a kezdő és a gyakorlott turisták számára is biztosítanak sportolási lehetőséget. A bükk és tölgyfaerdők gazdag madárvilága, valamint a Duna látványa lenyűgöző látványt nyújt. Dobogókő a gyalogtúrák kiindulási pontja, a HÉV pomázi megállójától busszal közelíthető meg.

A szomszédos Zebegényben található, Kós Károly által tervezett (1914) katolikus templom az egyetlen romantikus templom Magyarországon. Különös, de ugyanakkor érdekes a Hajózástörténeti Gyűjtemény - Farkas Vince magángyűjteménye-, amely 1984-től várja látogatóit.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? A Dunakanyar falvai és városai nyáron kelnek igazán életre, amikor a sok látogató megszállja a vidéket. A Börzsöny és Pilis ősszel csodálatos színekben pompázik, érdemes megnézni.

Megérkezés: A HÉV a budapesti Batthyány téri megállótól Szentendrére 20 percenként indul. Az esztergomi és váci vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak. A buszok az Árpád hídnál lévő megállótól (Budapesten) indulnak Szentendrére, Vácra, Visegrádra és Esztergomba. A MAHART hajó- és szárnyashajó járatai a Dunakanyar térségébe Budapestről indulnak, kora tavasztól késő őszig.

Kirándulások: A budapesti MAHART utak elsősorban a főváros turistáit szolgálják ki dunakanyari élményekkel. A hajókirándulások azonban lehetőséget adnak, hogy néhány órára az Esztergom és Szentendre közötti régiót is meglátogassuk.

A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók számára. Dunántúli barangolásaink során Magyarország legfontosabb történelmi városain keresztül utazunk, dimbes-dombos hegyeken és völgyeken át a sík puszták irányába.

Ez a terület volt Pannónia a rómaiak idején. A birodalom a Duna partjáig terjedt és annak határán a rómaiak olyan városokat alapítottak, mint Arrabona (mai nevén Győr), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) és Sophiane (Pécs). Kastélyok és erődítmények hálózzák be az egész Dunántúl területét, amelyek a magyar történelem zivataros századaira emlékeztetnek.

Az Észak-Dunántúl jelentős része a török hódoltság idején, másfél századon át Habsburg uralom alatt állt, miközben a terület többi részén a megszálló török hadsereg pusztította a magyar városok és falvak lakosságát. A Bécshez közeli kisebb városok, - amelyek egyben a Habsburgok erődítményei is, mint Sopron és Kőszeg - megtartották eredeti bájaikat.

Dunántúl

A hatalmas kiterjedésű "magyar tenger", a Balaton (77 km, 600 km2) osztja két részre - északra és délre - a Dunántúlt. Balaton és Budapest között található a Velencei-tó, amely a nagy testvéréhez hasonló pihenési és szórakozási lehetőségeket biztosít az odalátogatók számára.

Velence A Velencei-tó, a fővárostól 50 km-re délnyugatra található, a Balaton kicsinyített mása lehetne. Nagy testvéréhez hasonlóan a déli partja sokkal jobban kiépített. A délnyugati vége ritka madárfajok kedvenc búvóhelye. A 26 km2-es tó üdülő központja Gárdony és Agárd. A nyugalmasabb fürdőhelyek (Pákozd és Sukoró) a nyugati parton sorakoznak. A Mészeg hegyen található emlékmű az 1848-as forradalom és szabadságharc első győztes csatájának állít emléket.

Nem érdemes kihagyni:

  1.  +++ Sopron: Tegyünk egy sétát a belvárosban.
  2.  ++ Győr: Tekintsük meg a katedrálisban lévő Szent László hermát.
  3.  ++ Esterházy kastély: Csodálatos a barokk kastély Fertődön.
  4.  ++ Kőszeg: A Jurisics tér színes épületei csodálatosak.
  5.  ++ Pannonhalma: Szép a Bencés apátság restaurált épülete.
  6.  ++ Pécs: Múzeumok és galériák városa.
  7.  + Nagycenk: Nézzük meg a Széchenyi család neo-klasszikus kastélyát.

Győr

Győr - "A folyók városa". A Nyugat-Dunántúl vezető városa. Győrről egy ipari város képe alakult ki a Rába tehergépkocsi gyárnak köszönhetően, de a belváros a történelem számos emlékét őrzi, nevezetességekben tehát nem szűkölködik. Stratégiailag is fontos város, a Mosoni-Duna, Rába és Rábca találkozásánál fekszik, ezt már a rómaiak is felismerték, és egy erősséget hoztak létre Arrabona néven. A Győr elnevezés feltehetően avar eredetű, és kör erődítményt jelent.

Győr

A legtöbb nevezetesség a belváros területén rejlik. A Káptalandombon magasodó Püspöki palota a XIII. századi épületével, és a XV. századi Dóczy-kápolna figyelemre méltó. A Katedrális egy XI. századi román stílusú templom helyén áll, ötvözi a gótikus, neoklasszikus és román stílusok jegyeit, a belső díszítésében a barokk dominál. A 15. századi Héderváry-kápolna őrzi az aranyozott ezüst Szent László-hermát, amely a középkori ötvösművészet remekműve. A papnevelde (Káptalan domb 26.) épületében az Egyházmegyei Gyűjtemény, Kincstár és Könyvtár őrzi 1.000 év egyházművészeti remekeit.

A Jedlik Ányos utcában Kovács Margit Kiállítás a művésznő bűbájos figuráit bemutató kerámia-kiállítás jelent érdekes látnivalót. A Jedlik Ányos utcától délre található a Széchenyi tér, Győr középkori terén történelmi épületek övezik a Szűz Mária emlékoszlopot, amelyet 1686-ban emeltek, Budavár visszafoglalásának tiszteletére. A vastuskós házban (4. szám alatt.) láthatók a Patkó Imre gyűjtemény 20. századi képzőművészeti alkotásai, afrikai- és óceániai iparművészeti tárgyai. A ház sarkán álló, szögekkel kivert fatörzs egy 19. századi fűszerüzlet cégére volt. Pompás barokk palota az Apátúr-ház, az egykori főapáti rezidencia, mely a Xantus János Múzeum gazdag várostörténeti, orvostörténeti és iparművészeti anyagának, és a posta-bélyegkiállításnak ad otthont. A bencés rend épületei is a téren találhatók: a Loyolai Szent Ignác-templom belső terét a római II Gesú templom mintájára alakították ki, legértékesebb dísze a szószék. A rendház (szomszéd épület) földszintjén a Széchenyi Patikamúzeum található, eredeti kora barokk berendezéssel, gyönyörű freskókkal. Nyugatra a Kazinczy utcában, a Bécsi-kapu téren a karmelita templomban a 18. századi "Hab Mária" szobor látható, amely a legenda szerint megvédte a várost a Rába áradásától. A templomhoz csatlakozik a 250 éves konvent, amelyben a Klastrom Hotel foglal helyet.

Herendi porcelán A kézzel festett herendi porcelán egy kis dunántúli városka Herend nevét viseli. A XIX. századi osztrák és angol arisztokratáknak köszönhetően neve napjainkban is elismert. A termelést 1826-ban kezdték, majd 25 évvel később Viktória királynő is rendelt a porcelánból a londoni világkiállításra. Az állami tulajdonban lévő vállalatot a dolgozók 1992-ben megvásárolták. A legértékesebb darabokat a Porcelán Múzeumban, a Kossuth Lajos utcában állították ki.

Pannonhalma

A Bencés Pannonhalmi Apátság, amelyet a történelem folyamán többször, különböző stílusokat követve újjáépítettek, Győrtől 20 km-re délre található a 282 m magas Szent Márton-hegyen. A monostorban található könyvtárban őrzik az első magyar írásos emléket 1055-ből, a Tihanyi alapítólevelet, a könyvtár továbbá 360.000 kötetnek ad otthont. A világörökség részét képező monostorban 1996-ban II. János Pál pápa is ellátogatott.

Pannonhalmi Apátság

Székesfehérvár

Magyarország legöregebb és történelmi szempontból talán legfontosabb városa. Ezen a területen állapodott meg Árpád miután átkelt a Dunán 972-ben. Az ükunokája, I. István Székesfehérvárt (fehér vára után kapta a nevét) választotta székhelyéül, ahol csaknem 500 év alatt 37 magyar királyt és 39 királynőt koronáztak meg a város bazilikájában. A bazilika alapja - Szent Istvánt, a Magyar Állam megalapítóját 1038-ban itt temették el - a Romkertben látható. A lerombolt bazilika köveit a Városház téren található Püspöki-palota építéséhez használták fel 1801-ben. Pár méterrel tovább déli irányba, a Kossuth Lajos utcában található a barokk Szent István katedrális, amely 1470-ből származik, de a történelem folyamán néhány alkalommal átalakították. A szomszédos Szent Anna kápolnát a törökök mecsetként használták, míg 1688-ban el nem hagyták Székesfehérvárt. Visszatérve a Városház térre, láthatjuk a Városháza épületét, az egykori palotát 1690-ből. Szemközt a ferences templom és rendház áll, amelyben egy Imre herceg életét ábrázoló műalkotás is látható. Északra a Fő utcán magasodó ciszterci templomot szép faragások díszítik, valamit ékesíti egy virágóra is. Székesfehérvár egyik különlegessége a Bory vár, amely keletre a központtól, a Máriavölgy utcában található. Kialakítására 1923 és 1959 között került sor, gótikus, román és skót stíluselemeket követve, Bory Jenő irányításával, aki felesége Komócsin Ilona festményeit és szobrait helyezte el az épületben.

Bory vár, Székesfehérvár

Sopron

Egy Ausztria területére beugró kiszögellés ad helyet Sopron városának, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni. A Lővér-hegye fenyveseinek lábánál fekszik a csodálatos város, amelynek időjárását az Alpok közelsége határozza meg. A településen több, mint 250 régi épület található, döntő többségük a gótika és a korai barokk építészetének jegyeit hordozzák magukon. A környék nagyon hasonlít a budapesti Várnegyed épületeihez. Sopronban több történelmi műemléket találunk, mint bármelyik másik magyar városban. Érdemes tehát a csodálatos belvárosból felfedező útra indulni.

A soproni esküvők Foglaljunk helyet a Corvinus Étterem kerthelyiségében egy napos nyári délután, és figyeljük amint az esküvői menetek jönnek-mennek a szemben lévő Fő tér macskaköves utcáján, a Városháza előtt. Házasulandó párok és kíséreteik vonulnak a városházától a templomokhoz, hogy házasságot kössenek. A lakodalmas menetek felváltva követik egymást a téren, amelynek elragadó látványa kellemes időtöltésnek bizonyul.

A központ tehát a csodálatos Fő tér, amely a 60 m-es Tűztorony alatt terül el. A római alapokon nyugvó, és a 17. században befejezett toronyból tűz esetén trombiták hangja figyelmeztette a város lakosságát a veszélyre. Érdemes felmenni a toronyba, a szép város képe kárpótolja fáradozásunkat. A torony mellett található a Hűség kapuja (épült: 1922). Sopron lakói a Trianoni diktátum után a magyar státust választották 1920-ban, ezért kapta a leghűségesebb város elnevezést. A település címerén ezért olvasható a latin felirat; "Civitas Fidelissima".

Jáki templom A Soprontól 10 km-re fekvő Ják ad otthoni az ikertornyos bencés apátsági templomnak, amely a magyarországi román stílus legszebb alkotása. 1214 és 1256 között építették, súlyosan sérült a Török hódoltság idején, de később többször is restaurálták. A templomban egy csodálatos portré található Krisztusról és az Apostolokról, továbbá egy 700 éves középkori oltár és freskó. A közelben megbúvó kis Szent Jakab kápolna hasonló korból származik.

A Fő téren lévő barokk Szentháromság szobor a magyar barokk kiemelkedő alkotása, 1701-ben készítették. Mögötte emelkedik a Kecske templom, amely gótikus boltozatú, barokk berendezésű bencés templom, koronázások és országgyűlések színhelye is volt a 17. században. A szomszédságban lévő épület a Patikaház (múzeum). A tér nyugati oldalán a 6. szám alatt található a Fabricius-ház, a város egyik legértékesebb világi műemléke, berendezése, bútorai a XVII-XVIII. századi polgári ízlést tükrözik. Mellette a 8. szám alatt a sarokerkélyes barokk Stornó-ház található, telezsúfolva a híres műgyűjtő Stornó-dinasztia sok érdekes régiségével, gazdag gyűjteményével. A Tábornok-ház a 17. századi polgármesterek és a városi katonai parancsnokok lakóhelye volt. A Fő térről a Templom és az Új utca egymással párhuzamosan délre vezet. A Templom utcában számos múzeum van: a Bányászati Múzeum az egykori Esterházy palotában, az Erdészeti-, Faipari- és Földmérés-Történeti Gyűjtemény, az Evangélikus Országos Múzeum, az Evangélikus templom (1782) mellett. Az Új utcában, a korábbi Zsidó utcában található két XIV. századi zsinagóga.

Sopron

A legnagyobb magyar Soprontól 13 km-re délkeletre, Nagycenken található a Széchenyi család neoklasszikus kastélya. Napjainkban kiváló múzeum mutatja be az egykori család éleiét. Gróf Széchenyi István (1791-1860) nagy ívű munkásságának eredményei közül a dunai és a balatoni gőzhajózás elindítása, az Óbudai téli kikötő építése, a Lánchíd építése, a magyar vasút alapjainak lerakása, a lóversenysport meghonosítása, a hengermalom bevezetése, a Tisza szabályozása, csak néhány a fontosabbak közül.

Esterházy-kastély

Fertőd, Soprontól 27 km-re keletre fekszik, és Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélyával büszkélkedik. A 126 szobás Esterházy kastélyt (Magyar Versailles) 1720-ban kezdték el építeni, és 46 év alatt sikerült befejezni az ország legvagyonosabb családjának. A fénykorában, a XVIII. század második felében, amikor Joseph Haydn volt a birtok karmestere, a kastély pazar bálok és társasági összejövetelek színtere volt. Az 1800-as években hanyatlásnak indult, és csak a II. világháború után kezdődött el a rekonstrukció, amikor kórháznak adott otthont.

Esterházy-kastély, Fertőd

Kőszeg

A Dunántúl legmagasabb pontja, az írottkő-hegy (883 m) lábánál fekvő kis városka bátor lakóinak hőstette messze földre eljutott. Az 1532-es török ostromnak állt ellen Jurisics Miklós 400 emberével 25 napon keresztül. A 100.000 fős török horda Szulejmán vezetésével Bécs ellen vonult, de Kőszegnél feltartoztatták a sereget.

Kőszeg

A Kőszegi várat a XIII. századból származtatják. Kicsinyke kis múzeum költözött napjainkban a várba. A Hősök kapuját 1932-ben emelték az ostrom 400. évfordulóján eklektikus stílusban. A gótikus Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb épülete, benne helyezték el Jurisics sírboltját. A barokk Szent Imre templomot az evangélikus gyülekezetnek építették. A 14. században épült a döntően reneszánsz jegyeket hordozó Városháza, amely Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. Az híres "Apotéka az Arany Egyszarvúhoz" patika múzeum a 11-es szám alatt található.

Szombathely

A rómaiak alapították Kr. u. 43-ban, a Balti-tengertől a Földközi-tengerhez vezető borostyán út mentén. A Szombathely név középkori vásárvárosra utal. A rómaiak emlékét a Romkert őrzi a katedrális mögött, és az Ízisz-szentély temploma a Fő tértől délre. Az Ízisz-szentély mellett található a Szombathely Galéria, Magyarország egyik vezető modern galériája.

Szombathely

A Templom téren álló neoklasszikus katedrálist 1815-ben fejezték be. A freskóit Franz Anton Maulbertsch készítette, de a II. világháború bombázásai során elpusztultak. A püspöki palota, a katedrálistól balra, nagyjából azonos időben épülhetett. A palotában néhány XVIII. századi freskó Dorffmeister István munkája. A Smidt Múzeum az épület másik végében található a Hollán Ernő utca 2. szám alatt. A lenyűgöző kiállítás Smidt Lajos gyűjteménye volt. Szombathely közkedvelt az osztrákok körében, akik a határhoz közeli településekről gyakran átjárnak különböző alkalmi vételek, szolgáltatások (fodrász, kozmetika, fogorvos, masszázs stb.) után keresgélni. A magyarországi árak a nyugat-európai áraknál érezhetően alacsonyabbak, érthető tehát, hogy az elegáns szombathelyi boltok vonzzák az osztrák vásárlókat.

Sárvár

Sárvár

A fürdőváros XVI. századi reneszánsz várát a Nádasdy család építette egy korábban létező erősség alapjaira. Az első magyar nyelvű Újtestamentum Sárváron került nyomda alá 1541-ben. A Kossuth tértől boltíves téglahíd vezet a kapu tornyához. A várban számos kép ábrázolja a törökkel küzdő Nádasdyt. A díszteremben Hans Rudolf Miller alkotta 1653-ban a csatajelenetet ábrázoló mennyezet-freskót. Az oldalfalakon látható Dorffmeister István freskói ótestamentumi jeleneteket mutatnak be.

Gemenc A Gemenc (50 000 ha) erdős területe Pécstől 65 km-re északkeletre fekszik. A tájvédelmi körzetben számos holtág, tó, sziget található a Duna korábbi árterületén. A Dunát 100 évvel ezelőtt szabályozták, hogy megakadályozzák a további áradásokat. Fűz, tölgy, nyár és egyéb fafajták adnak otthont az itt élő számos madárfajnak. Állatok közül a szarvas, a vadkan és a vadmacska érdemel említést. A látogatók keskeny pályás vasúton, lóháton, csónakkal vagy gyalogosan járhatják be a területet.

Sárvártól és Szombathelytől délre, a szlovén határ irányába húzódó erdős terület az Őrség. Néhány kis falucska rejtőzködik a vidéken, amelyek közül figyelmet érdemel Őriszentpéter, a XIII. századi román templomával, vagy Szalafő, mint a környék legöregebb települése. Egy igazi őrségi skanzenműzeum található a közeli Pityerszeren.

Pécs

A Mecsek déli oldalára telepedett a Dél-Dunántúl legjelentősebb városa Pécs. A művészetek, a kultúra, és az oktatás fellegvárában számos múzeum és galéria található. A város története a kelták és a rómaiak koráig nyúlik vissza, amikor is Sophianae Alsó Pannónia központja volt. István király püspöki székhelyet alapított a városban, majd az oktatás központja lett, amikor 1367-ben Magyarország első egyeteme megnyitotta kapuit. A törökök 1543-ban nyomultak be a városba, és csak 1686-ban távoztak. A hódoltság terhét nehezen viselte a város, az újjászületés is lassú volt, de a bortermelés és a szénbányászat elindulása jótékonyan hatott.

A török idők emlékei ma is láthatóak városszerte. A Széchényi téren található Magyarország legnagyobb török épülete, a Kasim Gazil pasa mecsete, amely ma a katolikus egyház tulajdonában van. A tér északi részén a Szentháromság szobor (1908) emelkedik, közelében pedig a Régészeti Múzeum.

Kasim Gazil pasa mecsete, Pécs

Egy sarokkal arrébb, a Káptalan utcában számos múzeumot találunk. A Zsolnay Porcelán Múzeum a Káptalan utca 2. szám alatt, szemben a túloldalon a Vasarely Múzeum-ban a világszerte ismert Vasarely Viktor munkáit mutatja, aki ebben az épületben született 1908-ban. A Modern Magyar Képtár XIX. és XX. századi művészek (Nemes Endre, Schaár Erzsébet) alkotásait tárja a látogatók elé. Tovább folytatva utunkat hamarosan elérkezünk a Dóm térre, ahol a négy tornyos Szent Péter Bazilika fogad. Először a Xl. században nyitotta meg kapuit, de számos alkalommal alakítottak rajta, mai formája a neoromán stílus jegyeit mutatja.

A bazilikával szemben, balra áll az 1770-es évekből származó neoreneszánsz püspöki palota, amelynek erkélyén a szokatlanul modern szobor Liszt Ferencet ábrázolja. A bazilika alatti Janus Pannonius utcában a Csontváry Műzeum épülete található.

Pécs környéke

Pécstől délkeletre helyezkedik el Mohács, az 1526. augusztus 29-i vereség helyszíne, ahol 20.000 ember esett a török hadsereg áldozatául. A következő 150 év a török hódoltság időszaka volt. A csatamező a várostól 7 km-re délre található, amelynek jeleneteit a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum mutatja be a Városház utca 1. szám alatt. A Széchenyi téren álló Fogadalmi templomot 1926-ban építették a csata 400. évfordulójára.

Falu Múzeum Szenna község délnyugatra, 9 km-re fekszik Kaposvártól, és talán Magyarország legjobb szabadtéri múzeumát és skanzenjét mondhatja magáénak. Hat különböző, hagyományos major Zselic vidékéről, és egy XVIII. századi református templom hitelesíti a korabeli képet. A templom szépen festett falai és a kazettás mennyezete pompás alkotások. Istentiszteletet is tartanak a hívők számára.

Siklós vára, amelynek pontos eredete kérdéses, Pécstől délre fekszik. A főépület XVIII. századi barokk, a környezete pedig XV. századi alkotás, míg az alapok legalább két századdal korábban kerültek kialakításra. Pécstől északkeletre a XIII. században épült pécsváradi vár fogadja látogatóit. A vár egy korábbi, István király által alapított bencés kolostorra épült.

Borvidék Szekszárd ősi városát övező hét hegy termeli Magyarország talán legjobb vörös borait. A város majdnem 1000 éves múltra tekint vissza és jóval a rómaiak megjelenése előtt már folyt a borkészítés. Az igazi ipari termelés a XVIII. században indult el, a bort számos országba exportálták, közöttük Angliába is. Liszt Ferenc gyakran látogatott Szekszárdra, és Schubertról is úgy tartották, hogy előszeretettel kóstolgatta a vidék borait.

Mohács és Siklós között Villány szőlőtermesztő vidéke húzódik. A vörös borairól híres helység ad otthont a Bor Múzeumnak. Számos védett borpince sorakozik a Pécsre vezető út mentén Villánykövesdnél, ahova érdemes betérni legalább egy kóstoló kedvéért.

Villány

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Nyár a legalkalmasabb, de májustól októberig kellemes az időjárás.

Megérkezés: Budapestről jó a vonat és buszközlekedés.

Tömegközlekedés: Buszközlekedés kapcsolja össze a városokat Győrtől Pécsig.

Kirándulások: Pannonhalmára, Sopronba, Esterházy-kastélyba, Fertődre, Mohácsra.

Budapesttől északkeletre, a szlovák határ mentén húzódó hegyes, erdős terület az észak-magyarországi régió. Itt helyezkedik el a dunakanyari Börzsönytől a Zemplénig terjeszkedő 260 km-es hegyvonulat (Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek hegyeivel). Magyarország legmagasabb pontjai a Mátrában lévő Kékestető (1014 m) és Galyatető (965 m). A vulkanikus eredetű Mátra Budapesttől 80 km-re, a fővárosi lakosok számára a legegyszerűbben megközelíthető hegység. A Kékestető téli sportolásra is alkalmas.

Bükk

Az Aggteleki Nemzeti Park alatt lenyűgöző mészkő barlangrendszer húzódik, amely egyben határt is képez Magyarország és Szlovákia között. Az UNESCO a Világ-örökség részévé nyilvánította a területet 1985-ben. A barlangok egy része még mindig felfedezésre vár, a többit már az új kőkorszak idején használta a neolitkor embere. Összességében 700 (cseppkő) barlang kanyarog a föld mélyében, amelyből számos Szlovákia területére kúszik át.

A Bükkbe érdemes ősszel látogatni, mert ilyenkor a bükkfák sárguló levelei csodálatos színpompában játszanak. A terület meghatározó része a Nemzeti Park, amely a híres lipicai ménes otthona is. A gazdag madár és vadvilággal felvértezett terület festői tájat varázsol Eger és Miskolc köré. Magyarországnak ebben a szegletében kirándulni meglehetősen kellemes időtöltés, bár néha türelmesnek kell lennünk, mert az úton közlekedő mezőgazdasági gépek miatt lassú a haladás. Nem érdemes tehát száguldva közlekedni, csak szépen, nyugodtan, ahogy mindenki e vidéken teszi.

Ezeket nem érdemes kihagyni:

  1.  ++ Eger: híres a váráról és barokk építészetéről nevezetes.
  2.  ++ Hollókő: népművészetekben gazdag falu.
  3.  ++ Szilvásvárad: a Lipicai ménes otthona.
  4.  ++ Aggteleki Nemzeti Park: lélegzetelállító cseppkő barlangrendszer.
  5.  + Tokaj: neves borvidék.
  6.  + Bükk Nemzeti Park: túrázásra kiválóan alkalmas.
  7.  + Gyöngyös: figyelemre méltó a Mátra Múzeum gyűjteménye.

Gödöllő

A Budapestről induló HÉV végállomására, Gödöllőre érve máris rátalálunk a Grassalkovich-kastélyra, amely egykoron a Habsburgok nyári rezidenciája volt. Fénykorában pompája vetekedett a dunántúli Esterházy-kastélyéval. Az épületet Mayerhoffer András tervezte az 1740-es években. A XIX. században Ferenc József császárnak és feleségének Erzsébetnek kedvenc kastélya volt. A világháborúk alatt állapota sajnos nagyon leromlott, és a restauráció csak az 1990-es években kezdődött el. A kastély elegáns szobái és épületei, amelyekben egykoron államügyeket intéztek, a látogatók rendelkezésére állnak.

Gödöllő

Hollókő

Hollókőt látva olyan érzésünk támadhat, mintha egy képeslapot néznénk. A faluban két párhuzamos utcában sorakoznak a fehérre festett palóc házak és szuvenír boltok, amelyek évente több ezer látogatót fogadnak. Első pillantásra öregnek tűnő házak, - a központban 65 található belőlük - a XIII. századi vár alatt helyezkednek el, amelyet egy tűzvész után 1909-ben rekonstruáltak középkori stílusban.

Palócok Ha nyáron látogatunk Hollókőre látni fogunk helybeli asszonyokat hagyományos palóc népviseletbe öltözve. A palócok, mint népcsoport a mai Szlovákia területéről származnak, és többnyire a Cserhátban élnek, a szlovák határ irányában. A palócok hagyományaik mellett büszkén őrzik nyelvjárásukat is. A vidék központja Balassagyarmat, ahol a Palóc Múzeum mutatja be történetüket.

A településen bizonyára látni fogunk büszke helybelieket palóc népviseletbe öltözve. A Cserhát hegyein fekvő falu, Szécsénytől 17 km-re délkeletre, 1987-ben vált a Világörökség részévé.

Hollókő

Gyöngyös

A Mátra kapujának is nevezik a települést, amely Magyarország legnagyobb gótikus templomát, a Szent Benedek templomot mondhatja magáénak. A XIV. században épült, de 400 évvel később nagymértékben átépítették barokk stílusban. A városban található Mátra Múzeumban (Kossuth Lajos utca 40.) került kiállításra a vidék múltját bemutató tárlat, továbbá egy teljes mamut csontváz és Európa legnagyobb madártojás gyűjteménye.

Gyöngyös

Eger

Eger csodás barokk építészetéről, a várról és híres boráról, a Bikavérről vált híressé. A város legdicsőségesebb napja 1552-ben volt, amikor palóc házak és templom Dobó István várkapitány 2.000 katonájával sikeresen hárítottá el a fosztogató 40.000-es török horda, támadását. A vár védelmében jelentős szerepet kaptak az egri nők, akik forró levest öntöttek a betolakodók nyakába. A törökök azonban 1596-ban visszatértek, és 100 évre megszállták a várost. A településen található 40 m-es minaret a török korra emlékeztet. A várban a XII. századi Szent János-kápolna maradványai ma is láthatók.

Eger

Az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma az Egri Katedrális, amelyet 1836-ban fejeztek be. Mindkét bazilikát Hild József építette neoklasszikus stílusban. Itt található az ország legnagyobb orgonája. A mellette lévő barokk épület az érseki palota immár 250 éve. A tér másik oldalán a XVIII. századi, egykori barokk líceum épülete áll, amely ma a tanárképző főiskola. Az első emeleten Egyházmegyei Könyvtár, a hatodikon egy 200 éves camera obcura található.

A Széchenyi István utca 3. szám alatti Cisztercita templom (1743) is figyelemre méltó. Az ikertornyos, barokk minorita templom (1773) a Dobó István téren található. A Kossuth Lajos utcában 1775-óta áll a Ferences templom. A városháza lenyűgöző kovácsoltvas díszítése Fazola Henrik alkotása.

Eger a Mátra és a Bükk hegyei között fekszik, kissé nyugati irányba húzódva Miskolc irányába. A mészkő Bükk hegység is a magyarországi nemzeti parkok sorába tartozik. A festői Szalajka-völgy kedvelt kirándulóhely. Az Erdészeti Múzeum a faszénégetők és erdészek múltját mutatja be.

A lipicai ménes A fehér lipicai, amelyet a bécsi császári udvar számára tenyésztettek ki, a szlovéniai Lipicáról kapta a nevét. Észak-Magyarországon, Szilvásváradon is van egy hasonló ménes. Az arab, spanyol és berber felmenőkkel rendelkező szilvásváradi ménes 250 lovat jelent, amely igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű. Hosszú hát, rövid és vastag nyak, illetve kisebb termet jellemzi.

Egertől 27 km-re északra Szilvásváradon, az egykori Pallavicini-kastély a Lipicai ménes otthona. Mezőkövesd Egertől 18 km-re délkeletre, a finom matyó hímzéses kézimunkáiról vált híressé, amelyekből lenyűgöző kiállítást állított össze a Matyó Múzeum.

Lipicai ménes

Miskolc

Miskolc Magyarország harmadik legnagyobb városa Budapest és Debrecen után, azonban a városban lévő számos ipari létesítmény elriaszthatja a látogatókat. Az ortodox templomban lévő 16 m hosszú ikonosztáz Jézus életét mutatja be 88 jelenetben. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy Miskolcra látogassunk, és akkor még nem említettük a Fekete Madonna ikonját, amelyet Nagy Katalin ajándékozott a templomnak. Az Ortodox Egyházi Múzeum Magyarország leggazdagabb ortodox gyűjteményét tartalmazza.

Lillafüred Miskolctól 8 km-re nyugatra fekszik, keskeny sínpályás vasúttal közelíthető meg. A békés környezetben, a Hámor-tó mellett magasodik a hatalmas Palota Hotel, amelyet 1927-ben építettek.

Lillafüred

A környéken lévő három mészkőbarlang: az Anna barlang, a Szent István sztalakit barlang és a Szeleta barlang a miskolci út fölött. A Baradla-Domica barlangrendszerben képződött Európa legnagyobb sztalakit rendszere, az Aggteleki Nemzeti Park területén, amelyet szintén a Világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 m-t is megközelíti, több olyan terme van, amelyek 200 m-nél hosszabbak!

Tokaj

Tokaj a központja a Tokaj-Hegyalja bortermelő vidéknek, amely a zempléni hegyek szélén, a Bodrog folyó mentén helyezkedik el. A Tokajban lévő számos pince közül a Rákóczi Pince, (Kossuth tér 15.) lehet a legnevesebb. A Bethlen Gábor utca 7. szám alatti Tokaj Múzeum meséli el a régió történetét és borkultúráját.

A borok királya "A királyok bora és a borok királyának" nevezte XIV. Lajos a tokaji borokat, de Voltaire, Goethe, Beethoven és Schubert is méltatta a kiváló nedűt. Az arany színű bor minőségét a vulkanikus talajnak köszönheti, amely lehetővé teszi a késői szüretet, így a szőlőszemek édesebbek. Ezt a szőlőt hívják Aszúnak. A borok osztályozásánál a puttonynak is jelentős szerepe van, amely azt jelenti, hogy mennyi kosár Aszút adnak a hagyományos szőlőhöz, hogy édesebb legyen.

A "Hegyalja kapuja" Szerencs, Tokajtól 20 km-re nyugatra található. Egy XVI. századi reneszánsz kastélyba költözött a Zemplén Múzeum, amely a világ harmadik legnagyobb képeslap gyűjteményét (825 000 db) tartalmazza. Az édességet kedvelők számára a Cukormúzeum különös élményt nyújthat, ahol több, mint 50 országból találunk édességeket.

Rákóczi-vár, Szerencs

A szlovák határ irányába, a közelben található Sárospatak. A reneszánsz várkastély a Rákóczi családé volt 1711-ig, amikor is II. Rákóczi Ferencet a Habsburgok Törökországba száműzték. A város híres református kollégiumát 1531-ben alapították, amelynek könyvtárában 75.000 kötet található.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Észak-Magyarország városait és falvait érdemes nyáron látogatni. A régió hegyei kiválóan alkalmasak túrázásra tavasztól őszig, amikor a sárguló falevelek borítják a tájat és lenyűgöző látványt nyújtanak.

Megérkezés: Fél tucat vonat közlekedik naponta Budapestről Egerbe. Miskolc nemzetközi vonatokat is fogad, Lengyelországból és Szlovákiából.

Tömegközlekedés: Busz közlekedés Észak-Magyarországon megfelelő, rendszeres járatok indulnak Egerből és Miskolcról. A vonatközlekedés is sok települést kiszolgál, beleértve Tokajt is.

A trianoni diktátum következményei nagymértékben jelentkeztek az ország gazdasági életében is. A Horthy korszak legfontosabb törekvése tehát a békés revízió, legalább a színmagyar területek visszaszerzése. A kormányok törekvéseik megvalósítását az olasz és a német orientációban vélték felfedezni.Olvassa tovább ezt a bejegyzést ...

Hősök tere

A hatalmas területű Hősök terén, neoklasszikus múzeumok és kiállítások épületei övezik a Millenniumi Emlékművet és oszlopsort. A teret a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni. Középpontjában, magas oszlopon Gábor arkangyal alakja áll, aki a legenda szerint megjelent Szent István álmában, felajánlva Istvánnak a koronát. Az oszlop talpazatán Árpád és a honfoglaló hat vezér szobra található. A fő szoborcsoport mögött félkör alakú díszes oszlopsor, mintegy a magyar történelem pantheonja, uralkodók, nagy történelmi alakok szobraival, előttük pedig az Ismeretlen Katona emlékműve.

Hősök tere

A két impozáns neoklasszikus épület közül a nagyobbik a Szépművészeti Múzeum, épült 1906-ban, amelyben az ország legjelentősebb nemzetközi gyűjteményeinek kiállítása látható. Többek között, Krafft (Ferenc császár királlyá koronázása) és Piloty (Néró lépdel a felgyújtott Róma üszkéin) műveit, az emeleten egy érdekes spanyol gyűjtemény, El Greco (Bűnbánó Madonna) és Velázquez (Étkező parasztok) képeit láthatjuk. A 19. századi gyűjteményben Gauguin, Monet, Renoir, Delacroix alkotások tekinthetők meg. Ezen kívül olasz, flamand és brit művészek (Reynolds, Gainsborough, Hoppner, Constable) alkotásai.

Szépművészeti Múzeum

A tér másik oldalán a Műcsarnok, Magyarország legnagyobb kiállító terme található, amelynek hatalmas csarnokaiban időszakos kiállítások látogathatók. A hat sávos macskaköves út a Műcsarnokkal szemben a Dózsa György út, amely a magyar "Vörös térnek" számított, hiszen a kommunista vezetők ide szervezték katonai felvonulásaikat, Lenin szobrának vigyázó szemei előtt. A Lenin szobor ma a Szoborparkban tekinthető meg.

Margitsziget

A két kilométer hosszú, zölden viruló Margitsziget a város játszóterének számít. Méltán népszerű a sétálók és kocogok körében, egy kis menedék a rohanó város szívében. A 4-es vagy 6-os villamosról a Margit hídnál kell leszállnunk, ha a szigetre tartunk. A sziget bejáratától elénk táruló főváros látványa újszerű, eddig nem látott perspektívát ad. A 26-os autóbusszal is könnyedén megközelíthető a sziget, a Nyugati pályaudvartól.

Margitsziget

A Margit-hídtól nyugatra tartva baloldalon elénk tárul egy terjedelmes sportközpont. Egy teljes körű atlétikai stadion, teniszpályák, biciklikölcsönző és egyéb sportolási lehetőség vár bennünket a szigeten. A kevésbé energikus látogatók elektromos kisautókat bérelhetnek, fél- vagy egyórás időtartamra. A Margit hídi bekötőút végén van a Centenáriumi emlékmű, amely Buda, Pest és Óbuda 1873-ban történt egyesítésének századik évfordulójára készült. A város egyik legfurcsább alkotása, amelyet három pajzs, azon belül fogaskerék, sisak, kések és egyéb dolgok egyvelege alkot.

A Nemzeti Sportuszodát 1930-ban Hajós Alfréd (1878-1955) tervezte. Hajós az 1896-os Athéni Olimpián 100 és 1200 m távon szerzett első helyet. A felújított Palatínus Strand szintén kellemes kikapcsolódást biztosít a szabadtéri termál medencéivel, vízi csúszdáival és napozóival.

A platánfákról hangzó madárdalok, a frissen nyírt gyep illata a levegőben és a fás területek - ameddig csak a szem ellát -, feledtetik velünk, hogy egy nyüzsgő város közepén vagyunk.

A két fal és a szétmálló torony mindaz ami mára maradt a 13. századi Nemzeti Sportuszodából.

Néhány lépés déli irányban a romosabb, de annál jelentősebb dominikánus templom és zárda, amelyet IV. Béla király építtetett. A közelben egy nyolcszögű víztorony mered az égnek. Kávéház működik a torony lábánál és kiállító-helyként is használják.

Zenélő kút, Margitsziget

Páratlanul értékes műemlék a Szent Mihály-templom (premontrei kápolna), amelyet az 1541-es török harcok idején romboltak le. A templomot 1930-1931-ben újjáépítették, melynek 15. századi harangját egy közeli diófa alatt találták meg 1914-ben, miután egy vihar gyökerestül kitépte a diófát a földből.

A sziget északi végén a Danubius csoport két nagy szállodája várja a pihenni vágyókat, a Grand és a Thermál.