Az ország hivatalos neve: Svájci Államszövetség, Schweiz, Schweizerische Eidgenossenschaft (német), Suisse, Confédération Suisse (francia), Svizzera, Confederazione Svizzera (olasz), Switzerland (angol)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SUI, Gépkocsi jelzés: CH, Internet jelzés: .ch
|
|
|
|
Amit Svájcról tudni érdemes
Európa legmagasabban fekvő országa (átlagos tengerszint feletti magassága 1.300 m), felszínének 60%-át a Nyugati-Alpok égbetörő csúcsai, mély gleccservölgyei, havasi rétjei és sűrű erdei borítják. A Berni-Alpokban található Európa leghosszabb gleccsere, az Aletsch-gleccser (27 km). Az ország nyugat-északnyugati részén húzódó, középhegységi jellegű Jura és az Alpok láncai között terül el a Mittelland 400-600 m magas, dimbes-dombos medence jellegű tája, ahol a népesség és a városok zöme összpontosul.
Svájc területére a helvétek kelta néptörzse az i. e. 100 körül vándorolt be. A VI. században a mai államterületet a Frank Birodalomhoz csatolták, 843-ban Kelet-Svájc, majd 1033-ban a nyugati rész is a Német-római Császárság része lett. Ugyanakkor Úri és Schwyz, valamint egyes városok kivívták maguknak az úgynevezett birodalmi szabadságot. A három őskanton – Úri, Schwyz és Unterwalden – 1291-ben védelmi szerződést kötött, ezzel létrejött a mai Svájc alapja, a kantonok szövetsége, amely 1332-ben Luzernnel, 1351-ben Zürichhel, 1352-ben Glarus-szal és Zuggal, majd 1353-ban Bernnel bővült. A Habsburgok 1389-ben kénytelenek voltak elismerni a kantonok szövetségének függetlenségét, amely területét tovább növelte. A Német-római Birodalomból való végleges kiválásukat a vesztfáliai békében, 1648-ban ismerték el. A Helvét Köztársaság a franciák révén jött létre 1798-ban. Svájc ekkor vált egységes állammá, majd 1803-ban 19 szuverén kanton államszövetségévé alakult. A bécsi kongresszus 1815-ben elismerte az ország teljes semlegességét. Svájc mindkét világháborúban szigorúan semleges maradt. 2001 márciusában a lakosság nagy többsége nemet mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra, egy évvel később az ENSZ tagságot viszont támogatták, így 2002 szeptemberében az ENSZ 190. tagja lett.
Európa és a világ legfejlettebb és leggazdagabb ipari országa. Iparára a kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást igénylő, minőségi árut termelő ágazatok jellemzőek (óragyártás, gyógyszeripar, nehézgép-gyártás, elektromos gépek gyártása) A legfontosabb energiaforrás a vízenergia. Az elektromos áram 60%-a vízerőművekből, 40%-a atomerőművekből származik. Az ipari termékek egy része kisüzemekben készül, de óriás vállalatok is részt vesznek a termelésben (Nestlé, Sandoz). A politikai semlegesség és az (egykori) banktitok miatt nagy mennyiségű tőkét helyeztek el a svájci bankokban, amiből a befektetések és pénzforgatás, kezelés, őrzés révén jelentős haszna van Svájcnak. Jelentős bevételi forrás a tranzitforgalomból származó haszon (autópályadíj, alagútdíj, vasúti kamionfuvarozás). A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés, az alpesi tehenészet. A svájci tejtermékek jó minőségük révén igen keresettek a világpiacon (csokoládé, sajt, tejpor). Jól jövedelmező iparág az idegenforgalom is; A kiváló szolgáltatások, síterepek, szanatóriumok, túraközpontok sok turistát vonzanak.
Svájc Google™ térkép
Svájc részletesen
Terület: 41.284,6 km2
Népesség: 7.433.000 fő
Népsűrűség: 180 fő/km2
Főváros: Bern 122.900 fő
Államforma: szövetségi elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: augusztus 1. („Rütlischwur” az 1291-es „Örök szövetség” napja)
Közigazgatás: 20 kanton (Kanton), 6 félkanton (Halbkanton): Aargau, Appenzell Ausser-Rhoden, Appenzell Inner-Rhoden, Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Bern, Fribourg, Genéve (Genf), Glarus, Graubünden, Jura, Luzern, Neuchatel, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schaffhausen, Schwyz, Solothurn, Thurgau, Ticino, Uri, Valais, Vaud, Zug, Zürich
Fontosabb települések: Zürich 351.700 (979.000) fő, Genf 180.300 (615.300) fő, Basel 161.800 (554.400) fő, Lausanne 118.200 fő, Winterthur 92.600 fő
Városi lakosság aránya: 67%
Pénznem: Svájci frank (1 franc = 100 rappen)
Nyelvek: német, francia, olasz, regionálisan: romans (mind hivatalos)
Népcsoportok: svájci német 56%, svájci francia 16%, svájci olasz 8,3%, rétoromán (romans) 0,7%, külföldi 19% (olasz 5%, horvát, bosnyák, szerb 8%, portugál 2%, német 1,5%, spanyol 1,5%, török 1%)
Vallások: római katolikus 46,2%, protestáns (többnyire kálvinista) 40%, muzulmán 2,2%, zsidó 0,3%, felekezeten kívüli 9%, egyéb 2,3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,21%
Csecsemőhalandóság: 4,36%
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Dufourspitze, 4.634 m
Legfőbb folyók: Rajna (Rhein), Rhone, Inn, Aare
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 32.000 USD
Munkanélküliség: 1,9%
Munkaerő: 4 millió fő
Infláció: 0,5%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 34%, szolgáltatások 64%
Exporttermékek: gépek, vegyipari termékek, fémek, órák, precíziós készülékek, mezőgazdasági termékek
Importtermékek: gépek, vegyipari termékek, járművek, fémek, mezőgazdasági termékek, textil
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Franciaország, USA, Olaszország, Egyesült Királyság, Oroszország, Ausztria, Hollandia
Közutak hossza: 71.011 km
Vasútvonalak hossza: 4.511 km
Repülőterek száma: 41
Kikötők száma: 1
Kereskedelmi hajóflotta: 29 hajó, 597.049 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Svájcról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!