Magyarország térkép






Térképadatok ©2013 Google, Google maps & Street View. Tartalomjegyzék

Magyarország

Magyarország területi, települési beosztásáról az alkotmány rendelkezik, melynek következtében az ország területe fővárosra (Budapest), megyékre (19), városokra (328) és községekre (2826), míg a főváros kerületekre (23) tagozódik. A megyék olyan területi egységek, amelyek települési egységekből állnak. Magyarország 19 megyéje az 1949–1950-es közigazgatási reform részeként jött létre az ország mai határai között „megmaradt” 25 megyéből.

Terület: 93.030 km2.
Népesség: 9.908.798 fő (2013 január).
Népsűrűség: 108,5 fő/km2 (2005 január).
Főváros: Budapest 1.733.685 fő (2011 január).
Államforma: parlamentáris köztársaság.

Nemzeti ünnep: márc. 15. (az 1848-as forradalom emléknapja), aug. 20. (Szent István-nap), okt. 23. (az 1956-os forradalom emléknapja és a köztársaság kikiáltásának napja).
Közigazgatás: 19 megye, 22 megyei jogú város* és a főváros**: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Békéscsaba*, Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest**, Csongrád, Debrecen*, Dunaújváros*, Eger*, Fejér, Győr*, Győr-Moson*Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Hódmezővásárhely*, Jász-Nagykun-Szolnok, Kaposvár*, Kecskemét*, Komárom-Esztergom, Miskolc*, Nagykanizsa*, Nógrád, Nyíregyháza*, Pécs*,  Pest, Salgótarján*, Somogy, Sopron*, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szeged*, Székesfehérvár*, Szekszárd*, Szolnok*, Szombathely*, Tatabánya, Tolna, Vas, Veszprém, Veszprém*, Zala, Zalaegerszeg*.
Fontosabb települések: Debrecen 205.400 fő, Miskolc 181.400 fő, Szeged 162.800 fő,  Pécs 158.900 fő, Győr 128.600 fő, Nyíregyháza 116.300 fő,  Kecskemét 106.700 fő, Székesfehérvár 103.500 fő.
Városi lakosság aránya: 64,6% (2009).
Pénznem: forint (1 forint = 100 fillér).
Nyelvek: magyar (hivatalos), német, szlovák, román.
Népcsoportok: magyar 90%, cigány 5%, német 2%, szlovák 1%, horvát 1%, egyéb (román, szerb, szlovén, görög, lengyel, ruszin) 1%.
Vallások: római katolikus 68%, református 20%, felekezeten kívüli 5%, evangélikus 3%, görög katolikus 2%, zsidó 1%, egyéb (unitárius, ortodox, baptista) 1%.
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 77 év
Népességnövekedés: -0,25%.
Csecsemőhalandóság: 8,58%.
Írástudatlanság: 0,6%.
Férfiak/nők aránya: 0,91.
Legmagasabb pont: Kékes, 1.014 m.
Legfőbb folyók: Duna, Tisza, Dráva, Maros, Körös, Szamos, Rába.
Gazdaság: ipari agrárország.
Hazai össztermék (GDP)/fő (PPP): 125,5 milliárd USD (2012).
Munkanélküliség: 434 ezer fő (2013 október).
Foglalkoztatottak száma: 3,8 millió fő (2013 április).
Infláció: 2013 végére 0,4% várható (forrás: hvg.hu).
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 34%, szolgáltatások 62%.
Exporttermékek: gépipari eszközök és berendezések, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok, üzemanyag, elektromos áram.
Importtermékek: műszaki berendezések és felszerelések, üzemanyag és elektromos áram, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok.
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Franciaország, Kína, USA, Egyesült Királyság.

Az országos közutak hossza: 31.628,1 km.
A gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) hossza: 1.272,6 km.

Magyarország útállománya közutakra és magánutakra oszlik. A közutak állami tulajdonú országos közutak, valamint önkormányzati tulajdonú helyi közutak. Magyarország országos közúthálózata bonyolítja le az ország teljes közúti forgalmának 75 %-át. Az országos közutakból 8.297,7 km főút, ebből 2 258,3 km az úgynevezett „E” út, amely az európai úthálózat része. Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának (autópályák, autóutak) hossza 1.272,6 km, és az autópálya csomóponti ágakkal együtt már 1.682,3 km. Az országos közutak teljes hosszának mintegy 27 %-a valamilyen településen vezet keresztül, így a települések helyi forgalmának lebonyolításában is kiemelt szerepet játszik. Az országos közutakon Magyarországon 7.324 híd, 1.785 közúti-vasúti keresztezés található, ezen kívül 8.633 db közúti csomópont, valamint 4.372 db szintbeli gyalogos átjáró található.

Vasútvonalak hossza: 7.875 km.
Repülőterek száma: 16.
Kereskedelmi hajóflotta: 1 hajó, 3.784 BRT.

A Kárpát-medence belsejében fekvő ország túlnyomó része termékeny talajokkal borított alföld (Alföld, Kisalföld). Az országon délnyugat-északkeleti irányban áthúzódó hegységek (Dunántúli-, Északi-középhegység) az Alpok, illetve a Kárpátok lealacsonyodó nyúlványai. A hegységek előterében és az ország délnyugati részén dombságok terülnek el.

Magyarországról röviden

A mai Magyarország területének dunántúli része az i. e. 1. századtól az i. sz. 4. századig Pannónia néven római provincia volt. A népvándorlás korában hosszabb-rövidebb időre germán, türk, hun, avar és szláv törzsek telepedtek meg. A kelet és dél felől 896-ban érkező magyarok először a sík vidékeken, majd a 10. századtól kezdve fokozatosan, az egész Kárpát-medence területén telepedtek le. A magyar államalapítás 1. (Szent) István nevéhez fűződik, aki 1000 karácsonyán megalapította a Magyar Királyságot. Utódai 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig uralkodtak. Az Árpád-házi királyokat az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, a lengyel és a Habsburg királyok követték a trónon. Az államalapítás óta eltelt öt évszázad során Magyarország európai hatalommá fejlődött. 1526-ban a törökök megszállták az ország nagy részét. A 150 éves török megszállás után az osztrák uralom következett. 1848. március 15-én polgári forradalom (később szabadságharc) tört ki Pesten, amelyet 1849-ben az osztrákok cári orosz segédlettel levertek. A forradalom elfojtása után az országot habsburg tartományként kormányozták. Deák Ferenc vezetésével sikerült elérni a kiegyezést a császárral, így 1867-ben megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, az osztrák császárt Magyarország királyává koronázták. A dualizmus korában az ország gazdasága gyorsan fejlődött.

Az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott. 1918. október 31-én győzött a polgári forradalom és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1919 márciusában a kommunisták kerültek hatalomra, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúrát terror és zűrzavar, majd külső támadás (cseh és román) követte. Magyarország 1920-ban kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést, amely során az ország területének több mint kétharmadát elcsatolták. A második világháború után. 1946. február 1-jén kiáltották ki ismét a Magvar Köztársaságot, az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés pedig lényegében visszaállította a trianoni határokat. Magyarország, a többi szovjetek által felszabadított s egyben megszállt szomszédos országhoz hasonlóan, a Szovjetunió irányítása alá került. 1948-tól pedig teljessé vált a kommunisták uralma. Az ország neve az 1949-ben életbe lépett alkotmány szerint Magyar Népköztársaság lett. A hatalomra került kommunisták sztálini típusú proletárdiktatúrát és személyi kultuszt vezettek be. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a szovjet hadsereg leverte. A véres megtorlásokat követően a diktatúra enyhült, javultak a lakosság életkörülményei.

Az 1980-as évek végén elindult egy kelet-közép-európai erjedési folyamat, amelynek során 1989-ben egy békés rendszerváltásra került sor. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1990 márciusában sor került az első szabad választásokra, és júniusban megalakult az első választott kormány. A szovjet csapatok 1991 júliusában távoztak az országtól. 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett.

Magyarország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény ország (kőolaj földgáz-, bauxit-, mangánbányászat). A kitermelt nyersanyagok a hazai igényeket sem tudják kielégíteni, ezért jelentős behozatalra szorul. Az ipar jelentős ágazata a munkaigényes ágakat magába foglaló gépipar, az exportban fontos szerepet betöltő vegyipar, a túlméretezett, gazdasági gondokkal küzdő kohászat (vas és alumínium) és a főként női munkaerőt foglalkoztató textilipar.

A mezőgazdaság, a kedvező éghajlati és talajadottságoknak köszönhetően fontos szerepet játszik az ország életében. A növénytermesztés és az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi) azonos arányban részesül a mezőgazdaság termelési szerkezetéből. A szántóföldi növénytermesztés legfontosabb növényei a búza, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó, a sörárpa, a dohány, a kender, a len. Jelentős a zöldségtermesztés (hagyma, fűszerpaprika).

A gyümölcstermesztés fedezi a hazai igényeket. A szőlőtermesztés a római időkig nyúlik vissza, a történelmi borvidékekről kikerült minőségi borok fontos exportcikkek. Magyarország az 1990-es rendszerváltás óta erősen fejleszti a gazdaságát, a korábban örökölt szocialista jellegű gazdaságot fokozatosan alakította át versenyképes piacgazdaságra. A nyugati tőke beáramlásának támogatásával 1989 óta mintegy 23 milliárd dollárt fektettek be a magyar gazdaságba. A kilencvenes években lezajlott privatizációs folyamat következtében a vállalatok több mint 80%-a került a magánszektorba. A gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás következtében az ország 2004. május 1-től az Európai Unió teljes jogú tagállama.